Szigorúan piszkos ügyek vs. remake

2016. március 20. - Fincherista

Nehéz lenne pontosan meghatározni, mit is jelent a hongkongi filmművészet számára a 2002-ben osztatlan kritikai sikert arató és hazai bevételi rekordokat döntögető Szigorúan piszkos ügyek, de talán jelzés értékű, hogy rövid időn belül trilógiává bővítették, valamint még szinte le sem került a mozik műsoráról, amikor már javában zajlott az amerikai stúdiók licitháborúja a megfilmesítési jogokért. Természetesen, ahogyan az lenni szokott, el is készült A tégla címre hallgató hollywoodi remake, ám ezúttal kivételesen jobbnak is bizonyult, mint az eredeti.

rsz_ia-vs-td1---the-rats.jpg

Ennek legfőbb oka, hogy noha a legelső rész már önmagában is helytálló, befejezett történet, mégis néhány szempontból hiányos alkotás, aminek orvoslására szükség volt a kiegészítésként szolgáló másik két epizódra. A második felvonás ennek szellemiségében előzményfilmként a két szemben álló tégla beépülésére összpontosítva javít az eredeti kissé összecsapott alapozásán, míg a harmadikban a Lau-Mak rendezőpáros lezárta a kérdéses szálakat, végre felvonultatott egy potens női karaktert és mindeközben trilógiájukat hazájuk filmtörténelmének Keresztapájává alakították.

A meghúzott párhuzam nem saját gondolat, viszont van benne bőven ráció, hiszen mind korrupt világképét, mind pedig sorsdrámai megoldásait tekintve a Szigorúan piszkos ügyek akár keleti testvére is lehetne Coppola klasszikusainak. A két trilógia cselekményi felosztása is hasonló, mivel a legfőbb/legmaradandóbbá váló történeti szál az elsőé, míg folytatásként érkezett annak előzménye, majd pedig zárásként egyfajta jutalomkörként értelmezhető tényleges folytatás formájában jött a végjáték. A teljes kép mellett a párhuzam a filmeken belül is megjelenik, kisebb áthallások, közös pontok mellett az alkotók még a zenei témával is felidézték A Keresztapa jól ismert nyitódallamát.

Mindazonáltal éppen a sikeres kiegészítés a bizonyíték arra, hogy akadtak bőven hiányosságai az első résznek. Az eredetiben a rendőrség, valamint az alvilág téglájának 10 évet felkaroló beépülésének elmesélésére szánt nagyjából negyedórányi játékidő ugyan elősegítette a történet gyors levezényelhetőségét, de ez a megoldás a komplexebb karakterábrázolást lehetetlenítette el, amit aztán igyekeztek pótolni a második, ütemét tekintve jóval lassabb résszel, majd más tekintetben a harmadikkal. Az amerikaiknak lényegében véve csak ki kellett szűrniük, ezek közül mely motívumokat lehetne a legerőteljesebben ábrázolni, s ezen elv mentén sikeresen zanzásították egy filmmé a hongkongi trilógiát.

Scorsese csapata a lehetőséget jól felismerve fogta az alapot - a két szemben álló tégla macska-egér harcát -, áthelyezte Bostonba, ezzel egyben megfosztva azt a célközönség számára felesleges buddhista paraboláktól, az eredeti talán túlzottan is semleges megközelítését lecserélte némi idealizálásra, valamint két új karaktert is beleírtak a történetbe, amivel értelemszerűen a végeredmény is módosult.

Boston történelmének egyik hírhedt alakja, a nem is olyan régen Johnny Depp által a Fekete misében megformált Whitey Bulger jó kiindulási pont volt Jack Nicholsonnak ahhoz, hogy teljesen saját képére formálhassa Eric Tsang Samját, ezáltal pedig a legkevésbé sem erőltetett lépések mentén vált amerikaivá a történet. A legendás színész jóval teátrálisabb, ördögibb gonosza a helyenkénti túljátszás ellenére is sokkal emblematikusabb, s hozzá hasonlóan DiCaprio, Damon és Wahlberg nyersebb, leplezetlenebb megközelítése is közelebb engedik magukhoz a nézőket, mint a hazai mozikban nem kevésbé nagy névnek számító kollégáik.

A kezdeti, kevésbé erőteljes karakterárnyalás miatt egyébiránt az első felvonást követően a hongkongi változatban még nem volt egyértelmű az állásfoglalás a jó és a rossz oldal tekintetében, a Lau-Mak páros a két fél ténykedése mögötti logikára és a fordulatokra fektette a hangsúlyt, míg Scorsese egyértelműen leteszi a voksát idealizált hőse mellett, így a film utolsó harmadára nem csak a végjáték slusszpoénjai maradnak, hanem lesz olyan is, akiért lehet és érdemes izgulni.

