[Supernatural Movies]

Watchlistről kihúzva #10 - Az utolsó Jedik

2017. december 22. - Supernatural Movies

Bizony, a kritikánk, valamint a napokban megjelent rengeteg odamondó, körbejáró, felbujtó és megfejtő írás után egy újabb Star Wars: Az utolsó Jedik kibeszélő következik. Na, nem azért, mert reveláció-közeli gondolataink vannak róla, vagy valami olyan apró, rejtett utalást szúrtunk ki a filmmel kapcsolatban, amiről mindenképp tudnia kell a világnak, hanem egészen egyszerűen azért, mert megtehetjük. És, hogy elsüthessük ezt a vagány borítóképet. Deal with it, bitches!

eyeemfiltered1513929336556.jpg

Duba Dániel: És akkor kezdem is a sort, hiszen engem határozottan nem tudott maga mellé állítani a sötét oldal. Nem rögtön az első napokban néztem a filmet, így a temérdek felemás kritika, amikbe akaratlanul is belefutottam a különböző netes csatornákon, kellően alápárnázta a kételyeim, és akkor ugye ott volt még a tavalyi Rouge One miatti enyhe csalódottságom, hiszen az fele annyira se húzott be magával, mint a többi SW filmek. Az utolsó Jedi esetében szerencsére erről szó sincs. A felvezetést (úgy az első 30-40 percet) ki kell bekkelned, de utána... A film olyan szintű elégedettséget okozott, mintha végigettem volna egy hét fogásos vacsorát, emellett pedig olyan megoldásokkal rakta helyre a kételyeim, hogy hirtelen nincs is rá jobb szó, mint a gyönyörű. Azt is nagyra értékeltem, hogy Az ebredő erő pusztán fan service húzásai itt nem öncélú módon jelentkeztek, hanem szépen belesimultak a történetbe, funkciójuk volt, és a film legjobb pillanatai közt emlékszem rájuk. És Kylo for president!

Fincherista: Nem tartoztam azok közé, akiket különösebben zavart volna, hogy a Disney felvásárolta a Star Wars jogait, a tömeggyártás és a családbarátabb megközelítés ugyanis önmagában nem kellene, hogy minőségbeli romlást hozzon. Még Az ébredő Erő egyértelműen csak a nosztalgiára felhúzott biztonsági játéka is őszintén jól esett, mert hiába bűzlött a régi trilógiából jól ismert húzásoktól, a profi kezek munkája meglátszott rajta, s (új) reménnyel töltött el a franchise iránt. A Zsivány egyes nem is cáfolt rám, de minél jobban pörgetem magamban Az utolsó jediket, annál biztosabban merem mondani: valami zavart érzek az Erőben. A VIII. rész védelmébe kelők által gyakran hangoztatott újító szellem megmosolyogtató annak a filmnek az esetében, ami megkockáztatom, hogy helyenként talán szó szerint is megidézte A jedi visszatér nagy fináléját és teljes egészében lemásolta A birodalom visszavág nyitóharcának felállását, egy kevésbé epikus kimenetellel. Arról nem is beszélve, hogy Luke remetéskedése is könnyen a néző eszébe juttathatja a Dagobah-rendszerben magát félbolondnak tettető Yodát.

A valóban újításként aposztrofálható gondolatokkal meg az a baj, hogy szimplán szembemennek a film belső logikájával. Ismétlem belső, az epizódokon átívelőkhöz való viszonya szintén megérne egy misét, olyan jó hosszút, amivel még a szenátust is el lehetne altatni. Nem ágálok én példának okáért Luke jellembeli pálfordulása ellen, a problémát a történetén belüli következetesség hiányában látom, mert mintha érmedobással lett volna eldöntve, hogy jeleneteiben cinikus vén majom, animékből ismeretes bohókás öreg vagy egy megsavanyodott aggastyán szerepében tetszelegjen. S igaz ez a film gyakorlatilag valamennyi karakterére is: többeknek szó szerint semmi hozzáadott értéke nincs, míg másokból megkérdőjelezhető módon lett a legrosszabb értelemben veendő bohóc. Cirkuszi mutatványokból pedig köszönöm, de nem kérek, ahhoz bármikor találok filmet. A Star Wars maradjon csak meg egy látványos, feszültséggel teli űrmesének, ami úgy bővíti magát, hogy közben nem égeti fel elődeit.

