A hentes, a kurva és a félszemű

2018. január 25. - Mikesi Tomi

Négy évvel A nagy füzet bemutatója után Szász János újabb nagyjátékfilmje kerül bemutatásra, ezúttal már a cím is határozottan azt sugallja, nincsenek tabuk, és nincs mit takargatni, a film nyílt kártyákkal játszik.

hkf2.jpg

 

A film cselekménye megtörtént eseményen alapul, a fehérterrorban aktív szerepet vállaló csendőrtisztet, Léderer Gusztávot körözik, ő pedig régi üzlettársához, Kudelkához menekül, aki kiskirályként él a vidéki Magyarországon. Vele tart egy kiugrott örömlány, Fekete Mária, akire a Kudelka egyből szemet vet, és komoly összeget ajánl neki és Léderernek. A pár belemegy a játékba és veszélyes tervet eszelnek ki.

A történtek 1925-ben hatalmas visszhangot keltettek, az emberek felháborodása érthetően nagy volt, még egy dal is született róla. A rendező a témával már főiskolás kora óta foglalkozik, akkor már elkészített egy 20 perces rövidfilmet, A léderer-ügy címmel. A mostani filmben azonban sok mindent megváltoztattak az eredeti történésekhez képest, például a helyszín Budapest helyett egy vidéki falu. A rendező ezeket a változtatásokat az események még zsigerekig hatolóbb ábrázolásmódja miatt eszközölte. A film elképesztő naturalizmusa és explicit ábrázolásmódja az emberi lét legmélyebben meghúzódó ösztöneire világít rá. Borzalmasan nyers és kendőzetlen módon közvetíti az emberi természetet, az önzést, a birtokolni vágyást és túlélésért való küzdelmet.

A három fő karakter ábrázolása az expozíció során eléggé elnagyolt módon történik, utána viszont Szász János nem a szavaikon, inkább a tetteiken keresztül mélyíti el őket. A fő karakterek annak ellenére, hogy néha elállatiasodott módon viselkednek, valahol nagyon is emberiek. A szerelmi háromszög minden tagja egyformán romlott, a néző mégis képes azonosulni velük, ami a film végére visszafordíthatatlanul bűntudatot és undort kelt benne. A végjáték során a szereplők teljesen elvesztik a kontrollt, és csak a túlélésre és a saját fixa ideáikra képesek összpontosítani. Hegedűs D. Géza elmondta, neki rendkívül megterhelő volt a szerep, mind fizikailag, 20 kilót hízott Kudelka szerepéért, mind szellemileg, hiszen egy tőle nagyon távol álló személyiséget kellett megformálnia. Gryllus Dorka szerint pont amiatt volt rendkívüli élmény a film készítése, mert ilyen sokat követelt az embertől és ilyen nagy kihívások elé állította. Érdekesség, hogy a Nagy Zsolt által megformált Léderer Gusztáv a valóságban sosem volt félszemű, ezt a rendező írta hozzá a karakteréhez.

hkf.jpg

A nagyon minimalista, polifon, csak alkalmanként megszólaló filmzene főként zongorára, orgonára és dobra épül, a zeneszerző pedig nem más, mint a kétszeres Oscar-jelölt Jóhann Jóhannsson, aki már harmadik alkalommal dolgozott együtt a rendezővel. A szintén végletekig lecsupaszított, fekete-fehér látványvilág Máthé Tibor operatőr keze munkáját dicséri. A háború utáni nyomorúság még sosem volt ennyire közeli, mint ebben a filmben, de ahelyett, hogy elmerülhetnénk ebben a mocsárban, a film cselekménye mindig visz minket tovább, hogy amikor azt hisszük, már mindent láttunk, újra lesokkoljon. A filmnek van egy elegáns, mégis fekete humora, ami a legváratlanabb pillanatokban képes megnevettetni a nézőt.

A hentes, a kurva és a félszemű egy újabb ékes példája annak, hogy a magyar film egy külön filmnyelvvel dolgozik, ami össze nem téveszthető módon a sajátunk. Az a fajta mozi, ami rendesen fejbe vágja az embert és a film végén csak néz bambán maga elé, míg pörög a stáblista. 7/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

http://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr9613600011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.