A nők az életemben - 20. századi nők

2017. április 18. - kultúrfaló

A felnőtté válás, a generációk közti különbségek, a női-férfi kapcsolatok már magukban is nehéz téma, azonban Mike Mills gondolt egy merészet és mindezt egybe gyúrta, ráadásul még egy csipet feminizmussal is meghintette. Mégis egy roppant bájos, ízig-vérig az életről szóló történetet kapunk. Megérdemelten jelölték idén a Legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Oscar-díjra.

203.jpg

A történet három különböző korú nő és egyikük fiának kapcsolatát mutatja be. Anette Bening alakítja az 1920-as években született és nevelkedett édesanyát, aki egyedül neveli kamasz fiát a hetvenes években. Mivel 40 évesen szült, és már egy ideje nincs képben a válás miatt az édesapa, ezért megkéri a házukban szobát bérlő Abbiet (Greta Gerwig) és Juliet (Elle Fanning), a szomszéd lányt, hogy tanácsaikkal, könyvekkel, az életükbe való bepillantással tanítsák élni és a nőkkel bánni a fiát.

A történet az útkeresésről szól, és remekül ábrázolja, hogy ez nem szűnik meg azzal, hogy valaki átlépi a felnőttkor küszöbét, sőt sokszor csak onnantól kezdve válik igazán nehézzé. Három nagyon eltérő személyiségű és korosztályú női alakot kapunk: a már említett édesanyán kívül ott van még a fiatal felnőtt Abbie, aki már dolgozik egy ideje, de még mindig keresi a helyét a világban. Jamie legjobb barátja, Julie eléggé terhelt családi háttérrel rendelkezik, ami miatt igen csak megéli a kamaszkort. Kívülről magabiztosnak és bevállalósnak tűnik, azonban Jamieék házába bemászva azonnal lehull az álarc és előtűnik roppant sebezhetősége. Rajtuk kívül még 1-2 férfi árnyalja a ház életét, de ők igazából szóra sem érdemesek.

20_2.jpg

A generációk közti különbségek nem csak a fiatalabb-idősebb, illetve anya-fia módon jelennek meg, hanem a világháborún innen vagy túl született korosztályok közti megjelenítésében is. Jól megfigyelhető, hogy Dorothea él-hal azért, hogy a lehető legtöbb (esetleg néhány perccel korábban megismert és legkülönbfélébb) embert meghívhassa és a lehető legtöbben üljék körül az asztalt vacsorakor. Ő még hisz a régi értékekben, az egymással táncolásban, a beszélgetés erejében és az udvarlásban. Azonban tisztában van vele, hogy elszaladt mellette a kor és az ő számára fontos értékek már igencsak kiveszőfélben vannak: a fiatalok már csak a fejüket rázzák vagy ugrálnak táncolás címszó alatt, a széptevés már inkább ciki, a legnépszerűbb zeneszámokban pedig már csak artikulálatlanul üvöltenek, vagy alig van szöveg. 

Mindenki egyformán fontos szerepet játszik a történetben, ha valamelyik összetevőt kiszednénk (esetleg kisebb súlyt kapna), már nem működne ilyen flottul a film. Egyszer-kétszer visszaköszön Wes Anderson hatása a némafilmek felgyorsított mozgásaihoz hasonló megoldások használatakor. A szivárvány színű (enyhén drogos) beütésű autós utazások pedig igazán egyedi képi világot nyújtanak. Külön tetszettek a narrációk, az hogy általuk megismerhettük röviden a szereplők előtörténetét és ezáltal hamar az ismerőseinkké váltak.

204.jpg

A kisebbik Fanning lány testvéréhez hasonlóan tehetséges, a vörös hajzuhatagos Greta Gerwing remekel a szabad szellemű modern művész figurájának bőrében, Lucas Jade Zumann jól lavírozik az őt körülvevő "anyák" között. Anette Beninget mindig öröm filmvásznon látni, én még mindig nem tértem napirendre afelett, hogy nem kapott Oscart. 

Végül a humorra is ki kell térnem picit. Annyira kedves, intelligens humora van, amit ritkán kapunk sajnos a mai filmekben: a történet a szereplők életének köszönhetően elég drámai, néhányszor tragikus, azonban olyan szépen elfedik a vicces beszólások, párbeszédek, hogy ezt a tényt el is felejtjük. Ha ez az összetevő nem lenne, vagy kevésbé lenne gördülékeny, keserű szájízzel állnánk fel a székünkből, esetleg még pár könnycseppet is elmorzsolnánk a téma komolysága miatt...így azonban még ráadásul remekül is szórakozunk.

202.jpg

Tavaly az Eddie, a sas és a Sing Street volt hasonló hatással rám, idén pedig szerencsére csupán eddig kellett várni az első feel good mozira. Minden korosztálynak, nemtől függetlenül ajánlott. Több ilyen filmet kérnénk még...10/10

A filmet a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon tekintettük meg.

A film MAFAB adatlapja.

Ha tetszett, ami olvastál, kövess minket Facebookon vagy Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr1512423923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.