1978 novemberében óriási zavar támadt az Erőben. Mintha milliók sikoltottak volna fel, aztán hirtelen csend lett... A Halálcsillag ismét lesújtott volna egy békés bolygóra? Vagy rajtaütöttek a Lázadók bázisán? Nem, dehogy, még ennél is rosszabb dolog történt. A tévé műsorra tűzte a Star Wars Holiday Specialt. Ez az ünnepi időszak kezdetére időzített elbaltázott próbálkozás a bizonyítéka annak, hogy nem új keletű dolog a spin-off a franchise-on belül. A film nagyrészt a vukik bolygóján, a Kashyyykon játszódik, ahol Chewbacca családja épp az Élet Napját - ami kábé olyan, mint nálunk a karácsony - készül megünnepelni. A ház ura persze ezúttal sincs otthon, helyette Solo haverjával járja a világűrt még ilyenkor is. Miután jobban megismerjük a családját érthetővé fog válni, hogy miért teszi ezt.
Ettől a banális fércműtől érthető módon mind George Lucas, mind pedig a benne magukat égető színészek elhatárolódtak és ha minden igaz mindössze egyszer került sugárzásra és ennyi. Persze abban a korban, amikor az emberek még a zsebükben is szélessávú internetet hurcolnak, szerencsére mindenki számára könnyen elérhetővé vált. Magam is voltam olyan bátor, hogy megtekintsem és olyan jó fej vagyok, hogy még írok is róla, így neked már nem is kell megnézned. Bár ki tudja, lehet hogy pont ez hozza meg a kedvedet hozzá, de jusson eszedbe, hogy én figyelmeztettelek! Nem is kritika ez, inkább csak a film legzavarbaejtőbb momentumainak a számba vétele, amolyan terápiás jelleggel, hogy könnyebben fel tudjam dolgozni a látottakat. Jó szórakozást hozzá!
Olybá tűnik, hogy a galaxis polgárainak, de legalábbis a vukiknak mindenképpen a fő szórakozási lehetőségük a tévé. De olyannyira, hogy a háztartásukban gyakorlatilag minden műszaki cikk tévéként funkcionál, nézzen ki akárhogy is, ily módon pedig minden családtagra jut egy készülék, és igazából ez az elem alkotja a khhmm... cselekmény gerincét. Ezeken a kütyükön át láthatjuk debil főszereplőinkkel együtt azokat a kis szkeccseket, amik aztán egy emészthetetlen undorító moslékká állnak össze, aminek az elfogyasztása után önként vállalna be az ember egy gyomormosást. Új megvilágításba kerül ugyanakkor az is, hogy miért rühelli ennyire mindenki a Birodalmat. Ha ilyen mocsadék műsort sugároznak, akkor van is okuk rá.
A legdurvább a nagyfater, aki egy VR szemüvegen keresztül néz egy a szoftpornó és ASMR videó közti átmenetnek tűnő valamit, ami aztán szép lassan egy béna zenés klipbe megy át, ami leginkább egy James Bond főcímre emlékeztet. Mindeközben az ősz vuki kéjesen vigyorog és a száját nyalogatja. Egyszerűen kiráz tőle a hideg.
Az se semmi, amit Chewie felesége néz, aki amúgy az Óz a csodák csodája oroszlánjára hasonlít leginkább. Mi más menne a háziasszony felségterületén, a konyhában, mint egy főzőműsor? Bizony ám, nem is akármilyen. Egy négykarú fekete nőnek öltözött fehér férfi (!) kotyvaszt benne valami csillagközi ínyencséget, a rettenetesen túlspilázott ripacskodása közepette pedig még a parókája is széthullik. De miért is állították volna le a felvételt és vették volna újra a jelenetet? Úgy tán jobb lett volna? Ugyan már.
