Bármennyire is bírom Wesley Snipest a filmográfiája elég hiányos számomra, így a főbb filmjeit megpróbálom bepótolni tőle a közeljövőben. Az 57-es utas is ebbe a kategóriába tartozik, és a film végeztével azt tudom csak mondani, hogy remek film, a maga kategóriájában. Snipes ekkor még a hús vér emberek ellen harcolt, majd ezek után tért rá a vámpírvadászatra.

Charles Rane-t a világ egyik legveszélyesebb bűnözőjét elkapta az FBI. Úgy gondolták, hogy a rab szállítását egy utasszállító repülőgépen bonyolítják le, ám az amatőr ügynökök hamar a kiiktatottak státuszába kerültek, így Rane átvette az uralmat a gép felett. Az öröm az ürömben, hogy éppen a gépen utazik John Cutter az antiterrorista szakértő, aki megpróbálja visszaszerezni a gépet…

Mit lehet szeretni az efféle akciófilmekben? Egyszerű a válasz, az egyszerűséget. Adott egy átlagos, jó és rossz közötti harcon alapuló történet, melyhez hozzácsaptak egy akciósztárt, aki a megjelenésével is elvitte a hátán a filmet. Snipes nagyszerűen hozta azt, ami elvárható egy ilyen filmben. Tökös volt, jól bunyózott (sőt látványosan), és az egysoros beszólások sem álltak távol tőle. Emellett az okos, valamint fekete humorral megáldott főgonosz sem maradhatott el, aki nagyszerű ellenfele volt Snipesnak.

Rövid összefoglalva minden adott volt a jó szórakozáshoz, mert a játékidő rövid volt és pörgős. No, persze emellett végtelenül kiszámítható is, ami ezeknél a B akciófilmeknél megszokottá vált az idők során, így nem is volt elvárt, hogy óriási fordulatokkal tarkítsák a játékidőt. Aki meglepetéseket, váratlan fordulatokat vár, az ne ezt a filmet tegye be a lejátszóba, mert csalódni fog. Itt az egyszerűségről szól minden, és a főhős kalandjáról.

Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a kategóriájában vannak nála jobb filmek is, de Snipes így is megmutatta, hogy bátran lehet a Stallone, Arnie, JCVD stb. akciósztárok közé sorolni, mert bizony van olyan tökös, és kemény, mint az említettek. Az 57-es utas című film nem váltja meg a világot, de bármikor neki lehet ülni. 6,5/10