A cselekmény menetét döntően befolyásoló karakterre nyilván nem térnék ki, viszont Vera Farmiga Madolynjára már igen. A Szigorúan piszkos ügyek első részében két fontosabb női karakter volt, egy pszichológus, akibe belehabarodik a rendőrség téglája és az alvilág téglájának felesége, akiknek “egybegyúrásából” született meg az amerikai megfelelő. Ez azért lényeges, mert ezáltal teljesen új dimenziót kapott a történet, a (szexuális) rivalizálásét, valamint egy ennyire egyszerű húzással sikerült írni az eredeti filmben ábrázoltnál erősebb női karaktert, aki már az első jelenetétől kezdve meghatározóbb alakja lesz az eseményeknek.

A tégla cselekménye ugyan elsősorban a “hongkongi Keresztapa” első felvonásáét követi, de számos elemet emelt át jól a másik két filmből is, aminek köszönhetően lényegében véve egyetlen filmben meséli el az egész trilógia történetének legfőbb szálait. Hangvételét tekintve már nagyobb különbség fedezhető fel, hiszen kimértebb klasszikus zenéből ment át kemény rockba, de a filmes eszköztár terén egyébként is van ekkora különbség az ázsiai és a hollywoodi filmművészet között.

 

Szigorúan piszkos ügyek: 8/10 (a trilógia: 7,5/10)

A tégla: 9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr568493052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Creativ3Form 2016.03.20. 22:10:30

Ezzel most nagyon nem tudok egyetérteni. Már amikor először láttam a Téglát se voltam elájulva, de miután megnéztem az eredetit...hát...:-D Számomra sokkal jobb volt a Szigorúan Piszkos ügyek. Azt pedig, hogy Scorsese végül erre kapta meg a rendezői Oscart, valamint a legjobb film díjat is bezsebelte, nálam nevetséges kategória. De ízlések és pofonok.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2016.03.20. 22:16:21

@Creativ3Form: Még nem láttam az eredetit, de akkor ezek szerint érdemes lenne meglesni. :D

Fincherista 2016.03.20. 22:35:31

@Creativ3Form: Sosem értettem, miért baj, hogy ezért kapta meg a díjat Scorsese. Ha egyszer abban az évben volt verhető a mezőny... Ugyanez igaz DiCaprióra is.

Kyria 2016.03.21. 13:47:29

Én sem értek egyet a fenti véleménnyel, szerintem izgalmasabb volt az eredeti verzió. Az amerikai változatban főleg a DiCaprio játszotta figura nem tetszett, nekem egyszerűen túl sok volt az emberi oldala. Ráadásul Nicholson - akit amúgy imádok - sem volt 100 %-on, tudott Ő ennél sokkal jobb is lenni. No meg - számomra legalábbis - minden remake egy utánérzet (és itt most hangsúlyozottan nem a klasszikusok újra feldolgozására gondolok!), így elvész az ötlet varázsa és az eredetiség dicsősége.

Agrael 2016.03.21. 14:58:30

A cikk címét látva azt hittem végre valaki nyilvánosan is elmondja, kielemzi, hogy miért sokkal jobb az eredeti Szigorúan piszkos ügyek, mint az amerikanizált Tégla. De nem. Sőt pont azokat a momentumokat emelte ki jónak, ami miatt nem működött olyan jól a Tégla. Jack Nicholson karaktere?? Szánalmasan túljátszott, túlhangsúlyozott volt. Mintha kikötötte volna, hogy senki ne szerepelhessen több időt a vásznon mint ő. Összeségében nem volt rossz próbálkozás (sok remake-nél jobb volt) de ha választani kellene egyértelműen az eredeti a befutó.

meskhal 2016.03.21. 19:20:28

Én nem is értem, hogy az Index filmrovatában mi alapján lehet szerzőként megjelenni. A Tégla egy fekete-fehér, butuska remake az eredeti filmhez képest. Á, felhúzom magam, a szerzőnek azt kívánom, hogy ne lásson jobb filmet élete végéig.

Fincherista 2016.03.21. 19:39:03

@meskhal: Á, nem kell ilyenek miatt idegeskedni. Én sem szoktam felhúzni magam a rosszakaró, ellenérveket nem hozó kommentelőkön. További szép napot!

meskhal 2016.03.21. 20:04:40

Nincs ellenérvem. Butaságokat írsz, kétdimenziós karakterekért rajongsz, biztos azokat könnyebb felfogni. Ha egy percig is elhitted mondjuk DiCaprio "sorsát" a Tégla című filmben, akkor nincs miről vitatkozni, mert kétes az ízlésed. Az a figura, amit ő megteremt, az nem létezik a valóságban, csakúgy mint Nicholson karaktere sem. Mesefilmben oké, de ezt nem annak szánták. Szereted, hogy fekete-fehér figurák vannak, mert akkor van kinek drukkolni? Hát, mit írjak erre? Hogy az élet nem ilyen? Az élet nem ilyen.

