Chris Goraknak hála, a 2011-es évben, láthatatlan low-budget űrlények jöttek a Földre, hogy kirabolják a föld alatt rejlő ásványkincseket. A film Moszkvába kalauzol minket, ahol néhány fiatalnak kell felvennie a harcot az ismeretlennel, ha túl akarják élni a támadást.

Két barát Moszkvába utazik egy ügy kapcsán, de szerencsétlenségükre nem azt kapják ott, amit vártak. Az égből aláhullott fényes lények működésképtelenné tették az összes elektronikus eszközt, így a korábban hozzájuk csapódó két lány segítségével menekülni kezdenek. Néhány napig egy elzárt helyen tanyáztak, és akkor még nem sejtették, hogy ők maradtak egyedül életben az egész városban. A kétségbeesett fiatalok terveket dolgoznak ki, hogy eljussanak egy olyan helyre, ahol túlélőket találnak…

Mi a baj a filmmel? Szinte minden.

A sablonokra épült történet még, úgy ahogy elfogadható lenne, mert láttunk már nem egyszer sikeres filmet, ami egy nagy sablonáradat volt, de itt mégsem működött. Miért? Mert olyan egyszerű a film, mint egy bot. Nincs tétje, nincs feszültség, nincsenek olyan karakterek, akikért izgulnunk kéne, hiszen az első percektől fogva tudni lehet, hogy ki, mikor fog meghalni a filmben.

Gorak nem tudta meghúzni azt, amit sokan megcsináltak korábban, hogy egy B filmet, élvezetessé tegyen. Hiányzott a sok hatásvadász feszültségfokozó, amik néha jól jönnek, mert ki tudják húzni a gödörből a filmeket. Itt viszont nem volt ilyenre példa, és ez sajnos vagy nem sajnos gyengévé tette a filmet.

A színészek között ott volt Emile Hirsch, akit sokan nagy tehetségnek tartanak, de ha így folytatja, és a jövőben is elvállal ilyen munkákat, akkor nem sok babér fog teremni neki. A legsötétebb óra egy gyenge horror, sci-fi próbálkozás, amit tényleg csak akkor nézzünk meg, ha nincsen más választásunk. 4,5/10