Carry Fisher köztudottan küszködött alkohol-és drogproblémákkal, hogy ezek a Holiday Special forgatásán kezdődhettek-e nála, azt nem tudom, mindenesetre nem hibáztatnám érte. Az viszont elég beszédes, hogy a filmben történő első felbukkanásakor, amikor feláll az asztaltól, aminél épp egy NAV-os pénztárgépbe vitt be adatokat, szemmel láthatóan nincs egészen magánál. És nem viccelek, úgy támolyog a kamera elé, látványosan nem oda néz ahova kéne, zavart és vigyorog mint a tejbetök. Elég vicces, ugyanakkor ijesztő is. Ezenkívül még egy nyúlfarknyi jelenése van a film végén és ott sincs éppen a helyzet magaslatán. Ezer darabra hullva libben be a képbe, majd megáll Chewbacca mellett, akit aztán simogatni kezd, mintha azt várná tőle, hogy majd dorombol neki. Látványosan bele is karol a szőrmókba, ki tudja, talán azért, hogy össze ne essen?
Megvan az a jelenség, hogy amikor kiderült, hogy a Disney felvásárolta a Star Wars-t úgy tokkal vonóval, akkor volt egy réteg aki azzal jött, hogy na, akkor most majd éneklős betétek lesznek a filmekben? Nekik üzenném, hogy amúgy ezt már hajszál híján megkaptuk a Jedi visszatér végén is, ebben a felfoghatatlan mozgóképszörnyetegben pedig egy tényleges éneklős-táncos jelenet is helyet kapott. Méghozzá egy kocsmában. Ami olyan, mint a kantin az Egy új reményben. Vagy lehet, hogy az is akar lenni, csak sokkal bénábban sikerült megcsinálni. Igazából mindegy is, a lényeg, hogy még a rozmárfejű rosszfiú is vidáman táncra pendül, akinek korábban Obi Van lenyeste a karját. Te meg csak ülsz és pislogsz értetlenül.
Idevágó funfact: A rendező, Steve Binder még ugyanebben az évben tető alá hozott egy Disney tv-show-t is.
Most pedig rettenetes módon polkorrekt leszek, mert még ebben a borzadályban is felfedeztem némi pozitívumot. Chewie kisfia, akit egy Moncsicsi és King Kong szerelemgyermekére emlékeztető fizimiskával vert meg a sors, egy egészen menő és színvonalas rajzfilmet néz. Na jó igazából csak a film többi részéhez képest tűnik színvonalasnak, valójában a rajzok minősége a Beavis & Butthead szintjét súrolja alulról. Menővé pedig pusztán Boba Fett jelenléte miatt válik, aki totál hihetetlen módon ebben a rakás szarban tűnt fel először. Emiatt viszont ha mást nem is, de ezt a pár perces szekvenciát tényleg érdemes megnéznie minden rajongónak. Bobának több szövege van benne, mint a Birodalomban és a Jediben összesen. A Don Francks fátyolos hangján megszólaló fejvadászt pedig élvezet hallgatni, és ez a pár perces, eléggé béna, de azért értékelhető rajzfilm is csak erősítette bennem a vágyat egy önálló Boba Fett film iránt.
A Star Wars Holiday Special egy semmi mással össze nem vethető, önmagában egyéni kategóriát képező furcsaság a mozgóképek egyre táguló, átláthatatlan univerzumában, amit még pontozni is felesleges, én is pusztán csak a rend kedvéért fogom. Egy pontot fog kapni, ha százas skálán értékelnénk akkor is annyit kapna, és az a nyamvadt egy pont is szegény Bobának jár aki érthetetlen módon – ha rajzolva is – de itt jutott a legnagyobb szerephez. Igazi kuriózum ez, de az a fajta, amit kevesen akarnak látni, aki mégis erre vetemedne, javaslom, hogy egy haverjával tegye, akivel végig szóval tudják egymást tartani közben. Ez az elménk épségének megóvása szempontjából elengedhetetlen. Na szóval:
1/10
Ha tetszett amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren