Croodék új trailert kaptak.

Gaspar Noét ismerve nem biztos, hogy a legjobb döntés volt a hétvégét az ő filmjével kezdeni, de hát egyszer ezen is túl kell esni. Noé munkásságát az Enter the Voidban, és a Lóhús című filmből ismertem meg, de a sokak által ajánlott Visszafordíthatatlan egész a mai napig kimaradt az életemből, pedig ha tudtam volna, hogy egy hullámvasútra fogok felszállni, ami hátrafelé hajt, akkor lehetséges, hogy előbb ülök neki. No, de ez már történelem…

A történet tálalása elég sokban hajaz a Nolan által rendezett Mementóra, ami szintén az óramutató járásával ellentétes irányban meséli el a storyt. A forgatókönyvet maga Noé írta meg, és egy pofon egyszerű cselekménysorozatot tárt elénk, amiben megismerjük Marcust, Pierret és Alexet. Az előbbi, azaz Marcus majd felrobban dühtől, amikor megtudja, hogy a barátnője egy erőszak áldozatává vált. Barátjával Pierrel megpróbálják felkutatni a tettest, és bosszút állni rajta. Ugyanakkor, mi a történet szempontjából az ellenkező irányba indulunk el, és az adott nap előzményeit látjuk majd a filmvásznon…

Noé egyszer már lenyűgözött az egyik filmjével, és ezt ismételten megtette. Azt nem mondom, hogy tökéletes lett, és hogy a kedvencek listájára is felkerült, de kétséget kizárólag egy igazi élmény volt. A film kezdetén már észrevettem, hogy semmi olyanra ne számítsak, ami könnyen emészthető lenne, és így is lett. Az operatőri munka tényleg olyan volt, mintha egy hullámvasúton ülnék, ami megállás nélkül megy és megy. Szinte már túlzónak lehetne érezni, de a jelenlegi helyzetben mégsem mondom ezt, mert a hangulathoz, illetve a megfelelő tálaláshoz pontosan ez kellett. Anno a Voidban volt ehhez hasonló, bár ott sokkal visszafogottabban használták a kamerát. Az operatőrnek hála olyan közel kerülünk a szereplőkhöz, hogy szinte már meg tudjuk érinteni őket, mintha ott lennénk velük, és átéreznénk az adott szituációt. Velük együtt dobban a szívünk, és együtt lihegünk.

A film csúcspontja, ugyanakkor egy olyan jelent, ahol a kamera egy rögzített pozícióban áll, és filmezi a nyers, durva és brutális cselekményt, amiből kiindult Marcus vérbosszúja. Ez a több, mint 10 perces snitt, már-már Kubrickot idézte, de az adott pillanatban nem erre gondoltunk, hanem arra, hogy mikor lesz már vége, a szinte már gyomorforgató kegyetlenségnek.

Noé ismét megmutatta, hogy nem tud könnyű alkotást rendezni. A visszafordíthatatlan egy egyszerű, de mégis hatásos film, amiben megmutatkozik a rendező stílusa. A maga 90 perces játékidejével nem tartozik a hosszú filmek közé, de ebben a rövid játékidőben többet kapunk, mint gondolnánk. Nyers, durva, de mégis realisztikus.

A film tehát nem a könnyű darabok közé tartozik, így csak azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a durva dolgoktól. 7,5/10

…ja, és Vincent Cassel és Monica Bellucci is jól játszik benne.

Kevin Smith 20 éve kezdte el forgatni az első részt, mely elképesztően nagy sikert aratott, és amihez 2006-ban készített egy folytatást is. A ráncok ugyan megjelentek a színészek arcán, de az élmény még mindig felejthetetlen volt, így nem csoda, hogy Smith elkészíti a trilógia befejezőrészét. 

