Szuperhősös pszichoanalízis - Légió

Első évad kritika és ajánló

2018. február 01. - Fincherista

A Sigmund Freud nevéhez fűzendő pszichoanalízis lényege, hogy az ember elfojtott gondolatai, traumatikus élményei beépülnek a tudatalattiba, s az egyént annak akaratán kívül is képesek befolyásolni, némileg képükre alakítani. Az elme felszabadítása terápiák, valamint a tudományos eszköztár segítségével jobb esetben megoldható, azonban ennek képi ábrázolása aligha lenne vonzó sokaknak. Vizuálisan az már érdekesebb lehetne, ha ezen emlékek materializálódhatnának, s az egyénnek a szó szoros értelmében meg kellene küzdenie velük. A művészet szerencsénkre könnyedén fel tudja oldani az irracionális megvalósíthatóságának dilemmáját, elég csak a természetfölöttit beépíteni a történetbe és már kezdődhet is a Légió címre keresztelt nyolc menetes, szuperhősös összecsapás.

leg2.jpg

A bal sarokban David Haller (Dan Stevens) áll, a skizofréniával diagnosztizált elme, akit egy intézetben próbálnak már jó ideje helyrehozni. Napjait a terápiák, s régi barátja, Lenny (Aubrey Plaza) eszmefuttatásainak hallgatása teszik ki. A monotonitástól beszürkült világába szerelmi vágyának tárgya, a nem kevésbé tiszta elmeállapotról tanúságot tevő Sydney (Rachel Keller) visz színt. Szerelmének beteljesítése közben rádöbben, hogy elméjének ringjében igazából nem is saját magával küzdött, ahogyan eddig hitte, hanem egy ősi, sötétebb erő áll vele szemben, akitől minél hamarabb meg kellene szabadulnia valahogyan. Merthogy David egy mutáns, méghozzá az egyik legerősebb, így a hatalmával való visszaélés súlyos következményekkel járna. Ennek megfelelően már az első részekben döntés elé állítják: választania kell, hogy továbbra is leszedálva, szinte vegetatív páciensként tengeti napjait, vagy a kormány titkos szervének rendelkezésére áll, esetleg csatlakozik egy csapat hozzá hasonló különchöz, hogy őket, de leginkább saját magát kiismerhesse.

A látszólag a megszokott X-menes, szuperhősös felállás borul a Légió első évadában, a küzdelem nem városok romba döntéséről, nem is a bűnözők elfogásáról, valamint a mutánsok egyenjogúságának kivívásáról, hanem teljes egészében egy zavarodottnak hitt elme megtisztításáról szól. A David gondolatait megfertőző, illetőleg azokból táplálkozó gonosz képe kiváló alkalmat ad arra, hogy a készítők elszakadjanak a bevett filmes narratíváktól, s merítsenek a film médiumának művészibb szegleteiből. Ennek eleget téve a Légió nem követi a lineáris történetvezetést, a főhős tévképzetekkel fertőzött emlékezetének, a valóságot a hallucinációktól megkülönböztetni képtelen felfogásának hektikussága teszi ki az epizódok játékidejének nagy részét. Az elmejáték éppen aktuális állásához illeszkedik a képi világ is: a letisztultabb, minimalista színezés a David számára is egyértelműen valós(nak hitt) emlékeket hivatott szemléltetni, míg az élénk, erőteljes színek hipnotikus hatása mellett a retro jelmezeket anakronizmusba fullasztó futurisztikus diszletek kérdőjelezik meg a főhős percepciójának helyességét és bizonytalanitják el nézőjét. A sorozat megítélését meghatározó alkotói döntés ez, hiszen a szuperhősös történetekért rajongók nem szokhatták meg az ennyire bátor koncepciót követő alkotásokat, a megrendelő televíziós társaság nem is lehetett túl bőkezű a finanszírozás során.

leg.jpg

A Légiónak ugyanis legfőbb hibája, hogy hiába szeretne egyre mélyebbre ásni, a büdzsé által felhúzott korlátok nem engedik szabadon garázdálkodni. A sorozatokhoz képest meglepően kreatív trükkök ugyan többnyire jól működnek, időnként egészen impozáns pszichedeliába csapnak át, azonban többször is gyengén animált jelenetek igyekeznek lerontani az összképet. Azt sem volt egyszerű megemésztenem, hogy az epizódok külön-külön konstans jó, de kiemelkedőt csak egyszer nyújtó minősége mögötti ok részben a jobban sikerült jelenetek újrahasznosítása volt. Ezen időhúzó megoldás mélypontja, amikor a nyolc részes évadból az egyik epizód másabb szemszögből, apróbb módosításokkal ugyan, de megismételt egy már korábban elmesélt részt. A stílus valahogy mégis legyőzi a tartalmat, a Légió összességében egy izgalmas és a műfajában egyedinek számító megoldásokkal operáló évadot tudhat maga mögött, amelynek komoly erőssége a művészibb narratívája, s remélhetőleg a hamarosan folytatódó második évadban kiküszöbölik a hibákat és magasabbra teszik a lécet. 7,5/10

A sorozat MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

http://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr2013591873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.