Már harmadszorra nyerhetünk bepillantást mindannyiunk kedvenc angol szinglijének viharos magánéletébe és kaotikus munkanapjaiba. Vajon harmadik nekifutásra sikerül megtartania Mark Darcyt?
Jones kisasszony két különböző pasival tölt el egy-egy forró éjszakát, melynek eredményeképpen néhány héttel később pozitívra változik a terhességi teszt. A potenciális apajelöltek virtuális bokszmeccsén a karótnyelt, ízig vérig angol úriember, Mark Darcy csap össze a szerelmet matematikai egyenletekkel leíró, és ennek köszönhetően milliárdosok klubjába tartozó amerikai Jackkel, hiszen Bridget formáját tekintve nem megállapítható, hogy melyik férfi közreműködésének köszönhetően jött össze a baba. Amíg pedig erre fény derül, és lepereg a 9 hónap, kedvenc Bridgetünk nem hazudtolja meg magát és számos vicces helyzetbe kerül.
Szakítva a hagyományokkal, Bridget nem papírra veti naplóbejegyzéseit, hanem a korral haladva, IPadre. A történet nincs túlbonyolítva, inkább helyzetkomikumok és vicces beszólások, na meg persze egy jó adag öniróniára épülő humor miatt lett igazán jó film. Szerencsére nem gagyi eseményeket kapunk, egyszerűen olyan intenzív, az első perctől az utolsóig sírva nevetős, hogy az angol humor és Bridget Jones adja a másikat.
Helen Fielding szingli hősnője 1995-ben tűnt fel először egy brit országos napilap, a The Independent egyik heti rovataként. Az olvasók már ekkor megkedvelték a harmincas, egyedülálló Ms. Jonest, aki súlyproblémákkal küzd, képtelen betartani fogadalmait, számos rossz szokása van és ráadásul még a nagy Ő-t is rendületlenül próbálja megtalálni. 1996-ban könyvként is megjelent...a többi meg már történelem. 2007-ben a The Guardian beválogatta a Bridget Jones naplóját a szerintük a XX. századot legjobban meghatározó 10 mű közé, többek között olyanok sorába, mint a Zabhegyező.
A sikernek köszönhetően nem volt kérdés, hogy a mozivásznat is előbb utóbb beveszi, erre 2001-ig kellett várni. Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Renée Zellweger bújhat majd Bridget bőrébe, hiszen a főszerepre olyan színésznők neve került szóba, mint Rachel Weisz, Cameron Diaz, Kate Winslet, Toni Colette pedig visszautasította a neki felajánlott szerepet. Végül mégis Renée lett a befutó, ami órási felháborodást váltott ki a britekből. A színésznőnek igen erős texasi akcentusa volt, és a hitelesség miatt még a logopédushoz járás mellett hízókúrába is kellett kezdenie, hét hónap alatt több mint 10 kg túlsúlyt szedett magára a napi háromszori főétkezésnek és a rengeteg édességnek köszönhetően.
A szerepre való felkészüléskor három hétig inkognitóban a könyvet kiadó londoni Picador sajtóosztályán volt gyakornok. A feladatait olyan jól végezte el, hogy még állást is akartak neki ajánlani, egyáltalán nem ismerték fel a színésznőt, ráadásul azt is furcsállták, hogy miért van az asztalán egy kép Jim Carreyről (akkoriban egy párt alkottak). Fielding sosem titikolta, hogy sokat merített Jane Austin Büszkeség és balítéletéből: Hugh Grant által megformált Daniel Cleaver George Wickham karakterén, míg Colin Firth Mark Darcyja névrokonán alapszik. Bridget munkahelye pedig Darcy birtoka után kapta a Pemberley Press nevet. A 2004-es folytatás 40 millióból jött létre, ezzel pedig a trilógia legdrágább mozija lett.
Az idén moziba kerülő Bridget Jones babát vár nem Fielding harmadik könyvéből készült, hiszen a filmes trilógia sem Mark halálát nem heverte volna ki, sem az özvegység témája nem túl jó humorforrás. Elkészítése régóta tervben volt, azonban több dolog is hátráltatta a munkát. 2011-ben úgy tűnt, hogy Paul Feig ülhet a rendezői székbe, azonban "kreatív nézeteltérések" miatt végül az első részt rendező Sharon Maguire lett a befutó ezen a poszton. Ezzel pedig filmtörténelmet írtak, hiszen a Bridget Jones az egyetlen moziba került trilógia, amelynek mindegyik részét nő rendezte. A producerek felkérésére Emma Thompson átírta a forgatókönyvet, ennek mértéke nem ismert, azonban a végeredményt elnézve hálásak lehetünk neki, hiszen több korábbi filmben is bebizonyította, hogy remek humora van.
A Bridget Jones babát vár már nem a fiatal szinglik helyzetével foglalkozik, hiszen az elmúlt húsz évben nem csak a főhőseink, de mi nézők is idősebbek lettünk. Továbbra is elszántan keresi a nagy Őt, azonban a bulizásokról, italozásokról átkerült a hangsúly egy nő életében fontosabb dolgokra: a gyerekvállalás és az egyedülálló anya szerepköre is szóba kerül. Az alkotók továbbra sem ijedtek meg attól, hogy olyan tabudöntögető témához is hozzányúljanak, mint az azonos nemű párok gyerekvállalása.
Mindig félsszel ülök be egy-egy folytatásra, hiszen a legtöbb esetben az újabb részekre elfogy a készítők puskapora és kifullad a sorozat. Számos példa lebeghet a szemünk előtt, azonban nagyon nagy szerencsénkre a harmadik Bridget Jones gárdája nem esett ebbe a csapdába és az idei év eddigi legnagyobb meglepetését okozva igazi romantikus vígjátékot kapunk. Ráadásul a sírva röhögős, térdcsapkodós fajtából. Ami a stáblista megjelenéséig kitartó állapot. 9/10
Ha tetszett amit olvastál, kövess minket a Facebookon!
