Ha mozgóképről beszélünk, akkor két dolog nem mozgatott meg igazán soha: az egyik a horrorok, a másik a sorozatok. Noha, utóbbiból azért a Twin Peaks és a True Detective hatalmas kedvenceim, de ennyi. Aztán 5 napja arra az elhatározásra jutottam, hogy bepróbálok egy mixet és megkukkantok egy horror sorozatot, így találtam rá az Ash vs Evil Dead-re. Nem láttam se az eredeti trilógiát, se a remake-et, így nem tudtam mire számítsak és jól döntöttem-e, hogy erre pazarlom az időmet. Utólag elmondhatom: nagyon-nagyon jól.
Ash Williams, egy kis lakókocsi parkban, bolti eladóként tengeti mindennapjait a szakállas agámájával Eli-jal, hogy maga mögött hagyja a múltat, valamint az azzal járó összes szörnyűséget és fájdalmat. Néha-néha még egy lányt is meg tud kettyinteni és ő boldog ezzel a kis egyszerű életével. Ám egy rosszul sikerült beszakítás miatt újra összetűzésbe kerül a halottakkal és harmadmagával kénytelen újra felvenni a harcot velük.
Két brutálisan nagy előnye van a sorozatnak. Az egyik, a lazasága, ami ugyan vissza is üthet, ha mindenáron kukacoskodni akarunk, ugyanis a fizikának például gyakran ellent mondd, vagy aki nem bírja a hentelős filmeket, az zokogni fog attól, hogy mennyire gusztustalan az egész, de ez nem erről szól. Nincs értelme belekötni ezekbe, mert a film még magát sem veszi komolyan. Most őszintén… ugrás közben felcsatolni a saját kézcsonkodra egy feléd repülő láncfűrészt… GROOVY!!!
A másik nagy előnye az a Bruce Campbell, aki nem egy jó színész, de karizmatikus és nem csak eljátssza, hanem megtestesíti Ash Williams-t. A többi szereplőről és a karakterekről ennyire elismerően nem tudok nyilatkozni, mert az végül is oké, hogy a többiek egyszerűek és érezni fogjuk, hogy ki hal meg és ki nem, sőt a fiataloknak még speciális funkciójuk is van. Miattuk érti meg az is a sorozatot, aki nem látta a régi filmeket. Viszont amelyik jelenetekbe Ash nincs vásznon, azok nem annyira élvezetesek, mert Bruce Campbell karaktere teszi ezt a sorozatot azzá, ami: Egy felhőtlen szórakozást nyújtó, komolytalan, menő horror-vígjátékká és az ő karaktere miatt tud kiemelkedni az átlagból.
Ha már a horrornál tartunk paráztatós jelenetekből is van pár. Nem sok, de legalább akad, és így az egyensúly felborul, mert vicces jelenetből több van, mint horrorisztikusból. De ez vajon baj? Egyáltalán nem az. Groteszk mű az Ash vs Evil Dead, amiben ha meglátsz egy „kivégzést”, akkor az esetek 99%-ban nem szörnyülködni, hanem nevetni fogsz. És ehhez a fekete humorhoz jönnek még hozzá Ash egójából fakadó beszólásai, egysorosai, amik végleg a 2015-ös év legjobb mozgóképei közé. Mindezt tetézik a nagyszerű és ötletes kamerakezelések és a fergeteges vágás.
Az Ash vs Evil Dead nem egy hibátlan mű, néha képes ellaposodni, és aki nem vevő az ilyesfajta agymenésekre, hanem csak a limonádékat vagy a nagyon drámai filmeket fogyasztja az hányni fog a sorozat blődségétől, illetve a CGI képes „botladozni”. De a magamfajta emberek, akik vevők az ilyenfajta agymenésekre és groteszk humorra azok nagyon élvezni fogják az Ash vs Evil Deadet. Meghozta a kedvemet ahhoz is, hogy neki feküdjek a régi trilógiának. Az új évadig pedig már számolom a napokat. Végszónak pedig még annyit, hogy Ash Williams for President. 9/10