az_utolso_jedi_2.jpg

Lakat Barnabás: Ilyen még soha ezelőtt nem történt a galaxis történetében… Úgy jöttem ki egy Star Wars filmről, hogy nem csupán egy baromi látványos és szórakoztató élménnyel lettem gazdagabb, hanem el is gondolkodtam a látottakon. Rian Johnson filmje után ugyanis van min, ez pedig számomra abszolút pozitívum. Olyan rétegekkel ruházta fel filmjét és olyan nézőpontokból világított rá dolgokra, amik eddig idegenek voltak a Csillagok háborúja felszínen tarka, ám a legfelső réteg alatt mégis fekete-fehér világától. Az eddigi filmek nem szóltak másról, mint a jó és a rossz küzdelméről, a világos és a sötét oldal összecsapásáról. Mindig egyértelmű volt, hogy ki mit és miért fog cselekedni, és hogy kinek kell drukkolni. Persze, persze, Darth Vader őrlődik ugyan és átáll a jóról a rossz oldalra, majd egy hirtelen pálfordulással megint a jóra, de valljuk be, hogy ez is elég hevenyészett módon lett ábrázolva. Ellenben Az utolsó Jedikben szinte mindig az történik, amire nem számítunk. Várnád a pátoszt, mikor Luke ismét a kezében tarthatja a fénykardját. Erre mi történik? Hanyagul elhajítja a válla fölött, te meg mosolyra húzod a szád, mert működik a helyzetkomikum, de aztán később rájössz, hogy baromi komoly oka volt erre és így már nem is olyan vicces a dolog. Vagy ott van Benicio Del Toro kisstílű bűnöző karaktere, akin keresztül egy égészen új szemszögből vizsgálhatjuk az elnyomó birodalom, és a lázadók közti örök hadakozást. És ez csak két példa a sok közül, amik miatt szerintem Az utolsó Jedik az egyik legjobb, és mindenképpen a legkomplexebb darabja a sorozatnak. Az meg már csak a hab a tortán, hogy bár alapvetően elég komor hangulatú a film, a humornak is van benne helye, és bár egy-két alkalommal azért kilóg a lóláb, összességében ez is működik. Volt olyan vizuális geg, amin hangosan felröhögtem. (Az a bizonyos vasaló.) Teszem hozzá, volt egy pont, a kaszinóvárosban a versenyállatok kiszabadítása és utána az üldözés, ahol kicsit tartottam attól, hogy a film elmegy az előzménytrilógia által kitaposott, zöld háttérrel körülvett, műanyagszagú és émelyítő útra. De szerencsére rögtön feltűnt Benicio barátunk, és visszaterelte a dolgokat a megfelelő mederbe. Továbbra is tartom, hogy a Disney-nél a lehető legjobb kezekben van a franchise, illetve nagyon remélem, hogy Rian Johnson önálló trilógiájából tényleg lesz majd valami. Illetve remélem, hogy azt is tátott szájjal és tágra nyílt szemekkel tudom majd végignézni, mint ezt.
Ja és a porgok aranyosak.

az_utolso_jedi_4.jpg

Mikesi Tomi:

Nagyon hosszú ideje ez az első Star Wars film, amit nem tudtam néhány lelkes, dicsérő szóval, vagy egy legyintéssel elintézni. Aminek a befogadása nem csak a moziteremben, vagy a tévé előtt történik, ezt a filmet magunkkal visszük napokig mindenhová, emésztgetjük, de én még mindig nem tudom pontosan hová tenni. Ennek pedig egyszerű oka van, a film elképesztően tömör és komplex, csak akkor lassul a tempó, mikor az eredeti trilógia előtt tiszteleg, és minden ostoba, idegesítő hibára jut legalább egy epikus, hidegrázós pillanat, hogy aztán azt is tönkretegyék egy váll lesöpréssel. Aki látta a filmet, tudja, mire gondolok. Ha VHS-n néztem volna, mint annak idején A Birodalom visszavágot, több tucatszor tekertem volna vissza újra és újra, mert a filmben vannak olyan történések, amiket nem lehet elégszer látni. Ugyanakkor ezeket, és kis híján a filmet magát is tönkre tették a Disneyre jellemző gyerekes és értelmetlen poénok. Ezek nem mindegyike volt zavaró és a moziteremből kilépve összességében pozitív érzések kavarogtak bennem, de ez egy nagyon ambivalens mozi. Viszont, ha még valaki nem tette volna, érdemes megnézni!

