Pandóra szelencéje - Brexit: The Uncivil War

2019. január 14. - Mikesi Tomi

Alig három évvel a Brexit népszavazás után már film készült a rendkívül érzékeny és komplex témáról, méghozzá Benedict Cumberbatch főszereplésével. A film Dominic Cummings politikai stratéga harcát mutatja, ahogyan a népszerű, de megosztó kampánya során megpróbálja meggyőzni az angolokat, hogy szavazzanak a kilépésre.

brexit1.jpg

A létező összes klisé, amit a filmekben láthatunk, mikor rendkívül intelligens embereket próbálnak meg ábrázolni, előfordul ebben a filmben. Persze, gondolhatnánk, hogy csupán a közérthetőség kedvéért, hiszen alapvetően egy komplex témáról van szó, de ez csak szimplán lustaság. A film első 5 perce egy Sherlock epizódra emlékeztet, vagyis azt az elvet követi, hogy ha elég gyorsan beszélsz, és néha közbeszúrod nagy emberek neveit, mint hivatkozási pontokat, akkor csakis 160 feletti IQ-d lehet. Általános klisé az is, hogy az intelligens karakterek gonoszkodnak, kicsit antiszociálisak és azt gondolják, hogy felette állnak a társadalomnak, elég csak Dr. House-ra, Sherlock Holmes-ra (Robert Downey Junior, vagy Benedict Cumberbatch megformálásában), Alan Turingra, Julian Assange-ra, Dr. Steven Strange-re, Khanra vagy Patrick Melrose-ra gondolni. Az elég feltűnő, hogy Cumberbatch mesteri a sekélyesen ábrázolt lángelmék életre keltésében. Az is egy elég jellemző filmes klisé, hogy az okos emberek mindenhova felírják az ötleteiket, a gondolataikat, szobafalakra, ablaküvegekre. Ez természetesen most sem maradhat el.  Az egyik legérthetetlenebb szál a filmben Cummings felesége, aki már rögtön az expozíció során bemutatásra kerül, mint akinek majd komolyabb szerep jut a filmben, például konfliktusforrás lesz, vagy legalább lesz valami hatása a történetre. Na és mi lesz ebből? Két jelenetben láthatjuk, az egyikben fél percig nagyon szereti a férjét, a másikban pedig a lakásuk ablakába helyez egy Vote Leave! táblát majd bemutat egy öreg hölgynek. Lenyűgözően alapos karakterábrázolás.

A film önmaga paródiája, hiszen Cummings egy ponton kimondja, hogy veszélyes és idejétmúlt dolog az ilyen komplex kérdéseket bináris egyenletekké redukálni, majd a film pontosan ezt teszi, mintha a maradás mellett állók kizárólag az egység és a tolerancia, a kilépők pedig a gyűlölet és félelemkeltés képviselői lennének.

brexit2.jpg

Benedict Cumberbatch mára egy branddé vált, akivel gyakorlatilag még egy jóindulattal is csak középszerűnek nevezhető tévéfilmet is el lehet adni. Azt pedig meg kell hagyni, hogy Mr. Cumberbatch érti a dolgát, a szakmája egyik legkiválóbbja. Egy dolgot viszont feltétlenül a film javára kell írni. Az pedig az, hogy ennyi idővel a történtek után, miközben a téma a mai napig igen mély indulatokat kelt sokakban, beleállt össznépi párbeszédbe egy sarkos véleménnyel, reakcióra késztetve a nézőit. Ritka ma az ilyen nyíltsisakos politikai véleményvállalás, hacsak nem feledkezünk meg a megúszásra játszó polkorrekt kurzus himnuszfilmjeiről.

Összegezve, filmként nem teljesít kifejezetten jól, viszont a közéleti diskurzust egy újabb szintre emelei, Benedict Cumberbatch pedig zseniális. 7/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr8914561714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.