A minap éppen az 1978-as Supermant néztem, és a játékidő felénél egy férfihang szólalt meg a nyitott ablaknál. Hirtelenjében nem tudtam ki az, hiszen egy 3. emeleti ablakról van szó, így azt hittem, hogy csak képzelődtem. Miután viszont kinéztem az ablakon, meglepődve tapasztaltam, hogy Henry Cavill, izé… pontosabban Superman állt, vagyis inkább lebegett az erkély korlátja felett. Valószínűleg elég hülye fejet vághattam, ráadásul még fel sem fogtam, hogy mit mondott, ugyanis háromszor kellett elismételnie azt, hogy neki is az 1978-as Superman a kedvence, és Christopher Reeve volt a legnagyszerűbb Superman, akit valaha is a filmvásznon látott. Miután magamhoz tértem, beengedtem a szobába és elkezdtünk dumálgatni, hogy mi a helyzet. Storyzgatott, hogy nem igen találja meg a közös hangot Batmannel, valamint Darkseid is terveket szövöget ellene, de igazából a róla készült filmekkel foglalkoztunk a legtöbbet. Kitárgyaltuk az őt alakító színészeket, megemlítette, hogy hogyan találkozott Joe Shuster íróval és Jerry Siegel rajzolóval, valamint mesélt Kara Zor-El-ről is, azaz Supergirl-ről. De sajnos hamar le kellett lépnie, mert Lois Lane megint valami veszélyes mutatványra készült, és szokásához híven megint bajba került…

No, tehát a rövid találka után arra jutottam, hogy illene megemlékezni róla a blogon is, tehát megkapja az egész hetet (21-27-ig). 6 filmről lesz kritika, valamint megjelenik egy kis ismertető is a Supermant alakító színészekről. (És nem csak a filmes színészekről!)