Arnold Schwarzenegger megbukott a pénztáraknál, de visszagondolva ez nem is volt olyan meglepő. Egy olyan filmet hozott létre John McTiernan rendezővel, amit az akkori filmszeretők nem érthettek teljesen, mert az Utolsó akcióhős nem csupán egy egyszerű akció-vígjáték akart lenni, hanem jóval több annál. Egy film a filmben, ami az utókornak készült, mert mára lett világos, hogy egy olyan korszakot figurázott ki, ami a 90-es évek középére végleg eltűnt.
Jack Slater nyomozó a legtökösebb zsaru, aki valaha a filmvásznon szerepelt. A filmvilág az otthona, és a bűnüldözés az élete. Azonban minden gyökeresen megváltozik, amikor a 11 éves Danny hirtelen megjelenik a kocsija hátsó ülésén. Mind a ketten értetlenül állnak a helyzet előtt, hiszen Danny pár perce még a moziban csücsül, hogy megnézze a legújabb Slater-kalandot, erre most ott van a hőssel egy légtérben…
A sebezhetetlen akcióhősök ideje lejárt a 90-es évekre, és ekkor már kockázatos volt a régi sablonra építeni a filmeket. Schwarzenegger ezt látta, ezt tudta, és ezért vállalta el az Utolsó akcióhős főszerepét. Mondhatnánk úgy is, hogy Bruce Willis beleköpött a levesébe, mert a szeretett John McClane-ünk elindított egy új divatot, a vérző, izzadt, sebezhető hősök kalandját, ami megpecsételte a korábbi akcióhősök életét. McTiernan nem csak egy akciófilmet gyártott, hanem egy öniróniával átitatott Schwarzenegger kalandot, ami amellett, hogy poénos volt, még tisztelgett is a leáldozott hősök előtt (illetve ki is figurázta őket). Talán a legtalálóbb szó az alkotásra, hogy egyedi. Egyedi, mert nem gondolom, hogy sok olyan film van, amit jobbá tesznek az évek. Az utolsó akcióhős mára lett igazán nagy alkotás. Mára vált a csiszolatlan, meg nem értett filmből igazi gyémánt. (jó, talán egy kicsit túlzok).
Ugyanakkor mégis furcsállom a film bukását, mert egy nagyszerű forgatókönyv tartozik hozzá. Talán annyi az egész baj vele, hogy kissé el lett nyújtva. Érdekfeszítő, eseménydús, és csavaros, méghozzá nem is kicsit. Azt meg már csak mellékesen jegyezném meg, hogy elképesztő mennyiségű utalás van korábbi filmekre, és nem csak az Osztrák Tölgy filmjeire. A filmrajongóknak egy igazi aranybánya, - bár amikor megpillantjuk a Stallone nevével fémjelzett Terminator 2 plakátot, akkor kissé megijedhetünk, de szerencsére gyorsan tisztázódik a helyzet – mert a Forman Amadeusától kezdve egészen Van Damme-ig minden megtalálható benne. McTiernanék emellett nem csak felszíni dolgokkal törődtek, mert a filmnek mélyebb gondolatai is voltak. Egyrészt kaptunk egy mesét, amiben minden szép és jó volt, másrészt pedig figyelmeztettek minket, hogy: „Jól figyelj, mert a valóság rideg és fájdalmas, ahol nem osztottak lapot a filmes sablonoknak”.
Visszatekintve azt látjuk, hogy az évek során mennyire eltűntek a 80-as évek nagyjai, vagy ha nem is tűntek el teljesen, akkor is valahol hátul kullognak a nézők érdeklődési listáján. Most látjuk azt, hogy a politikus poénok mennyire váltak igazzá, és hogy a Jack Slater féle figurák mennyire nem kellenek már az embereknek. Izompacsirták ide, egysoros beszólások oda, ez az időszak eltelt, és sajnos ez már nem divat. Shane Black megírta, John McTiernan megrendezte, Arnold Schwarzenegger pedig eljátszotta az Utolsó akcióhőst. 8/10