Az aktív rendezők között keresve sem lehetne elnyűhetetlenebbet találni Ridley Scottnál. Az angol legenda még 86 évesen is javában dirigál nagyobbnál-nagyobb produkciókon, ráadásul az ereje teljében lévők is megirigyelhetik a tempóját. Csak ebben az évtizedben már negyedik mozifilmjénél jár, ugyanakkor ezek közül kettő - Az utolsó párbaj, valamint A Gucci-ház - a Covid-sújtotta filmipar martalékává vált, míg a sokak által várt Napóleonja közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. Így idei filmje, a karrierjének egyik legnagyobb sikerét elhozó Gladiátor folytatása lehet az, ami fordíthatna a kockán és újra régi fényében tüntethetné fel Scottot.

Bánsági Ildikó, Bálint András, Hámori Ildikó, Kern András, Koltai Róbert, Pogány Judit, Takács Katalin...ilyen névsor láttán minden filmrajongó szíve hangosan megdobban, hiszen szinte a mai magyar színjátszás legnagyobb és legkedveltebb színészeiről, színésznőiről van szó. Nem is lenne mitől félnünk, hiszen nevük garancia szokott lenni a remek szórakozásra...csak az a fránya forgatókönyv és rendezés is fel tudott volna nőni a feladathoz.

A helyszín a Pirandello Színészotthon, ahol a civilizációtól 15 km-re tengetik öreg napjaikat rég elfeledett, jobb időket megélt színházi emberek: van köztük forgatókönyvíró (Koltai Róbert), a Nemzet Színésze (Hámori Ildikó), epizód szerepeket játszott szenilis öregúr (Bodrogi Gyula), mindannyiunk egyik Szomszédja (Pogány Judit), az orvosok között a legjobb színész (Bálint András) és olyan is, aki legalább már 200 alkalommal halálozott el... csak is és kizárólag színpadokon (Jordán Tamás). Ide költözik be legújabb, hetedik válása után kényszerből a TV legnevesebb nyomozójának, Radeczky hadnagynak a megformálója, Tolnai Tivadar (Kern András). Hamar kiderül, hogy mindegyik bentlakó találkozott már vele a pályája során valamilyen úton módon, és komoly sérelmeket szenvedtek el általa. Aztán egyik éjjel gyilkosság történik...

Kern a Gondolj rám főszereplőjéhez hasonlóan most is tökéletesen hozza a zsémbes, kicsit megfáradt, a felgyorsult, modern világtól lemaradozó, inkább többször bunkó, mint nem, de valamennyire azért szerethető figurát. A többi legenda azonban 1-2 szereplőtől eltekintve alig kap rendes játékidőt, amitől nem csak ők, hanem a nézők is becsapva érezhetik magukat. Hiszen ki hallott már olyan csúfságot, hogy ha van egy Bodrogi Gyulád vagy akár egy Pogány Juditod (de itt a többiek nevét is simán felsorolhatnánk), akkor alig adok nekik játékidőt?

Pedig a bűnügy felvezetése elég jól indul, de aztán kb 2 perc alatt el is hal a jóérzésünk. Aki már valaha is látott vagy netalántán olvasott olyan krimit, ami egy elszigetelt helyen játszódott, az tudja, hogy milyen izgalmas lehetőségeket lehet kihozni ebből az alaphelyzetből (khm például a Tíz kicsi néger vagy a Gyilkosság az Orient expresszen, hogy mást ne is mondjak, csak a leghíresebbeket). És azért hogy ha egy cozy mistery címkéjű, manapság roppant népszerű műfajú alkotásról van szó, akkor már nagyjából képbe is kerültünk, hogy mire is kéne számítanunk. Ha esetleg nem mindenkinek lenne ismerős ez a meghatározás, akkor pár szóban vázolom, hogy miről is van szó: olyan krimi, amelyben a gyilkosság felderítéséről, az ártatlanok felmentéséről, a bűnösök leleplezéséről szól a történet, amihez még hozzátesz a hangulat, a környezet, a közösség és a szerethető, valamint az ismerősnek tűnő karakterek. A bűntényt szinte minden esetben egy botcsinálta, de éles eszű amatőr fejti meg, nincs durvaság, erőszak, vér is alig.

