Spotlight - Egy nyomozás részletei

2016. február 20. - Fincherista

Ha van filmes téma, ami a 21. századra is megmaradt tabunak, az a vallás. A fősodrásban a coeni öniróniát leszámítva szinte csak nagyítóval találhat az ember hitről, annak befolyásáról szóló filmeket. A témaválasztás szempontjából tehát mindenképpen egyedi a Spotlight, ráadásul nem csak, hogy nehezen átadható történetet mesél el, hanem annyira jól tette mindezt, hogy ennek ellenére is alig volt kritikus, aki bele tudott volna kötni a kivitelezésbe. Filmtechnikai szempontból meglátásom szerint is zseniális, de tipikusan az a film, ami nem verte fel annyira az állóvizet, hogy évtizedek múlva is viszonyítási alap lehessen.

spotlight.jpg

Pedig a valós események által ihletett, Tom McCarthy és Josh Singer nevével fémjelzett forgatókönyv végig pengeélen táncol, hiszen a Boston Globe oknyomozó riporterei hatalmas port kavartak fel a 2000-es évek elején. A Spotlight csapata ugyanis a keresztény papok molesztálási ügyét vizsgálta át tüzetesen. Nyomozásuk nem csak publicisztikai szempontból volt mérföldkő, hanem számos morális kérdést vethet fel, elvégre hogyan reagálhat a társadalom egy ilyen esetre? Miként tekintenek ezután az emberek a vallás intézményére? Illetve amennyiben bebizonyosodik a gyanú, akkor mi garantálja, hogy a későbbiekben nem fog ehhez hasonló megtörténni? Utóbbi kérdések azok, amikre érezhetően nem mertek válaszolni a készítők.

McCarthy ugyanis a korábbi filmjeihez (kivéve a Cipőbűvölőt) hasonlóan hibátlanul mondja fel a leckét, alighanem álmából felkeltve is pontosan el tudná mesélni, hogyan göngyölítette fel a Spotlight az ügyet, viszont ezúttal is hiába töltötte tele a bilit, ha egyszer fél attól, aminek következnie kellene, hogy ki is kellene borítania azt. Természetesen nem vallás ellenes és/vagy ateista tartalmat hiányoltam, hanem a szerzők saját reflexióját az esetről. Márpedig mégis miért választották pont ezt a témát, ha az ég adta világon semmilyen véleményt nem akartak formálni róla?

Ennek hiányában "csak" az egyébként szépen végigvezetett nyomozás marad, illetve azon jogi és morális párharcok hatásos ábrázolása, amiket a csoport tagjainak az alatt meg kellett vívniuk. Ebben a szereplőgárda valamennyi színésze brillírozik, egyikőjük sem akar kiemelkedni a másik kárára, így alakításuknak (is) köszönhetően végig túlkapásoktól mentes, hiteles marad a cselekmény. Valamint ahogyan az elején is említettem, igazán nincs olyan szegmense a filmnek, ami ne lenne/lehetett volna díjesélyes. Tehát technikai szempontból jól kidolgozott, kivételes alkotásról van szó.

spotlight2.jpg

A profi megvalósítás és a kényes témával való tisztelet teljes bánásmódja miatt pedig nem lehet különösebben haragudni a filmre, csak az a fránya hiányérzet ne lenne meg. Hiszen ha már társadalomkritikát készít az ember, akkor ne csak a dokumentált anyagot elevenítse fel játékfilmes formában, hanem vállalja is a kritikai hangvételt. 7,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr378379222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jim Raynor 2016.02.22. 14:28:47

jó film. nagyon jó.

kritikai hangvétel: egyrészről ehhez - hogy hiteles legyen - egész a vatikánig kellene felnyúlni, ez viszont meghaladná e film kereteit. és nem is ez volt a cél.

másrészről kritikai hangvételnek bőven elég volt az a kellemetlenül hosszú lista a film végén...

Fincherista 2016.02.22. 18:27:26

@Jim Raynor: azt nem vártam, nem is várhattam el, hogy pl. a Kétely c. filmhez hasonló mélységekig menjenek el drámailag, de a szerzőknek valamennyire talán azért mégis bele kellett volna fűzniük a karakterekbe a saját gondolataikat. A nyomozás tekintetében nem volt hiányérzetem, azt részletesen dolgozták ki.

Az említett példa szerintem a kritikai helyett a "nyers, jegyzőkönyves" hangvételt erősíti inkább. Gyomorszájon ütött a lista, de nem a film, hanem maga a tény miatt, hogy ilyen előfordulhatott.

Szóval kicsit másként megfogalmazva: nem éreztem, hogy a film közelebb akarna hozni magához a témához, vagy az érintettjeihez, inkább "csak" pontosan rekonstruálta az esetet és éppen csak annyira, amennyire a fennmaradt anyagokból lehetett. Ez meg bennem kicsit olyan "félig üres a pohár" érzetet keltett.

Jim Raynor 2016.02.23. 16:56:45

@Fincherista:

hát nem tudom. mi más lehetne egy egészséges érzületű ember gondolata egy ilyen téma kapcsán, mint hogy megkínozni és megölni az összes ilyen férget? ezt meg ugye mégse fűzhették bele...

igen, jegyzőkönyves a film. de ez egy olyan téma, ahol talán jobb az ítélkezést a nézőre bízni. mint ahogy az oknyomozó újságírás is a tényeket közli, a többit az olvasóra bízza.