Collateral, Ali, Az utolsó mohikán vagy éppen a SZEMTŐL SZEMBEN. Csak néhány film attól a Michael Manntól, akinek a neve egykoron egyet jelentett a minőségi szórakozással. 2006-ban a nagysikerű Miami Vice sorozatot adaptálta egészestés mozi formájában, két kiváló nagymenővel, Jamie Foxx-szal és Colin Farrell-lel.

Tubbs és Sonny Crockett, avagy két vagány zsaru Miamiból. Egy nap egy elég komoly kalamajkába keverednek, mikor egy hármas gyilkosságot kell feltárniuk, amihez nem elég csak résen lenni, de be is kell épülni az alvilág legmélyebb bugyrában tevékenykedő drogkereskedők közé. A tét nem kicsi, az idő pedig szorít...

Aki lerak egy Szemtől szemben című filmet, attól akarva és akaratlanul is elvárja az ember, hogy csúcsminőséget hozzon, történjen bármi. A Miami Vice viszont egy rossz film, mintha nem is Mann rendezte volna. Identitászavaros és stílustalan az a két óra, amiben Farrell még többé-kevésbé ugyan ellubickolt, de Foxx csak kereste önmagát és szinte minden pillanatában látszódott rajta, hogy nagyon nem tudja, milyen rendezvényen is szerepel. Mann ott rontotta el az egészet, hogy a filmje egyszerre akart Bad Boys-féle fasza, laza, badass film és Szemtől szemben-féle komoly, precíz akciózás lenni. Ám csak a két szék közé sikerült beülnie.

Sehol a lazaság, sehol egy jóféle Miami-érzés, se koncepció, se egy érdekes történet. A filmnek szinte minden részébe bele lehetne kötni, és már távolról érződik rajta az az izzadságszag, ami körül lengi az egész projektet. A sorozat a 80-as években volt nagymenő, ám ebből a menőségből viszont semmit nem sikerült átemelni a modernizált Miamiba. Merthogy Mann lecserélte a 80-as éveket (pedig mennyire király lehetett volna) a jelenre, ám még a saját vizuális világából is csak annyi maradt meg, hogy sötét minden képkocka.

Az akciózás is olyan semmilyen. Egy Manntól, aki az akciófilmek egyik nagymestere, sokkal többet várna el az ember, legalább a végjátékban, mikor tényleg szorul a hurok a főszerelők nyakán. Noha vannak azért pillanatai a filmnek, olyakor még egy jobb dallam is becsúszik, de semmivel nem nyújt többet azoknál a filmeknél, amiket egyszer megnézel és soha többé nem veszel elő. Manntól pedig ez édeskevés. 4/10