A film a többet markol, de sajnos nagyon keveset fog tipikus példája, egyszerűen nagyon rossz helyeken vannak a hangsúlyok. Mégis ki akar egy fatelepen éppen zenekart alakító, és a neven tipródó két lúzert nézni, amikor sokkal érdekesebb sztori várhatna minket egy telekkel arrébb?! Sajnos a humor is erősen hibádzik, néhányszor önkéntelenül is elmosolyodunk, de bőven vannak olyan esetek, amikor a fejünket fogjuk az inkább csak erősen kínos dolgokon.

Félreértés ne essék, özönleni fognak a nézők a moziba, hiszen egy igazán ütős színészgárdát sikerült összeverbuválni, a krimi műfaja sem megy ki soha a divatból. És bár valószínűleg nem lesz bukás, sajnos sokkal többet érdemeltek volna ezek a közönségkedvencek. Azt viszont a Ma este gyilkolunk előnyére kell írnunk, hogy lehetőséget adott ilyen nagy színészeknek, hogy újra szerepelhessenek mozivásznon, hiszen őket mindig nagyon jó nézni...csak hozzájuk sokkal méltóbb alkotást kéne letenni a vászonra. 

Ahogyan megjelenik a vége felirat, úgy fogunk felemás szájízzel távozni a moziteremből. Ami valljuk be, benne volt a pakliban, hiszen ez tipikusan az a film, amely igen csak remek is lehetett volna, hiszen minden adott volt hozzá. Elég csak annyit megemlíteni, hogy Köbli Norbert nem saját nevén van feltüntetve forgatókönyvíróként, hanem Monori Abigélként, A játszma egyik karaktereként. 

És ha már mindenáron meg akarunk nézni egy Ma este... kezdetű művet, akkor inkább menjünk el az egyik belváros színház repertoárjában levőre. Sokkal jobban fogunk szórakozni...

 A Ma este gyilkolunk október 31-től látható a mozikban.

James Gunn féle DC univerzum nem lenni itthon nem...nem

Matt Reeves 2022-ben elhozta nekünk a saját Batman történetét, mely nem része semmilyen téren, és semmilyen szinten James Gunn nulláról újra alkotott DC univerzumának. Reeves szerette volna ezt, így ugyan is olyan szabadságot kap, amiben nem kell alkalmazkodnia a később érkező DC filmek történéseihez, karakter sorsaihoz és miegymáshoz. A film a kritikusoknál és a nézőknél is pozitívan csapódott le, plusz anyagilag is bőven pluszt termelt a költségvetés szimpla visszahozása mellett. Nem volt kérdés hát, hogy jön a második rész, viszont ameddig várunk, addig se fogunk unatkozni, ugyan is Reeves hosszú távra tervez a saját maga Batman univerzumával. Ennek első fejezete a Pingvin spin-off sorozat, melynek főszerepét továbbra is az a  Colin Farrell játssza, aki már a Batman filmben bizonyította, hogy tökéletes casting a karakterre. A sorozat pilot epizódjában pedig csak még jobban ráerősített arra, hogy Reeves bizony nem nyúlt vele mellé.

Tim Burton Returns

Az 1988-as Beetlejuice mindössze a második rendezése volt Tim Burton papának, de már ekkor felfedezhető volt az összes olyan stílus elem, az összes olyan kézjegy, ami végig kísérte teljes pályafutását, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Az elmúlt 15-20 évét tekintve sajnálatos módon inkább a kisebb volt rá jellemző. 2022-ben azonban elhozta nekünk a Netflixre a Wednesday sorozatot Jenna Ortega főszereplésével, ami Burton saját Harry Potter „filmjének” is felfogható. Mai napig nem értem, miért nem kérték fel Harry Potter mozi rendezésére, a stílusa tökéletesen passzol abba az univerzumba. Mindegy is a lényeg, hogy a Wednesday jó lett, siker lett, és felcsillant a remény, hogy a kisebb siker jelzőt felváltja a nagyobb. A Beetlejuice Beetlejuice előzetesei pedig arra engedtek következtetni, hogy bizony ám, Tim Burton visszatalálhat a régi énjéhez.

