[kritika] 2001: Űrodüsszeia (1968)

2015. március 16. - hakos05

Álmomban sem gondoltam volna, hogy Stanley Kubrick mesterművét harmadik megtekintésre már azon a helyen fogom látni, ahová mindig is szánták. Mikor jöttek a hírek, hogy külföldön bemutatják moziban, akkor még csak reménykedtem, hogy hozzánk is el fog jutni (tekintve az Aliennel kapcsolatos biztató előjeleket). Tegnap végre meg tudtam tekinteni én is és nem fogok hazudni: harmadjára is elvarázsolt. Hozzáteszem, ugyanúgy mint az előző alkalmakkor. Jól áll neki a nagyvászon szó se róla, de ha egy filmnek ekkora ereje van, szinte mindegy is milyen platformon látja az ember.

2001space037.jpg

Furcsa belegondolni, hogy akkoriban szinte fel se fogták, hogy ez a film később mekkorát fog szólni. Joggal mondhatjuk, hogy megelőzte korát. Sok kritikus ugyanis felállt a moziszékéből és egyszerűen kisétált a teremből. Egyszerűen nem értették mit látnak. És valóban, ha szétnézünk a ’60-as évek filmjei közt iderül, hogy minden tekintetben formabontó alkotással volt dolga a korabeli közönségnek. Kubrick munkásságában az a kiemelkedő, hogy alapvetően az érzelmeinkre hat, miközben ezek mögött nagyon is markáns mondanivaló húzódik. Nincs ez másképp ennél a filmnél sem. Lassú cselekményvezetésű, minimális történetszövéssel operál, szinte hipnotikus képsorok követik egymást. Olyan az egész, mint egy óriási spirituális utazás. A történetről talán elég is lesz annyi, hogy egy rejtélyes fekete monolit körül forog, melyet a Hold egyik kráterében találnak meg az emberek és természetesen, mint minden nagy felfedezésnél, itt is elkezdik kutatni az eredetét. Elsőre szinte lehetetlen felfogni mi is zajlik a filmben, de többszöri megnézés után sincs könnyű dolgunk. Cserébe mindig találni benne valami apró rezdülést, ami kulcs lehet. Mondanivalóját tekintve látlelet a félelmeinkről az ember-gép kapcsolaton keresztül; arról, hogy egyáltalán mit jelent embernek lenni és, hogy merre is tartunk. Mindez a hidegháború kontextusában igen borzongatónak hangzott, ráadásul zajlott az űrverseny is. Nem véletlen, hogy ezekben az időkben kezdett felfutni a science-fiction. Kubrick igazi modern rendezőhöz mérten tiszta műfajokban gondolkodott. Nagyszabású sci-fi tervével megkereste Arthur C. Clare írót, akivel közösen írták meg a forgatókönyvet. Előbb a film, majd a könyv készült el. Érdemes kézbe venni a könyvet is, utána pár dolog egyértelműbbé válhat a filmmel kapcsolatban. Apró eltérések ugyan vannak a kettő között, de az, hogy az egyik pozitív, míg a másik negatívabb képet fest az emberiségről sem állítható egyértelműen. Mindkét mű inkább egy határvonalon egyensúlyoz. Sokan a filmet a zenék felől közelítik meg, így adva értelmezést neki. Strauss Imigyen szóla Zarathustra című kompozíciója a film több pontján felcsendül, ami Nietzsche azonos című munkájának a megzenésített formája, melyben fajunkról többek között így nyilatkozik: „Hajdan majmok voltatok, és az ember még ma is majomabb bármelyik majomnál”, valamint meghirdeti az emberfeletti embert, amely az Űrodüsszeiával szintén összefüggésbe hozható. De konszenzus nincs az elemzéseket illetően, s a mai napig születnek róla tanulmányok.

2001-1.jpg

Lehet a filmet szeretni vagy nem szeretni, hatását azonban nem lehet eltúlozni (gondoljunk csak Nolan legutóbbi munkájára). Megkerülhetetlen alkotás, melyet ebben a hónapban mindenképpen érdemes nagyvásznon is megtekinteni. Közben át kell magunkat küzdeni egy-két túlontúl lassú jeleneten és az értelmezést illetően is könnyedén ellentmondásokba juthatunk. Félreértés ne essék, én szeretem, ha egy film megdolgoztatja az agyunkat, de csak akkor, ha az valóban koherens. Ha Arthur C. Clarke tényleg azt nyilatkozta, hogy „ha teljesen megértetted a 2001-et, akkor kudarcot vallottunk” akkor az lesz igaz, hogy csak közelebb kerülhetünk az értelméhez, de hozzájutni nem fogunk. 9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr497275383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr.Treeger 2015.03.17. 13:20:21

Minden évben újra nézem. Nem tudok vele betelni. A hangulata szenzációs. Akkor ott Kubrick meg tudta mutatni, milyen is a valós űrutazás.
HAL-tól mindig kiráz a hideg.
Én utána mindig megnézem a 2010-et is. Lehet, hogy nem a legjobb darab, de a filmek sci-fik között még mindig kiemelkedő.
Nem tudom ki ismeri, de készült egy Bowie zenés vágott verzió is a 2001-ből.

JanDítě 2015.03.18. 00:36:25

sokszor nekiálltam már.laptopon nem tudtam végignézni.lehet mert nem voltam "érett"hozzá lehet mert..fogalmam sincs.de most szombaton elvarázsolt,elrepített,beszippantott..most visszagondolva örülök is hogy életemben először szélesvásznon láttam..azóta is ezen kattogok, ezen gondolkodom..fantasztikus film, rég volt rám valami ilyen hatással..

McKinney 2015.03.18. 05:33:58

szerintem százszor jobb mint a nyálas interstellar

McKinney 2015.03.18. 05:34:31

szerintem százszor jobb mint a nyálas interstellar

gigabursch 2020.07.19. 13:04:29

Magunk közt szólva:
Ritka szar film.

A 2 óra 20 perc játékidő két és fél perc semmivel kezdődik, utána 15 perc Attenborough, majd újabb majd' negyed óra keringő-videoklipp.
Iszonyat vontatott történet, melynek a lényegi tartalma kevesebb, mint 40 percbe, a bővített tartalma úgy egy és negyed órába beleférne.

Ugyanúgy nem tudom megérteni, hogy ezt a filmet miért ajánorzzák, ahogy azt sem, hogy egyesek szerint a Latabárok szórakoztatóak voltak.