Peter Jackson kilenc év után újra visszarepít minket Középföldjére…

A hobbit J.R.R. Tolkien gyerekeknek írt fantasyregénye, melyet a 30-as években publikáltak az Egyesült Királyságban. A regény jó fogadtatásban részesült, ezért a kiadó (Allen and Unwin) folytatást kért Tolkientől, így elkezdte megírni a Gyűrűk Urát. A folytatás miatt kénytelen volt változtatásokat végezni a Hobbiton, hogy a két regény cselekménye illeszkedjen egymáshoz. A „küldetése” sikerrel végződött.

A nagysikerű Gyűrűk Ura trilógia után, már csak idők kérdése volt, hogy mikor jelentik be a Hobbit megfilmesítését. A bejelentésre végül pár évet várnunk kellett, ami a számítógépes effektek fejlődése miatt, talán nem is gond. Eredetileg a rendező Guillermo del Toro lett volna, de egy több évig elhúzódó jogi huzavona után lemondott a direktori állásból, így „kényszerből” Peter Jackson lépett a helyébe. Jackson több változtatást is véghez vitt, többek között az eredetileg 2 részes filmet, trilógiává változtatta.

Ezek után a regényt ismerők joggal tehették fel a kérdést, miszerint, hogy lehet egy alig 300 oldalas műből, egy közel 9 órás trilógiát készíteni, amely alig volt több egy kincsvadászatnál? Úgy, hogy Jackson rengeteg apró szálat bontott ki, mely által sokkal részletesebb lett a történet.

No, de mégis miről szól a Hobbit. Az első rész 60 évvel a Gyűrűk Ura története előtt játszódik, amikor a békében és nyugalomban élő Zsákos Bilbó, Szürke Gandalf által egy váratlan utazásra kényszerül, 13 törppel, és az ő vezetőjükkel Tölgypajzsos Thorinnal. A céljuk, hogy visszaszerezzék a Törp királyságot a gonosz sárkánytól. Utazásuk rengeteg veszélyt és kalandot rejt magában, de a legnagyobb változást mégis egy fura kis lény, a Gollam által kapják meg Bilbóék…

…és akkor jöjjön a film. A szerencsésebbek a legújabb 3D-s technikával tekinthetik meg az alkotást, ami annyit jelent, hogy még intenzívebb élményt kapunk a film által. High Frame Rate 3D (HFR 3D) a neve az új formátumnak, mely az eddigi 24 képkocka/másodperc helyett, most kétszerannyi, azaz 48 képkockát mutat másodpercenként. Tehát röviden és tömören a látvány fergeteges.

Miután kijöttem a moziból, elkezdtem gondolkodni, hogy miért van ennyi negatív kritika a Hobbittal kapcsolatban, amikor egy remek produkciónak lehettünk a szemtanúi. A válasz talán az lehet, hogy nem kezelik megfelelően. Mindenki a Gyűrűk Urához akarja hasonlítani akarva, akaratlanul, holott egy teljesen más stílusban készített filmet láthattunk. Mégpedig a regény eredetéből adandóan. A rendezőnek egy gyerekregényt kellett a filmvászonra helyeznie, ami által sokkal meseszerűbb és könnyedebb lett. Ha visszagondolunk a LOTR trilógiára, akkor észrevehetjük, hogy sokkal komolyabb, illetve szürkébb képi világa volt. Úgyhogy a rendezéssel nekem nem volt bajom, mert 1-2 üresjárattól eltekintve, egy nagyon jól felépített filmet kaptunk. A közel 3 óra gyorsan elrepült, ami elég nagy szó egy ilyen terjedelmű filmnél. Viszont a kritikusok szerint pont a terjedelem, illetve a vontatottság volt a zavaró tényező, és e miatt húzták le többen is a filmet. Szerény véleményem szerint ez egyáltalán nem igaz. Összehasonlítva a Gyűrűk Urával, és annak az első részével, akkor körülbelül ugyan azt a hatást kapjuk. Ezáltal én nem tudom vontatottnak nevezni, úgyhogy akinek bejött az előző Tolkien trilógia, annak ez is tetszeni fog.

A karakterek közül többen is kellemes meglepetést tudtak okozni, többek között a törpök és Bilbó.
A törpöket nagyszerűen alkották meg, és remek személyiségekkel ruházták fel őket: viccesek, mégis komolyak, szimpatikusok, és szerethetőek voltak. Főként Thorin, aki többször is energikusan lépett fel a filmben, ezáltal egy brutális atmoszférát teremtett.
Ugyanakkor a legnagyobb meglepetést Zsákos Bilbó okozta, akit Martin Freeman formált meg. A film során több jelenetnél is olyan hatást ért el, hogy szinte vele együtt kellett lélegeznünk. Izgulnunk és szurkolnunk kellett neki, amikor lépéskényszerbe került. Tökéletes választás, tökéletes alakítás.
No, de a sötét oldalt se hagyjuk ki a dicséretből, ahol Thorin legnagyobb ellenségét láthatjuk, Azogot. Mind megjelenésben, mind játékban erőteljes és kegyetlen volt, ezáltal egy „szerethető” főgonoszt is láthattunk játszani a filmben.

Végül összesítve mindent, azt kell mondanom, hogy megérte beülni a premierre és rászánni, ezt a bő 3 órát. 9/10

A film értékelése a regény ismerete (olvasása) nélkül történt. Teljes mértékben a filmből kapott élményeket, észrevételeket tartalmazza.