Valiant-premier nap összefoglaló

2019. augusztus 25. - Fincherista

Egyedülálló kezdeményezésnek köszönhetően kivételes bemutatót kapott az első magyar nyelvű Valiant-képregény. A ’90-es években elinduló, de igazán a 2012-es relaunch után berobbanó képregény-univerzum a több, mint 2000 jegyzett karakterével a világon a harmadik legnagyobb ezen a téren, egyedül a két gigász, a Marvel és a DC előzi meg. Világszerte eladott képregényeiknek a száma meghaladja a 81 milliót, és a magyar kiadás azt is jelenti, hogy a Valiant már 43 országban van jelen. A kiadó szemszögéből az elkövetkező évek kulcsfontosságúak lehetnek, hiszen a Sony-val 2015-ben megkötött szerződés értelmében hamarosan betörnek a TV-s és a filmes a piacra. Jelen írás a GooBo magyar kiadása apropóján megrendezett és a magyar képregénypiacot általánosságban is elemző premier összefoglalója, egyben az első kötet, a Kard által ajánlója.

valiant.jpg

Az augusztus 24-én, szombaton a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében megrendezett premier öt remek hangulatú beszélgetés mentén elemezte a magyar képregényes piac helyzetét, alkotói és kiadói oldalról egyaránt, valamint természetesen szépen fel is vezette a Valiant-képregények világát, illetőleg azt, mit is várhatnak tőlük az olvasók. Sorrendben egy rövid megnyitót követően az Olaszok magyarul címet kapó (linken elérhető) beszélgetéssel kezdődött a premier, amely során a kilencedik.hu szerzőjének, Kóbor Róbertnek a moderálásában bemutatkozhatott a Valiant képregényeket hazánkba hozó, de már az olasz Dragonero és Maximum Bonelli-sorozattal nevet szerző GooBo, a főként Dylan Dog és Dampyr képregényeiről ismert Frike Comics, valamint a Diablokikot kiadó Anagram Comics képviselője. A kiadók röviden ismertették az olasz képregénypiac helyzetét, miszerint a teljes eladások nagyjából 80%-a a Bonelli-kiadó címeiből jön össze - ők is elsősorban ezen címek közül hoztak be Magyarországra képregényeket - és az olasz képregényeknek a széles műfaji paletta ellenére megvan a behatárolható, jól definiálható stílusa, ami sajnálatos módon egyelőre nem úgy tűnik, hogy igazán ismert lenne a hazai olvasók körében. 

Az imázsépítés fontossága mellett szóba került a közös kiadások lehetősége, azokban rejlő potenciál is, azonban az antológia jelleg és/vagy újságos terjesztés egyikőjüknek sem tűnt vállalható útnak. Megemlítették, hogy a kisebb kiadók inkább szerelem-projekteket visznek, így igazából munka mellett foglalkoznak a kiadással, ami a kisebb költségvetésen felül időmenedzselési korlátokat is jelent. Ezek a kihívások azonban egyáltalán nem szegték kedvüket, szorgalmasan adják ki azokat a műveket, amiket maguk is szívesen olvastak. Végezetül beszéltek a jövőbeli projektekről is: a GooBo folytatja a már meglévő sorait, a Maximum Bonelli-sorozatuk új címekkel is fog bővülni, a Frike vélhetően jövőre hoz Sandokant, valamint Bud Spencer és Terence Hill képregényt is, míg az Anagram a Diabolik folytatása mellett megkezdi a Zagor kiadását, amelynek első kötete akár már az októberi képregénybörzére is meglehet.

z.jpgFotó: Geekz.444.hu

Az olasz képregények megvitatása után a Vuk vs. Zorro következett, ami a címmel ellentétben nem egy fiktív összecsapásról szólt, hanem az idén elinduló magyar Zorro-képregény hátteréről és alkotói folyamatáról. A szintén Kóbor Róbert által moderált beszélgetésen (a GooBo kiadót is vezető) Tálosi András szerző és Vári Tamás rajzoló vett részt. A válaszaik során kihangsúlyozták a szemléletbeli különbségeiket (írói analitikusság szemben a rajzolói impressziókkal), valamint a munkafolyamat részleteit, így például kiderült, hogy Tamás gyakran teljesen más sorrendben kapja meg a rajzolandó részeket, mint ahogyan azok majd a végén sorra kerülnek. Ihletforrás tekintetében felmerültek a korábbi Zorro-adaptációk is, de a magyar verzió nem azok átirata, hanem a saját útját járja. Mindketten munka mellett dolgoznak a képregényen, ami komoly kihívást jelent számukra, de elhivatottságuk és a művészet iránti szeretetük viszi előre őket. Jelen állás szerint 12 számból fog állni a magyar Zorro, a többi egyelőre a jövő zenéje. A képregény kapcsán egyébiránt sokat kampányoltak a szerzők, több TV-s interjún is részt vettek, ami András bevallása szerint meg is látszódott az eladások alakulásán. 