Kultúrfaló

Sosem voltam elvakult Star Wars fan, azonban eddig minden percét élveztem a messzi-messzi Galaxisban utazásnak. Imádom a változatos bolygókat, azok élővilágát, a megismert különféle élőlényeket, a főszereplőket és a részenként melléjük kerülő mellékszereplőket, illetve a Birodalom és a lázadók küzdelmeit. Ahogyan másoknak, nekem is megvannak a kedvenc szereplőim, így nem is volt kétséges, hogy Az utolsó jedik sem maradhat ki. 

Amióta szóba került, hogy a VIII. részből csináljunk egy watchlistet, próbálom kitalálni, hogy hogyan is állok vele. Azt nem mondhatom egyértelműen, hogy nem tetszett, mert megint egy jó kis látványorgiát kaptunk látványos csatározásokkal, Leia és a többi elmaradhatatlan szereplő is visszatért....de valami mégis hiányzott. Az ébredő erőt én a nem kicsi nosztalgiafaktor miatt kedveltem nagyon, még mindig jólesően megborzongok arra visszagondolva, amikor Leia és Han újra találkoztak. Nosztalgiában most sem volt hiány (bár a korábbi részekre való visszautalás a jobb szó, hiszen több jelenetet is átvett a forgatókönyv, természetesen a mostani szereplőkre aktualizálva), de ez most kevésbé szívet dobogtatóan sikerült. Az utolsó jedik esetében már egyértelműen zavar érződik az erőben, hiszen ami az előző résznek jól állt, az itt már unottig ismételtnek hat, egyértelműen az érződik, hogy már alig van valami új a Galaxisban, akarom mondani, a két nap alatt. 

Olyan érzése lehet a nézőnek, hogy a Disney megint nem mert merészet "lőni", és erősen a biztonsági játékra ment. Pedig pont a Star Wars lehetne az a történet, amiben a forgatókönyvírók elengedhetnék a fantáziájukat, ennél a Galaxisnál keresve sem találhatnánk feneketlenebbet. Ahhoz képest, hogy a Skywalker-dinasztia történetével foglalkozó utolsó előtti rész került most a mozikba, túlságosan sok megválaszolatlan kérdés maradt, amit nem biztos, hogy a készítők a következő részben maradéktalanul és a rajongókat teljes mértékben ki fogják tudni elégíteni. Reménykedem, hogy ne legyen igazam...

az_utolso_jedi_1.jpg

Creativ3Form: Az Ébredő Erő talán az egyik legmegosztóbb Star Wars epizód lett a széria történelmében. A rajongók egyik fele torka szakadtából kiáltva adott hangot a felháborodásának, miszerint ez egy Új Remény remake, nem több, valaki viszont túl tudott lépni ezen és bár elismerte (többek közt én is), hogy vannak hasonlóságok, de átérezték a filmet és tudták, sokkal több ez egy szimpla, újrahasznosított elemek tárházánál. A folytatást éppen ezért ugyan ilyen vegyes várakozás előzte meg, mivel valaki egy Birodalom Visszavág újrázástól félt, valaki viszont Az Ébredő Erőben felmerült kérdésekre szeretett volna válaszokat kapni. A végeredmény azonban teljesen más irányt vett, mint amire előzetesen számítani lehetett. Sok a visszaemlékezés és a visszautalás a klasszikus trilógiára, de nem csak ezekből táplálkozik, sőt. Mindvégig csak annyira hozza a felszínre, hogy elmosolyodjunk, de utána azonnal visszarázódjunk a jelen történéseinek sodrába.