Száguldás, motoros szerelem

Jeff Nichols olyan egyedi hangulattal rendelkező alkotásokkal tette le a névjegyét, mint a Take Shelter, a Mud vagy az Éjféli látomás. Ám 2016-óta nem igazán hallatott magáról, 2023-ban viszont úgy döntött, megtöri a csendet, és egy impozáns színészgárda társaságában elmesél nekünk egy igaz történeten alapuló életérzést. A történet a 60-as években játszódik, amikor is egyszerű, hétköznapi, családos ember Johnny (Tom Hardy), aki imádja a motorokat és a haverjaival rendszeresen megtartott motoros versenyeket, kicsit többre vágyik. Marlon Brando 1953-as A vad című filmjének hatására, megalapítja a „Vandálok” névre keresztelt motoros bandáját, ami rövid időn belül akkorára nő, hogy felmerül a kérdés, meddig lehet ésszerű keretek között egyben tartani, a Johnnyhoz hasonló felfogást valló, kívülállók tömkelegéből álló bandát.

George Miller és pionír lelkű őrültekből álló stábja ötödik alkalommal vonult ki a sivatagba, hogy iszonyú megpróbáltatások árán leforgasson egy újabb Mad Max filmet. A Gibson-éra alatt (1979-1985) az első három film minden idők legemlékezetesebb akciójeleneteit, és legjobb posztapokaliptikus filmjeit adta a filmtörténelemnek. Persze az sem volt mentes a bukkanóktól, a harmadik rész kritikailag már nem futott akkorát, mint az első kettő. Aztán 2015-ben a széria akkora erővel támadt fel, hogy jó pár évre idézőjelbe tette a többi akciófilmes próbálkozást, gyakorlatilag az egész bolygón. Miller most is közel járt hozzá, hogy őrületes zsenijével kvázi nevetségessé tegye az akciófilmes szakma zöld háttér előtt kalimpáló maradékát, de ezúttal fellélegezhetnek a szakszervezetnél. A teljes megszégyenülést idén megúszták.

Szólíts…ahogy csak akarsz

Luca Guadagnino filmjei nem mondható, hogy beleférnek a könnyen fogyasztható, hétköznapi szórakozás kategóriájába. Már legelső filmjével, a Szólíts a nevemennel olyan erővel rúgta be az ajtót, amiről sok mai filmes csak álmodozni mer. Erős rendezés, nyomasztó hangulat és atmoszféra, bevállalós jelenetek melyek, természetesen nem átlépve a pornó küszöbét, nem takargatnak semmit, remek kémia és fantasztikus színészi alakítások. Ezek a védjegyek a későbbi alkotásaira is jellemzőek maradtak (Suspiria, Bones and All), a Challengers pedig már az előzeteseivel azt sugallta, hogy nem most fog stílust és irányt váltani a rendező úr. Elöljáróban annyit, hogy az eddigi alkotásai közül ez lett a leg…visszafogottabb, de még így is olyan erős és szokatlan elemekkel mesél el egy szerelmi történetet, amit eddig még nem igazán láthattunk korábban.

Nagyjából két hónappal ezelőtt került ki a netre a Monkey Man első előzetese, és olyan rohadt jól nézett ki, hogy talán kicsit túl szép is volt, hogy igaz legyen (csak a viszonyítás kedvéért a kritika alatt csatolva). Vérbő és testközeli harcművészeti jelenetek, egzotikus arcok, egzotikus helyszínek, egy társadalomkritikával finoman átszőtt bűnfilmes csemege. Ezaz, ennyi nekem már bőven elég. Kell, jöhet, hol lehet fizetni! Na most a sajtóvetítés keretében természetesen egy kurva petákot se fizettem, de aztán, mikor kijöttem a moziból, egy kicsit úgy éreztem, hogy mégis. A filmelőzetesek iránti naiv és gyermeki lelkesedésem utolsó kis morzsalékát adtam oda. Túl nagy ár volt ez egy olyan kis kaliberű filmre, mint a Monkey Man? Duplán tévedsz!