Az utolshow - Tökéletes hang 3

2018. január 16. - kultúrfaló

A Bardeni Bellák végső fellépése hűen követi az előző két rész már jól bevált sémáját, viszont egy új szereplőnek köszönhetően pukkan a végén.

tokeletes_hang_3_01.jpg

Az a capella kórus tagjai először 2012-ben léptek fel a mozivásznakon, és nem várt sikert arattak, melynek titka a remek arányérzéknek volt köszönhető: a készítők jól vegyítették a fiatalokról szóló musicalak jellemzőit a nem túlságosan blőd humorral és a főszereplők esetlen életút keresésével. A nézők együtt tudtak érezni az Anna Kendrick által megformált Becával, aki az egyetemre gólyaként kerülve csak annyit tud, hogy zenei producer szeretne lenni, de az már kevésbé egyértelmű, hogy is érhetné el acélját. A magányos farkasként a campuson bolyongó lány a kollégiumi zuhanyzóban éneklésnek és egy nem várt találkozásnak köszönhetően új barátokra talál és a Bellák is befogadják maguk közé. A második részben Fat Amy is főszereplők közé lépett, tovább árnyalva a fiatalokat foglalkoztató kérdések és problémák palettáját. Két kedvelhető és igen jó kis soundtrackkel rendelkező film után érkeztünk el 2017 végén a trilógia zárófelvonásához. 

Főhőseink az egyetem elvégzése után próbálnak boldogulni az élet rögös útján, inkább kisebb, mint nagyobb szerencsével. De nem róluk lenne szó, ha minden flottul működne, így amikor egy este újra összejön a régi banda, elhatározzák, hogy újra együtt fognak énekelni, így pont a legjobbkor kerülnek be egy kis protekciónak köszönhetően azon csapatok közé, akik az Európában állomásozó amerikai katonáknak adnak koncerteket. Ráadásul a legjobb együttes végül a bandákkal együtt utazó DJ előzenészei lesznek. A tét tehát óriási, de mint már jól tudjuk, hogy a legtökéletesebb lehetőséget is el tudják szúrni Fat Amyék...és ne legyünk túl bizakodóak, ezt is el fogják. És ha még nem lenne túl nagy a tét, akkor Amy rég nem látott apja is feltűnik a lánya nyomában, és nem biztos, hogy csak a viszontlátás öröme hajtja.

A tökéletes hang 3 tipikusan egy olyan film, aminek az elkészültét nem kellett volna erőltetni, de mivel az előzőek jól muzsikáltak a mozi pénztárakban, ezért elkerülhetetlen volt a létrejötte. Jól érezhetően elfogyott a szufla, azonban szerencsére harmadszorra nem erőltetik nagyon a "már megint loholnunk kell a többi együttes után, hogy megmutassuk, mi is vagyunk annyira jók, ha nem jobbak, mint ők" dolgot (bár a kiindulópont most is ez, de összességében nem vesz el túl sok percet a játékidőből), hiszen már kétszer is tanúi lehettünk ennek, így viszont valami mással kellett kitölteni a a fennmaradó perceket. És ezért jön a képbe a filmet indító akciójelenet, majd az időben való visszaugrás, mely kicsit felrázza a szokásos mederben folydogáló történetmesélést.

 

A trilógia utolsó része ugyan nem hoz nagyon nagy újdonságokat az előzőekhez képest, viszont a Bellák rajongóit valószínűleg még sem hagyja keserű szájízzel kilépni a moziból. Kedvenc szereplőink egytől egyig visszatérnek, a szokásos csetlés-botlás sem maradhat el, és bár most kevesebb fülbemászó sláger átdolgozását kapjuk, a végén elhangzó Freedom '90 mindenért kárpótol minket. A stáblista alatt futó képek, videófelvételek pedig kedves emlékeket idéznek fel bennünk...aranyos búcsú. 6/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

http://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr9313572185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.