Az Utolsó Jedik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy elmert szakadni a széria szokásos, már megszokott vonalától, és a merész valamint nyers megoldásaival egy olyan oldaláról ismertette meg velünk az univerzumot és magát az erőt, amit eddig még egyik epizódban sem tapasztalhattunk. A történet ugyan még mindig a messzi-messzi galaxisban játszódik, viszont egy olyan szegletében, az erőnek egy olyan oldalán, amit újra fel kell fedezni és amit hagyni kell, hogy átjárjon. Ha pedig mindezt megtesszük, akkor megérezzük mi is… megérezzük, hogy Az Utolsó Jedik a legjobb dolog, ami a szériával történhetett.  A karaktereket helyezi a központba, ezzel egy teljesen új irányba, egy új megvilágításba téve az univerzumban megszokott jellemfejlődéseket és belső vívódásokat, emiatt pedig sokkal érettebb és mélyebb, mint amire előzetesen számítani lehetett. Mindezt pedig fantasztikus színészi alakítások társaságában tárja elénk. Adam Driver és Daisy Ridley elképesztő munkát végeztek, nemcsak karaktereikben, de alakításukban is látványos fejlődésen mentek keresztül és tették még érdekesebbé az általuk megformált Kylo és Rey karakterét. Ugyan a Finn/Poe páros kapja a több szerepet, de mindezek ellenére náluk nem történt olyan mértékű fejlődés, mint az erő két képviselőjénél. Finn ugyan egy fél szintet feljebb lépett, de még így sem tudta érdekesebbé tegye a karakterét annál, mint amit Az Ébredő Erőben megismertünk. Mondjuk legalább az 5 percenkénti „REEEEEEEEEEEEEEEY” üvöltözéseit végre maga mögött hagyta. Mark Hamilt pedig még sohasem járta át ennyire az erő. A karaktere elképesztő változásokon ment keresztül A Jedi Visszatér óta, és ennek köszönhetően hihetetlen erős a jelenléte az egész filmben. Plusz jó pár olyan momentumban van része, főleg a film második felében, amitől lesik az állunk. Ennek köszönhetően pedig maga az erő VÉGRE nem csak üres szavak sokaságából áll, mint "végtelen hatalooooom" meg miegymás, hanem láthatjuk milyen az, amikor valaki kiengedi magából és hagyja, hogy teljes mértékben átjárja őt. A legnagyobb bánatom azonban, hogy az egyik legtöbb teóriával ellátott Snoke karaktere csalódást keltő lett. A kisugárzása ugyan nem rossz, de olyan szinten semmit nem kezdtek vele, hogy az már néha fájt. Próbáltak neki erős, bad-ass sith jeleneteket adni, de csak pillanatokra működött, összességében azonban egy túl hamar kipukkanó lufi lett csupán. Remélemez csak egy beetetés volt, és még viszont hallunk róla az Episode IX-ben. A porkok (vagy mik) pedig igen…jelen vannak és bár engem nem idegesítettek, de azért nagyon érezni rajtuk, hogy Disney nyomásra kerültek bele. A vizualitást felesleges dicsérni, mert az már az előzetesek alapján látszott, hogy remek lett. John Williams pedig talán még kevesebb új dallamot hozott létre, mint Az Ébredő Erő kapcsán, azonban a régi, klasszikus dallamokat, valamint az előző részben megismert új témákat remekül variálta. De őszintén bevallva, 8 epizód után forradalmi újításokat már nem is vár az ember. Amit viszont hozott, azt továbbra is magas színvonalon hozta.

Összességében tehát egy-két apró hibácskát leszámítva, én nagyon megvoltam elégedve vele, és mind a 152 perc alatt átjárt az erő. Nagyon várom az Episode IX-et, valamint Rian Johnson új, a számozott szériától teljesen független trilógiáját. Ha csak ezt a színvonalat fogja hozni ott is, akkor az elkövetkezendő években én egy nagyon elégedett Star Wars fan leszek.

