A Penge és a Mátrix népszerűsége egy egész divathullámot indított el az ezredforduló környékén, ugyanis rengeteg, főként horror témájú film készült bőrruhákkal, vámpírokkal, darkos stílusban, amiben az akció is főszerepet kapott. Mindezek egyvelege, a 2003-ban készült Underworld című, Len Wiseman produkció, ami akcióhőssé tette Kate Beckinsale-t!

Évszázadok hosszú során át két faj fejlődött ki, valahol az emberi kultúra mélységeiben rejtőzködve. Az egyik a vámpír, a másik pedig a vérfarkas nemzedék. Az emberek számára a létezésük csupán egy mítosz suttogása, ám kettejük között óriási háború dúl már több mint ezer éve. A folyamatosan zajló küzdelem közben egy vámpír harcos, Selene egy összeesküvés nyomára bukkan, a kutatásai pedig felerősítik a harcot a két faj között…

Ha nagyon szigorú lennék, akkor azt kéne mondanom, hogy az Underworld egy gyenge film, hiszen Bill Nighy-on kívül az összes színész gyenge, a forgatókönyv egész egyszerűen nevetséges, ám mindezek ellenére valamiért mégis szerethető az, ahogy Kate Beckinsale leaprítja a vérfarkasokat a feszülős rucijában. Az alapanyag - gondolok itt az alaptörténetre és a karakterekre, a ruhákra és a sminkre - korrekt, a darkos, veszettül sötét tónusú fényképezés pedig egy egyedi hangulatot is kölcsönzött a filmnek. Bár többnyire rá lehet sütni, hogy copyzta a Pengét, de a sötétsége még Wesley Snipes vámpírkalandjára is rá tesz egy lapáttal. A Mátrixos hasonlat pedig egyértelműen az akciójelenetekre értendő, amik itt is többnyire jól voltak koreografálva.

Az Underworld nem markol nagyot, de még a kicsit is csak nehezen tudja összeszedni, legalábbis, ami a film eleje és vége közötti időszakát illeti. A játékidő indokolatlanul hosszú, ezáltal a film közepén rengeteg az üres és lassú jelenet. A viszonylag alacsony, alig több mint 20 milliós költségvetés természetesen hatással volt a végeredményre, hiszen a sötét fényképezés valamelyest segítette eltüntetni a gyenge CGI-t. Ez részben előny volt, részben viszont hátrány, hiszen nem sokat láthattunk a történésekből a sötétkék és fekete képi világ miatt.

Összességében viszont hiába a sok blődség, a sablonos karakterek és elcsépelt történet is odaszegezi a nézőt a képernyő elé, ami éppen elég volt ahhoz, hogy a film sikeres, mi nézők pedig részesei legyünk egy pörgős, vámpíros, vérfarkasos b-akciófilmnek. Megvannak a maga hibái, de mégis nehéz utálni. 7/10