Fincherista 2016.03.21. 20:21:45

Szóval az eredeti a realisztikusabb? Nézzük (spoileres videók):
www.youtube.com/watch?v=uJhixh0FpN0
www.youtube.com/watch?v=vKIPOV1nIAc

Melyik a mesefilmszerű, amikor a rendőrben nyersen tudatosul, hogy elvesztette az egyetlen embert, aki felmenthette volna szolgálatai alól, vagy, hogy szentimentalista flashback-kekkel erőltetik az "apa-fiú" viszonyt? Nicholson karaktere meg továbbra is Bulger átirata, aki nagyon is valós személy volt...

buddha 2016.03.21. 21:48:57

A Szigoruan piszkos ugyek sokkal eredetibb,tenyfeltarobb,szakmaibb ezaltal hitelesebb,mint a Tegla szamomra

Tökönrúgott Feleségek 2016.03.21. 22:29:32

A második bekezdés fényében nem értem a 8/10 (trilógia 7,5/10) értékelést. Ezek szerint mégiscsak az első volt a legjobb? Vagy a másik kettőből valamelyik nagyon gagyi lett, hogy lehúzza az átlagot? Nekem egyébként mindkét változat tetszett (valamelyest), de a honkongi "testközelibb"-nek tűnt.

Fincherista 2016.03.22. 07:21:25

@Tökönrúgott Feleségek: Nem gagyi egyik sem, de a tempót, történetvezetést tekintve számomra az első a legjobb. A másik kettőt, ahogy írtam is, inkább kiegészítésként értelmezném, azok is megállják a helyüket külön, de igazán újat nem adnak hozzá, hogy az előzményekkel és mélyebb karakterárnyalásokkal kiegészítik az elsőt. Utóbbi volt az, ami miatt nálam A tégla jobb volt, hogy jól ötvözte az elsőt a "kiegészítésekkel".

KFDK · http://koreaifilmdrama.blog.hu 2016.03.22. 11:06:31

Nyilván ízlések és pofonok, a filmkritika sem lehet objektív műfaj, mindenkinek másképp jönnek le dolgok egy-egy filmből. Én kicsit azt érzem, hogy a hollywoodhoz szokott magyar filmkritikusok/filmbloggerek alapjáraton elfogultak a hollywoodi filmek irányába, mert ami amerikai az nyilván csak sokkal jobb lehet. A szigorúan piszkos ügyek az egyik legjobb film a világon számomra. Lehet, hogy a bloggernek több nem amerikai filmet kéne néznie, hogy megértse, miért nem léphet a Tégla az eredeti nyomába. Higgyétek el, hogy nem csak Amerikában tudnak jó filmeket készíteni, és arról is le kellene már szokni, hogy amerikai filmekhez mérünk másokat. Attól, mert hollywoodi flmeket vetítenek a világon a legtöbb moziban, az nem jelenti azt, hogy ők készítik a legjobb műveket. Pokoli egyszerű oka van: az USA kiharcolt világgazdasági pozíciója, az hogy mindenhjová beette magát, és elfoglalt minden piacot. Számos országban a gazdasági-kereskedelmi egyezmények részét képezi, hogy megszabják, mennyi amerikai filmet vetítenek a helyi mozikban (nézzetek utána, létező dologról beszélek). Nem feltétlen azért vetítenek ennyi amcsi filmet, mert azok a legjobbak, hanem mert gazdasági érdekek fűződnek hozzá. A hongkongi filmek java kisujjból veri Hollywoodot, de a koreai filmgyártást is említhetnénk. Ide alig jutnak el ilyen alkotások, sajnos. Egy szó mint száz, tessék kitekinteni Hollywoodból, érdemes.

Fincherista 2016.03.22. 12:35:33

@KFDK: Hogy általánosságban milyen a vélekedés, azt nem tudnám megmondani. Viszont akár a Filmvilágon, Filmtetten, akár a Prizmán én elsősorban indie/művész/idegen nyelvű filmekről szoktam olvasni, s filmkritikusként leginkább az ő íróikat szokták emlegetni. A blogszféra másabb, hiszen minden írónak jobban esik, ha olvassák/kritizálják az irományát és nyilván könnyebb olvasottságot generálni mainstream alkotásokkal. Ez viszont (részemről biztosan) nem egyenlő azzal, hogy általánosságban Hollywoodot tartanám többre az európai vagy ázsiai filmeknél.

Ezt a "cikksorozatot" azért is kezdtem és szeretném folytatni, hogy valamennyire reflektáljak a manapság megint szárnyra kapó remake-mániára, illetve közvetetten szóba hozzak régebbi (elsősorban nem amerikai) filmeket. A tégla "győzelme" egyáltalán nem általános érvényű nálam, lásd Oldboy írás (meg később sok másik).

Az utolsó mondatod meg csak megerősíteni tudom.

Creativ3Form 2016.03.28. 14:02:51

@Fincherista: Kapásból két filmet is tudok mondani, ami jobb volt nála abban az évben:
A Mel Gibson féle Apocalipto és Cuaróntól Az Ember gyermeke. Mind filmileg mind rendezésileg a Tégla felett állnak sztem.