Rob Zombie-t nem azért szeretik (szeretik egyáltalán?) a horror-rajongók, mert annyira jó rendező, hanem mert képes zseniálisan ábrázolni a kegyetlenséget. Képes mindezt megfűszerezni poénkodással, valamint képes arra, hogy a végeredményt jól nyakon öntse egy kád bűzölgő, rothadó moslékkal. Ennek eredményeképpen pedig kialakul egy olyan trashmozi, ami bőven belefér a gulity pleasure kategóriába. És igen, pont erre tökélete példa az 1000 halott háza széria első két része.

Spaulding kapitány és a Firefly tesók láncra verve végzik az előző rész történései után. Míg az öreget kivégzik, addig a tesók újra belekezdenek egy halálos menetbe és kegyetlenebbek, mint valaha…

Míg az első rész Spaulding kapitány miatt inkább a poénos hangvételre ment rá, egyfajta sötét humorral átitatott horrorfilm volt, addig a folytatás már egy sokkal nyersebb és kegyetlenebb történetet vitt a vászonra. Lehetne kérdezni, hogy hova tovább? Van-e egyáltalán értelme folytatni ennyi év távlatából a sztorit, illetve, hogy melyik irányt kellene inkább erőltetni, hogy trilógiává bővüljön az egész agymenés.

Zombie kitartott az utóbbi mellett, így a 3 from hell is egy kegyetlenségre épülő kaland akart lenni, de inkább csak egy görcsös erőlködés lett, amivel nagyjából meg is lett válaszolva, hogy mi a gond a legújabb felvonással.

Miután Sid Haig megöregedett (idén pedig el is hunyt; R.I.P.), így Spaulding kapitány, az egész széria kultikus figurája majdhogynem teljesen kukázva is lett. Ez egyrészt egy hatalmas tökön rúgás lett a szériának, másrészt pedig választ is adott arra a kérdésre, hogy át lehet-e venni Spaulding kapitány helyét a Firefly-ok ámokfutásában. Richard Brake megpróbálta, de esélye nem volt maradandót alkotni.

Zombie hibázott, mikor nagyobb fordulatszámra próbált kapcsolni. A sztori kevés és céltalan, ráadásul a kivitelezés is hagy némi kívánni valót maga után. A végeredmény pedig inkább a hagyjuk kategória... Másrészt végig érezni lehetett az izzadságszagot az egész atmoszférában. Sheri Moon bekattant, lényegében rebootolta Harley Quinn-t, csak éppen senki nem kérte meg erre. Totális agyfasz volt az egész karakter a korábbiakhoz képest. Egész egyszerűen túl lett tolva. Egyedül Bill Moseley, aka Otis volt képes azt a szintet hozni, amit el lehet várni tőle. Ültek a poénjai és helyén voltak a hülyeségei is.

A 3 from hell végül nem talált célt. Méltatlan lezárása lett a trilógiának (már, ha le akarták egyáltalán zárni), amiből hiányzott azaz őrület, ami megvolt az előző két felvonásban. Egy felesleges és olykor-olykor kellemetlen időtöltésbe torkollott a projekt, aminél többet érdemelt volna mindenki, legyen az Sid Haig, a néző, valamint a sorozat. 3,5/10