Amikor Cameron romantikus filmet rendez - Titanic

2016. december 04. - Fincherista

Az Olvasói Hét filmjeit itt találjátok.

Hosszasan lehetne vitázni arról, mennyire tekinthető romantikusnak és mennyire polgárpukkasztónak egy olyan történet, amely tulajdonképpen arról szól, hogy egy idős hölgy néhány vadidegennek beszámol a legpikánsabb erotikus kalandjáról. Mint ahogyan az is megérne egy misét, mennyire nevezhető etikusnak az, ahogyan Hollywood hasznot húz - jelen esetben rekordot jelentőt - a valódi katasztrófákból. Mindazonáltal ezen kérdéseket meghagyom másoknak, én a Titanicot nem egy hasonlat alapjaként, hanem filmként szeretném a továbbiakban megközelíteni.

tita.jpg

Akként pedig vitán felül a műfajának egyik legmeghatározóbb és legmonumentálisabb példányát tisztelhetjük benne. James Cameron, aki a Terminátortól kezdve a filmtechnikai innovációk zászlóshajójának egyik - ha nem a - legfontosabb alakja, 1997-ben sem hazudtolta meg magát: korábban elképzelhetetlennek tűnő beállításokkal és trükkökkel színezte gigantikus teremtményét. Az összeverbuvált mesterek díjak sorát zsebelték be, de ennél fontosabb, hogy tényleg kifogástalan munkát végeztek: a digitálisan megrajzolt hajó korszakalkotó húzás volt, a Titanic enteriőrje nem giccses, hanem csodálatos színekben pompázik, valamint a katasztrófa megvalósítása és az azt felvezető történet közötti tökéletes arány megtalálásának köszönhetően a több, mint három órás játékidő sem tűnik végzetesen hosszúnak.

Pedig simán az ambiciózus projekt vesztét okozhatta volna a készítők celluloidot nem sajnáló döntése, ugyanakkor Cameron forgatókönyve szép átmenetet képzett a populáris melodrámai, a finoman adagolt társadalomkritikai és a látványos katasztrófafilmes elemek között. Talán ennek is köszönhető, hogy ekkora tömegeket tudott megmozgatni, hiszen akár az ifjonti DiCaprio, vagy az éteri szépségű Winslet kisasszony jelenlétéért, akár pedig a romantikus filmes alaphoz képest komplex történet és annak kivételes vászonra álmodása miatt érdemes volt jegyet váltani rá. És túlzottan egyik fél sem panaszkodhatott, hiszen éppen a hajó paramétereihez hasonlóan epikus hosszúságú játékidőnek hála jutott idő valamennyi szálra.   

tt.jpg

Minden bizonnyal nem főbenjáró bűn, ha férfi szemmel nem tudok olyan lelkesedéssel beszélni erről a filmről, mint a hölgyek, de a kissé túlromantizált alkotások közül még így is a Titanicot becsülöm talán legjobban. Alighanem azért, mert nem csak romantikus filmként működik, hanem szinte valamennyi jelenetén lehet látni a szakmájuk krémjét alkotó művészek keze munkáját, s ezáltal simán átlépi az alapját adó műfaji határokat, hogy összetettebb és elegánsabb monstrummá, több műfaj kiemelkedő alakjává váljon. 9/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr9911957773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2016.12.04. 20:18:23

Nem vagyok romantikusfilm fan, de ez meg a Szerelmünk lapja túlnőnek azon, hogy férfi vagy női szemmel nézzük őket. Mint film, kell elismerni és tisztelni, hiszen Cameron olyan szinten rakta össze az egész projektet, ami egyszerűen felfoghatatlan. Monumentális és lehengerlő, illetve időtálló.

Tipikusan az a film, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de elismerni, azt el kell.

has 2016.12.05. 22:50:35

Unaimas film unalmas zenével.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2016.12.06. 00:29:30

szerintem cameronnak egy filmje van ami jó, a terminator 1.
a többiben olyan rosszul instruálta a színészeit, hogy azok csak sablonokat voltak képesek kiszenvedni magukból. egy film lelke a szereplők, cameron filmjeinek nincs lelke.

persze pontosan ezért szeretik az emberek, hiszen ma már társadalmi szintű a pszichopataság...

zoli321 2018.03.25. 20:28:30

@endike: a pszichopatáknak ehhez semmi köze, persze az igazi, hogy a pszichopatáknak nincs lelke, de a filmfogyasztásnak ehhez semmi köze. A tömegember nem rendelkezik megfelelő kritikai érzékkel, vagy kiforrott kritikai attitűdökkel és emiatt bármilyen szemetet elfogyaszt. A pszichopata pedig olyan vágyakkal rendelkezik, amiknek próbál parancsolni, és ha tud parancsolni, akkor kvázi cégvezető, vagy politikus lesz, aki embereken gázol át, hogy hatalmat szerezzen, vagy ha nem tud parancsolni az ösztönének, akkor embert fog ölni.

A Titanic meg egész egyszerűen egy olyan film, amit tulajdonképpen felesleges volt elkészíteni, hiszen katasztrófa film terén is készült már jobb film és szerelmi szál vonakozásban is készült már olyan film, ami valódi kerakterekkel és valódi drámával operál és mégsem termelt ilyen írdatlan mértékű bevételt és Oscar díjat.

Egyébként mi az, hogy el kell ismerni ezt a filmet? Mi az, hogy kötelezünk valakit arra, hogy ismerjen el egy szar tömegfilmet? Mit lehet ezen elismerni?
Azt, hogy még csak nincs is benne minden idők 250 legjobb filmje között, miközben közel 2 milliárd dollárt termelt, amivel szemben a hivatalosan is minden idők legjobb filmjének számító TOP1 Remény Rabjai csak 60 millió dollár bevételt termelt?

Azt hiszem Cameron ott bukott meg a Titanikkal, hogy manipulálja a nézőt, hogy elhigyje, hogy ezúttal nem egy végtelenül kiszámítható hálivúdi terméket kapott, miközben az egész bűzlik a hamis és eltúlzott gesztusoktól és a hányingert keltő szerelmi szállal, amit olyan szereplők alakítanak, akiknek se karaktere nincs, se épkézláb háttérsztorija.