Így nyilatkozott Smith: "Pont 20 évvel ezelőtt kezdtük el forgatni a Shop-stop első részét, most meg ok nélkül elkezdtem írni a 3. rész forgatókönyvét. Olyan érzés volt, mintha a régi barátokkal lettem volna ismét együtt, és 2 óra gépelés után rájöttem, hogy a befejező epizód lesz a legjobb filmem…"

A 3x is Oscar díjra jelölt Terrence Malick legújabb filmje, melyben olyan színészek játszanak majd, mint Ben Affleck, Javier Bardem, Rachel McAdams, és Olga Kurylenko.

A legenda és az énekes, avagy Clint Eastwood és Justin Timberlake egy filmben. Ez így elsőre egy kicsit erősnek hangzik, ám a film végeztével megértjük, hogy miért kerülhetett össze a két eltérő szintet képviselő színész. A filmet Eastwood korábbi jobb keze, Robert Lorenz rendezte.

Gus évtizedek óta keresi a fiatal és tehetséges baseball játékosokat, és a munkája során gyakran ül le a lelátóra néhány öreg cimborájával. Azonban az öregnek lassan rá kell jönnie, hogy eljárt felette az idő, és már a teste sem bírja a megpróbáltatásokat. Emellett a felettesei sem bíztak már benne, mivel nagyon kevesen hittek a „kiutazom a meccsre, és megnézem, hogy dob a fiú” munkában. A számítógépek és a programok váltották meg a világot, és végezték el az emberek helyett a szűrő munkát. Gus azonban hajthatatlan volt, és ezt a lánya sem nézte jó szemmel...

Clint Eastwood 1993 óta nem szerepelt olyan filmben, amit nem ő rendezett, most azonban ezt a sorozatot megtörte, és átadta a direktori széket Lorenznek, aki meghálálta a bizalmat és egy jó kis drámát hozott össze. Ugyanakkor a helyén kell kezelni a filmet, mert semmi újat nem ad a nézők számára. Az első perctől kezdve kiszámítható, és csavar mentes. Pontosabban van benne egy bizonyos csavar, de annak az ívét is előre látjuk, úgyhogy nem kell aggódnunk a végkifejleten, de a filmnek mégis van egy sajátos varázsa, ami jó szájízt ad a nézők számára.

A film alapjába véve egy dráma, hiszen Gus bajairól, illetve a lányával való kapcsolatáról szól, amit a forgatókönyvíró megfűszerezett egy kis humorral, romantikával, illetve megtudhatunk ezt-azt a baseballról is. Azért mondom, hogy ezt-azt, mert nem egy igazi sportfilmről beszélünk, és maga a sport csak a háttérben mozog. A fő célpont Gus és Mickey drámája volt, amit Lorenz szépen és sallangmentesen oldott meg. Nem ment túl mélyre, sőt talán egy kicsit visszafogott is volt, de ez teszi könnyen emészthetővé, így akik egy komor és nyomasztó filmre vágynak, azoknak nem ajánlom a megtekintését. Akik viszont szeretnék látni a még mindig zseniálisan játszó Clint Eastwoodot, és a szintén profi Amy Adamset, annak kötelező megnéznie. Timberlaket nem szeretném sem leszólni, sem dicsérni, mert az előbb említett két színész elég szépen a háttérbe szorítja. Rajtuk kívül még olyan színészekkel találkozhatunk, mint John Goodman, Robert Patrick, illetve a Sikoly sztárja Matthew Lillard.

Az utolsó csavar tehát nem egy hibátlan alkotás, sőt, aki keményen ítélkezik a filmek fölött, az elég szépen leolthatja, de én mégis azt mondom, hogy megéri megnézni. A 82 éves Clint Eastwood kijelentése szerint ez volt az utolsó alkotás, melyben szerepet vállalt, de én még reménykedem abban, hogy látom még az öreget a filmvásznon. Azért ő mégis csak Clint Eastwood. 7,5/10

Harmadjára is visszatérnek a fiúk, hogy ismételten elveszítsék az emlékeiket. Temetésről a sivatagba!

Három lenyűgöző retrospektív, három zseniális trilógiáról.

1. - Star Wars

2. - A Gyűrűk Ura

3. - A Sötét lovag