!SPOILERMENTES!
2015-ben óriási várakozás előzte meg az Ébredő Erőt. A rajongók, de igazából az egész világ arra volt kíváncsi, hogy vajon miként tudja J.J. Abrams és bandája levezényelni a Jedi visszatér folytatását. Han Solo, Leia és még Luke is visszatértek, hogy az Erő segítségével legyőzzék a gonoszt és a rajongói elvárásokat. Sikerrel is jártak, hiszen a film jó lett (igen, az lett), a nosztalgiafaktora pedig brutális erővel bírt. Kijelenthető volt tehát, hogy visszatértünk a messzi-messzi galaxisba!
A folytatástól viszont jóval több kellett (volna), ugyanis...
Ez nem az a film, amit előre elképzeltél, vagy amire úgy Isten igazából vártál, legalábbis első ránézésre. A kicsapongó, néha céltalannak tűnő, sokszor filozofálgató, ámde végezetül bátornak nevezhető és nem várt húzásainak hála, egy igencsak megosztó filmmel van dolgunk. Rian Johnson nagyon akart, és véleményem szerint pont ez lett a veszte. Túl sokat markolt, hiába a hosszú játékidő. Filmje kapkodó, nem tudja összességében, hogy merre húzzon a szíve. Vívódás az egész mozi, vívódnak a nézők, vívódnak a karakterek is. Hol önmagukkal, hol pedig a feltornyosuló akadályokkal vívnak ádáz harcot. Vajon hová vezet az út, ki a gonosz, vagy mi az a gonosz, mit akar az erő és a messzi-messzi galaxis. Az erő mindenesetre körülvesz minket, átjárja a testünket, jelen van a Star Wars feeling!
Egy folytatástól, egy széria 8. (!) darabjától viszont ennél TÖBBET, s NAGYOBBAT várna a néző. A film nem képes átesni a holtpontján. Magával tud ragadni ugyan, szerethetővé is tud válni, de képtelen magas fordulatszámon teljesíteni. Hiányoznak a nem nosztalgiára alapuló libabőrös érzések, az epic, badass dolgok tömkelege. Hol maradtak a tátott szájjal nézős momentumok? Noha Mark Hamill odarakja magát Adam Driverrel az oldalán, és elviszik a showt mindenki elől, de érzésem szerint jóval több volt bennük (is), mint amennyit végül láttunk.
Rian Johnson túl sok karaktert akart a középpontba állítani - és túl sok poént próbált letolni agresszívan a torkunkon -, így végül két szék közé esett a végeredmény. Nincsenek igazi központi szereplők, mindenkiből kaptunk egy szeletet a tortából, sokszor teljesen feleslegesen, és emiatt pont azoktól esett el még nagyobb tér, akikre jobban rá kellett volna fókuszálni. Szép és jó, hogy mindenkit fontosnak akartak beállítani, de épp ez az egyenlőség nem tudta végül az egyensúlyt elhozni a játékidőbe. Nyitott kérdések maradtak, amikre illett volna válaszolni a látottak alapján.
Még mindig nem lehet érezni a sötét oldal erejét! Hamarosan elérkezünk a trilógia, sőt talán az egész Skywalker-széria záróakkordjához, ám mégse látni azt, hogy hová is tart a széria. Kivárásra játszanak még, de ez nem tesz jót az Utolsó jediknek. Fogalmazhatnék úgy is bizonyos történések miatt, hogy kaptunk egy Star Warsos Marvel-filmet. Ez nem minden esetben ledegradáló, de a spoilermentesség miatt, talán ez a hasonlat illik ide a legjobban.
Azt viszont fontos leszögezni, hogy ez NEM egy Birodalom visszavág reboot! Míg az Ébredő Erőre rá lehetett ugyan fogni, hogy olykor-olykor az Új reményt tolta az arcunkba, itt erről szó sincsen. Az utolsó jedik egy teljesen új(szerű) film. És igen, lesz aki csalódásként fogja megélni és lesz, aki imádni fogja a kiszámíthatatlan történetvezetése miatt, de annyi biztos, hogy még sokáig beszédtéma lesz az utolsó jedik! 8/10