Nathan Never - Alfa különleges ügynök

A Bonelli-képregények színe-java #3

2019. augusztus 19. - Fincherista
  1.  A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  2.  A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  3.  A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

A sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja, Isaac Asimov a fenti sorokat a robotika három törvényeként írta le, amelyek célja a robot és ember közötti munka/lét zökkenőmentességének biztosítása. Gondolatainak irodalomtörténeti és popkulturális jelentőségét mi sem bizonyíthatná jobban, minthogy a törvények első, 1941-es megjelenését követően még mind a mai napig hivatkozási alapként szolgálnak. Az 50 évvel később elinduló és jelenleg is futó olasz képregény, a Nathan Never sem maradt ki a sorból, már ami az asimovi szellemi hagyaték bevonását illeti, hiszen címszereplőjének első publikált küldetése az, hogy megállítsa a robotika törvényeit felülírni óhajtókat.

nn_1.jpg

Never a különleges ügyek megoldásával foglalkozó Alfa Ügynökség forrófejű ügynöke, aki már a képregény legelső oldalain bizonyítja rátermettségét, de minden erőfeszítése ellenére sem sikerül megállítania a célszemélyt, így a törvények felülírására alkalmas program rossz kezekbe kerül. Az ügyben fordulat akkor következik be, amikor egy gyilkosság szemtanújával lesz lehetősége beszélgetni. A dolog pikantériáját az adja, hogy a szemtanú egy android. Nathannek meg kell barátkoznia az új társával, aki nem csak vallomásával, hanem tetteivel is az ügynök segítségére lesz.

A Maximum Bonelli-sorozat eddig megjelent darabjai közül a Nathan Never volt a leginkább akció-orientált, gyakorlatilag nem telt el 5-6 oldal anélkül, hogy ne akadt volna valamilyen összetűzés. Mivel a történet sokkal filozofikusabb kérdéseket is feszeget a koncepciójával, így ezt kifejezetten rossz döntésnek találtam, hiszen az író, Antonio Serra egyáltalán nem mélyítette el az eseményeket. Továbbá a gyakori harc a karakterek felépítésében sem segített, elég sablonos szereplőkkel találja magát szembe az olvasó. Claudio Castellini fekete-fehér rajzai azért javítanak az összképen, noha vizuálisan sem sorolnám az igazán erős művek közé. A látványon is érződik egyébként, mely művekből merítettek az alkotók, a fémvázak eléggé hajaznak a Terminátoréra, a város cyberpunk felépítése néhol akár a Szárnyas fejvadász díszletterve is lehetett volna. Továbbá Legs Weaver, a talán egyetlen kiemeltebb szerepet kapó női karakter, utónevét az Alien-filmek Ripley-jét alakító Sigourney Weaverről kapta.

003_beliv3.jpg

Sajnos a Nathan Never első története nem győzött meg különösebben, hiába volt érdekes a világa, valahogy nem állt össze élő egésszé a történet, a szereplők sem voltak különösebben meggyőzők. Könnyed sci-fi akciót keresők számára akár még jó olvasmány is lehet, mert egyáltalán nem nevezném rossznak, inkább kihagyott ziccernek. Mondanám, hogy a folytatásai talán meggyőznének az ellenkezőről, de a GooBo kiadó tervei között egyelőre nincs ott Nathan Never második kalandja. Akik viszont érdeklődnek a különleges ügynök iránt, ne aggódjanak, mert ez a képregény egy lezárt történetet mesél el, tehát ilyen szempontból hiánya nem lesz majd az olvasójának.

 nnnn.jpg

Antonio Serra - Nathan Never: Agente speciale Alfa
GooBo, 2019, 96 oldal.

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren, valamint iratkozz fel a YouTube-csatornánkra is!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr8315013438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.08.19. 22:57:50

Bakker ez asszem megvolt olasz nyelven a 90-es években. Talán érdemes lenne megkeresni, lehet hogy most ér valamit (bár én gyakran ristampát vettem (közkivánatra újra kiadott) ami jó indikátor volt arra hogy a sztori jó). De valamiért a Dylan Dog sorozat jobban megérintett akkoriban (pedig elvileg a scifit jobban kedvelem a horrornál).

Fincherista 2019.08.20. 12:39:51

@Ződ2000: a Dylan Dog eredendően jobb is, nem csak műfajában. Egyébként manapság az is fut magyarul is, a Frike Comics gondozásában.