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

∼ ♥ ∼

az_utolso_jedi_5.jpg

∼ ♥ ∼

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr5913473859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fincherista 2017.12.22. 19:08:02

És akkor arról, ami nem fért be a részembe terjedelmét és stílusát tekintve, azaz kevésbé visszafogottan, majd pedig a jelölt résztől spoileresen:

Audiovizuálisan szerintem a széria (az animációs förmedvényt nem számolva) legsótlanabb (értitek...) része. A történetén pedig nagyon csúnyán kiütközött, hogy Rian Johnson egyáltalán nem azt csinálta volna a VII.-ben, amit Abramsék, de, ha már azok voltak benne, amik, akkor kezdenie kellett velük valamit. Bár ne tette volna, mondanám, de a saját, univerzum-építő ötleteinél még azok is jobban működtek. A Disney-t pedig eddig ugyan védtem - még a VII. nyilvánvalóan csak nosztalgiára építő mivolta és a régi kánon utólag egyre indokolatlanabbá váló törlése ellenére is -, most viszont ők is csúfosan átestek a ló túloldalára a profithajhászatukkal.

És akkor SPOILERESEN, tehát SZPOJLERESEN a karakterekről:
Hux: szegény ember Tarkinját Snoke úgy dobálgatta a hajóhídon, mint egy cseszett játékbabát, hát ne vicceljünk már… Eleve tábornok, a rangjához méltatlan, hogy a saját katonái előtt tiporják el. Főképp, hogy a “nagy vezér” halálánál kiderült, tulajdonképpen a régi trilógia legfőbb nagymoffjához hasonlóan ő a régens a fedélzeten, ha nincs Snoke, nem Kylo, hanem Hux a soron következő vezető…
Luke: átdobta a válla fölött a fénykardját, ergo cinikus vén farokként mutatták be, aztán átvedlett valami Yodára emlékeztetően bohókás öregemberré és néhol egy megsavanyodott vénember látszatát keltette. Ezeket váltogatta indokolatlanul, méghozzá a jelenetek dramaturgiai szerepétől többnyire totál függetlenül. Én nem húztam volna a szám, ha leragadnak az egyiknél, de ez így totál következetlen volt. Az anime-horgászás és a film végi Mátrix-elhajlás meg...
Kylo: kilőnek x tucat fénynyalábot, Luke túléli, de mégis lemegy kardozni egyet? Nem gondolja, hogy véletlenül csak egy trükk? És ez valami új divat, hogy a saját emberei előtt égeti magát az Első Rend “vezérkara”? A Ren-lovagok, akikre Snoke a VII.-ben utalt, valami képzeletbeli barijai? Az sem világos, hogy az univerzum két legkevésbé kiforrott Erő-használója miért képes mélyrehatóbban használni az Erőt, mint a másik kettő, fél életét erre feláldozó karakter. Legalábbis már amikor a forgatókönyv nem kívánja meg, hogy egy padawan naivitásával álljon a kihívás elé (lásd: a már említett poén, a Luke elleni küzdelem).
Snoke: egy red herring lett belőle? A Disney ezt már eljátszotta Mandarinnal, de ott kiderült, hogy ő a bábu volt csak és volt egy igazi főgonosz. Itt viszont mégis mi akart ez lenni? Értem én Rian, piszkosul nem akartál egy új császárt (bár mintha így is egy az egyben lemásoltad volna A jedi visszatér végét…), de mégiscsak van egy karakter, aki valahogy összefogta az egész Sötét oldalt és a Birodalom hamvaiból feltámadó Első rendet, egy eleddig emberek által irányított hatalom élére “nem-humánként” állva. Szóval talán annyit elárulhattál volna, hogy mégis ki a fene Snoke. Vagy vegyük meg könyvben, mint Phasmát?
Phasma: Boba Fett-tel versenyre kelhet az SW filmes univerzumának legnagyobb lúzere versenyében. Bármit csinál, szánalmas vége lesz…
Finn és Rose: zavaróan túlnyújtott filler, az egész száluk teljesen független a cselekménytől. A film nevetségesen hollywoodi utolsó jelenetén kívül az ég világon semmit nem adtak a sztorihoz, de igazából a seprűforgató, erőmester Twist Olivér nélkülük sem lett volna kevesebb, szóval még csak ahhoz sem kellettek.
DJ: lásd előző 60%-a, annyival kiegészítve, hogy a Disney már másodjára pazarolja a mindig kiváló Benicio bácsit… Landónak anno volt dramaturgiailag indokolt szerepe, Han ismerte, s feltételezte, hogy őt kevésbé fogja utálni, mint a Birodalmat. DJ viszont “külsős” és már a legelső pillanattól lerí róla, hogy csak a pénz/életben maradás motiválja. A Mifune-külső viszont jól állt Benicio bának, mehetne szamurájos filmbe (is).
SPOILER, avagy SZPOJLER vége

