Szeretem, amikor egy film kis hypeot kap, mert ilyenkor sok esetben kellemesen csalódok. 2011-ben, a nagysikerű Hold után, Duncan Jones ismét filmet forgatott, és felüdülésként hatott a Forráskódja, amely bár nem lesz korszakalkotó alkotás, de mindenképpen megérdemli a figyelmet, hiszen a sok tucatfilm között megjelenve, képes volt arra, hogy megmozgassa az agytekervényeinket, illetve a játékidő alatt kikapcsoljon bennünket.

Jake Gyllenhaal sokáig nem tartozott a szimpatikus színészek közé, de az utóbbi időben sikerült megkedvelnem. Bár, most nem kellett hatalmasat alakítania, de azért sikeresen átadta a filmben történteket. A Forráskód nagyon jól bánik az akció és a sci-fi elemekkel is, - ráadásul a játékidő rövidsége miatt elképesztően pörgősre sikeredett a kivitelezés - illetve olyan kérdéseket tesz fel, vagyis inkább olyan kérdéseket vált ki belőlünk, ami miatt teljes mértékben el tudunk merülni az alkotásban, és nem úgy tekintünk majd a későbbiek során a filmre, hogy „na, ezt is letudtuk, jöhet a következő…”. Okos, és jól kivitelezett film, melyben a főhősnek sincs kikövezett útja a célig, így velünk együtt fedezi fel a történetben lévő csavarokat, és lehetőségeket. Duncan Jones ígéretes tehetség, és ha nem kapja el Hollywood betegségét, akkor nagy filmeket hozhat el nekünk a jövőben. Remélhetőleg a Warcraft filmmel el is kezdi a mennybemenetelt! 7,5/10