Ugyan nem a Hova tovább, magyar képregény? volt a soron következő, de nem akartam beékelni a kifejezetten Valiant érintettségű sorok közé. Ezen a beszélgetésen újfent jelen volt Tálosi András, csatlakozott hozzá Somogyi György, a Kittenberger-sorozat és Szűcs Gyula a Café Postnuclear szerzője (a legvégére Bayer Antal, A Gemini-jelentés írója is beszállt a beszélgetésbe). Vita tárgya volt, hogy milyen a magyar képregények kritikai megítélése, illetőleg mennyire alulreprezentáltak a hazai médiában. Szó volt arról, hogy a sorozatok készítése kiadói szempontból is komolyabb feladatot jelent, hiszen az újabb részeket jellemzően csak akkor veszik meg az új olvasók, ha a korábbiak is elérhetők. Ezzel szemben meglátásuk szerint az önálló történeteket eredendően könnyebben el lehet adni. Kérdéses volt részükről a pozicionálás is, avagy érdemes-e már meglévő karakterekkel dolgozni vagy újakat alkotni, s hogy a különböző döntésektől milyen hozadék várható. Itt példaként Gyula említette, hogy képregényének a retro autós posztapokaliptikus világa annak idején felkeltette néhány lengyel képregény-rajongó érdeklődését is, lévén annak idején nekik sem a nyugati- és amerikai autók jutottak, így szívesen olvastak volna egy ilyen sztorit. Pozitív példaként lett felhozva a magyar történelemből merítő Királyok és Keresztek-sorozat, aminek első kötete már nem csak magyarul érhető el.

xo.jpgFotó: Geekz.444.hu

Kifejezetten a Valiantról két beszélgetés szólt, az elsőn a premier megszervezésében és lebonyolításában is aktívan tevékenykedő hazai rajongók (Jákói Dávid, Kiss Gábor, Pópity Egon és Kóbor Róbert) meséltek élményeikről, míg utóbbi, egyben premierzáró Skype-beszélgetés során Russell Brown, a Valiant elnöke és Fred Pierce, a Valiant kiadója ismertette a vállalatuk profilját, hitvallását és várható jövőjét. Mivel volt bőven átfedés a két beszélgetés között, így nem szeretném különösebben megbontani az összefoglalót. Olvasói oldalról a tudatos univerzumépítést, kiadási módból fakadó magas írói-rajzolói minőséget, továbbá a máshonnan talán ismerős, de valójában nagyon is egyedi és különleges történeteket emelték ki. A rajongók - akik a 2012-es relaunch óta megjelent címek tekintetében szinte naprakészek - és a Valiant első emberei is kihangsúlyozták, hogy a kiadó a gigászokkal szemben nem érzi kötelezőnek, hogy a több tucatnyi címe folyamatosan megjelenjen, hanem csak azokat viszik, amikhez van minőségi történet, s addig “pihentetik” a többi sort, amíg azokhoz nem lesz kiemelkedő sztori. Továbbá a címeik önállóan is teljesen megállják a helyüket, nem szükséges semmilyen háttérismeret ahhoz, hogy olvasója élvezhesse azokat. 

Ez a koncepció a képregényeik kritikai összesítésén is meglátszódik, hiszen a beszélgetés során közölt statisztikák szerint a Valiant nemcsak, hogy a legjobb, hanem 10-es skálán közel 1 pontot ver az utána következő két kiadó értékeléseire. A minőség mellett azt is fontos megjegyezni, mennyire sokrétű az univerzumuk, lévén a klasszikus szuperhősös eposzok mellett számos más műfajban is jeles képregényeket jelentettek meg, így gyakorlatilag bárki megtalálhatja bennük a számításait. A Valiant továbbá több, mint kiadó, egy “család”, amihez mérten nemzetközi szinten összetartó közösség is elérhető, s mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy elég volt egy online kérés Jákói Dávid részéről ahhoz, hogy számos külföldi rajongó és képregényes köszöntse a Valiant-család legújabb tagját. A kiadó pedig ajándékok mellett a lehető legkülönlegesebb gyűjtői kiadványokkal rukkol elő, így példának okáért a Bloodshot hamarosan kap egy extra limitált karbonszálas verziót. S ha már Bloodshot, a Sony-val kötött szerződés értelmében a Valiant hamarosan a filmművészet szerelmeseinek szívét is megdobogtathatja egyúttal új olvasókat is toborozhat, lévén Vin Diesel főszereplésével már jövő év első felében érkezik a filmadaptáció, amit további filmek és sorozatok követnek majd.

xo2.jpgFotó: Geekz.444.hu

Hogy mindezek után milyen is a premier tárgya, az X-O Manowar első kötete? A Kard által alcímre hallgató sztori a 2012-es relaunch nyitánya volt, címszereplőjének képregényei pedig jelenleg is a kiadó egyik zászlóshajójának számítanak. Az első kötet története túlzás nélkül faék egyszerűségű: gyakorlatilag az Artúr-mondakör egyik legfőbb motívuma lett átültetve sci-fibe, s hősének képességei láttán lehet némi Vasember-utánérzete is az olvasónak. Pénzhajhász epigon helyett azonban érződik rajta, hogy egy teljesen önálló univerzum felépítésének első lépése a Kard által, egy megállás nélküli, tömény ponyva-szórakozás, aminek az igazi hozadéka minden bizonnyal a későbbiekben fog kiteljesedni. Pazarul illusztrált, pörgős űrkaland, s noha terjedelme tökéletesen passzolt az események mélységéhez, így utólag már úgy érzem, hogy még bőven olvastam volna belőle. A kiadvány nyomdatechnikai szempontból kifogástalan, könnyen kézhez áll és amerikai standard-méretben, minőségi papíron díszelegnek a rajzok. Aki vizuálisabb típus, annak tudom ajánlani a kiadó kötetről készített videós bemutatóját. Az alapok tehát mindenesetre biztatóak, a Valiant univerzuma pedig remélhetőleg hazánkban is szépen fokozatosan fog épülni. Ahogyan a Valiant-családban mondani szokás: #stayvaliant.

xo3.jpg

Robert Venditti: X-O Manowar (vol. 2) 1. – By the Sword
GooBo, 2019, 112 oldal.

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren, valamint iratkozz fel a YouTube-csatornánkra is!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr5815024194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.