Fincherista 2017.12.22. 19:10:08

Az előző kommentem folytatása:
SPOILER avagy SZPOJLER
Leia: nyugodjék békében Carrie Fisher, viszont jó lett volna tényleg békén hagyni. Annyira nincs már jelenléte a vásznon, hogy az fájó. Szerencsére háttérbe került, és Dern félgőzzel is lehozta, amit kell, de akkor is… A “Starlord meets Mary Poppins”-jelenetet hanyagolhatták volna… Vagy a következő részben kiderül, hogy Leia igazából Darth Plagueis és képes életet teremteni az Erővel?
Yoda: ő nagyon felhúzott a kemény 2 percével. Egyrészt poénkodott, ami teljesen karateridegen tőle - merthogy Luke tanításánál is csak addig viccelődött, amíg az álcája megkövetelte -, ráadásul szellemként(!) képes villámot szórni? Hát már elnézést, te szemétláda, hol voltál az elmúlt évtizedekben, amikor milliók halálát előzhetted volna meg néhány jól irányzott csapással? Meg ezek szerint a Jedi-szellemek képesek közvetlen kontaktra a “való világgal”? Nem írná ez teljesen újra az egész SW-történelmet véletlenül? És nem lenne “picit” kaotikus az egész univerzum a sok szupererős szellemtől? És mi a helyzet ezzel a Rey már úgyis tudja azt, ami a könyvekben van? Honnan is? Meg ennyire tiszteletlen lenne aziránt az eszme iránt, amit követett évszázadokig?
Poe: ha volt, amiben következetes volt Johnson, az az, hogy fogalma sincs, milyen szerepkörök vannak a hadseregben. Ahogyan az Első Rendnél, úgy a “Lázadóknál” is következetesen elbaltázta a dolgot. Hát Poe-nak konkrétan semmi beleszólása nem lehet abba, hogy a felettese mit mond, ha az a terv, akkor az a terv. Aki a felettesével szembemegy, márpedig ő elég durván szembement, ágyútöltelékként kellene, hogy végezze, de legalább lefokoznák. Erre ő meg kapja a hátbaveregetést, hogy milyen faszagyerek, amikor 2 totál alkalmatlan embert küldött a halálba és veszélyeztette a hajó egész legénységének életét… Úgy, hogy közben kiderült, a valódi terv működőképesebb és kivitelezhetőbb.
SPOILER avagy SZPOJLER vége.

És akkor ki sem tértem a humorra, a nevetségesen minimalista történeti, dramaturgiai megoldásokra, mert ezek zavartak a legjobban, pontosabban nálam ezek homályosítottak el teljesen azt a néhány pozitívumot (a “szürke-jedik” felvezetése, a traumák identitás-pusztító ereje stb.), amiket nem lehet elvitatni ettől a résztől. Mentségére szólhatna, hogy bármelyik SW-részben lehetett volna találni hülyeséget tucatszámra, de a legtöbbnél inkább a kivitelezéssel volt akkor probléma, a film itt már elviekben sem működött nálam.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2017.12.22. 21:23:38

@Fincherista: Bármennyire is adom, amit írsz. Bármennyire is fájó, hogy bizony tényleg megbukott ez a film a karaktereknél, DE mégsem tudom utálni ezt a részt. És nem, nem azért, mert Star Wars. A 2. részt nem szeretem pedig az is SW. Itt nem érzem az utálatot a film iránt, itt inkább csalódott vagyok, amiatt, amit elhitettek velem a 7-ben. Sokkal, de sokkal több volt az alapanyagban. És nem kellettek volna nagy variálások, a film ugyanilyen végkimenetellel lemehetett volna, egyedül csak azt kellett volna megváltoztatni, ahogy kivitelezték bizonyos részeit a filmnek. Kevesebb poén, több végigvitt pillanat kellett volna.

Duba Dániel · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2017.12.22. 22:07:04

@Fincherista: Én ezt az alapos, mindenre kiterjedő kard suhogtatást csak szőrszálhasogatának érzem.
@REMY: Bizony voltak pillanatok, de még milyenek!
süti beállítások módosítása