„Egész életemben, valami nagyra vágytam, valami nagyobbra, mint a többi anyaszomorító”

Burt Munro 1899-ben született Új-Zélandon. Már nagyon fiatalon vonzotta a gyorsaság, melyet először az apja egyik lován élhetett át, aztán pár év múlva már megismerkedhetett a gépjárművekkel is, és mint kiderült ez az új ismeret az egész életét megpecsételte. A háború után hivatásos motorversenyző lett, de a világválság sajnos őt is mélyen érintette, így egy darabig fel kellett adnia ezt a hóbortját, és egy motorboltba került.
1920-ban vásárolt egy Indian „Cserkész” típusú motort, mely az egész életét végigkísérte, majd együtt értek el sikereket és szereztek világhírnevet. Persze eredetileg a motor nem volt képes 60 mp/h-nál nagyobb sebességre, így át kellett építenie, amit természetesen saját kezűleg oldott meg a lakásában. A nagy álma, hogy a Bonneville-ben, évente megrendezett amatőr gyorsasági versenyen részt vegyen és beírja magát a történelemkönyvekbe. A siker nem maradt el, és 1967-ben egy máig meg nem döntött rekordot állított fel.

Roger Donaldson filmje által megismerjük ezt a fantasztikus embert, akinek nem létezett lehetetlen. Csak és kizárólag az álma lebegett a szemei előtt. Elképesztő kitartásról és lelkierőről tett tanúbizonyságot. Minden tiszteletem az övé!

No, de a filmről is ejtsünk néhány szót. A történet az első bonnevillei kalandjáról szól, amelyben megtudjuk, hogy honnan – hová, és milyen nehézségek árán sikerült eljutnia. Sajnos a forgatókönyv, mely valós eseményeken alapszik, igencsak elállt a valóságtól. Elég sok dolog másként történt a valóságban, ezáltal az egész film meseszerű lesz, ami persze nem lenne gond, ha nem egy életrajzi filmről beszélnénk. Mint film nagyon jó, de mint életrajzi film már nem egészen. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes valós eseményen alapuló filmnél átírják egy kicsit a történetet az eladhatóság miatt, de itt egy kicsit soknak érzetem. Ettől függetlenül egy kellemes élménnyel lettem gazdagabb, úgyhogy nem fogom nagyon lehúzni. Főként azért sem, mert a Burtöt alakító Anthony Hopkins parádésan játszott. Megmutatta, hogy miért is szeretjük őt. Az egész filmben látszódott, hogy szívvel, lélekkel játszik. Tehát az egyetlen hiba mellett, inkább csak pozitív dolgokról lehet beszélni. Ezért is kell még kiemelnem a rendezést is, mert szerintem remekül lett felépítve a film. A zenét, illetve a megfelelő helyen használt feszültségbombákat is eltalálták, úgyhogy ez is rendben volt.

Összegezve azt mondom, hogy a film nagyon jó, de a műfajban láttam már jobbat is. Ha viszont a két kerekes témánál maradunk, akkor meg kell említenem a Skót kerékpáros című filmet is, mely szintén megtekintésre ajánlott. Az Indian 8/10

(A sportmúltam miatt az ehhez hasonló filmek mindig nagy hatást gyakorolnak rám, és ezért egy kissé elfogult szoktam lenni)

(Burt Munro)