Roland Emmerich és Michael Bay a két legnagyobb zseni Hollywoodban. No, nem azért mert olyan remekműveket tesznek le az asztalra, amik filmtörténeti mérföldkőnek számítanak, hanem azért mert leszarják, hogy a kritikusok hogyan vélekednek a filmjeikről. Megcsinálják, és bankot robbantanak, majd belevetik magukat a következő projektbe. Bay a 4. Transformers filmjét csinálja, holott a 2. rész is már csak látványorgia volt, Emmerich pedig megtanította a 90-es években az embereket popcornt zabálni. Kevés olyan rendező van a világon, aki szinte mindig nagy költségvetéssel dolgozhat, és ennek ellenére mindig a jól bejáratott sablonokra építi a filmjeit. Semmi kockázat. Ők ezt csinálják, és szinte mindig nyernek.

Az emberek ünnepelni készülnek, hiszen hamarosan július 4-e. Azonban a piros betűs ünnep előtt néhány nappal megjelennek az idegenek. Hatalmas űrhajókkal érkeznek a Földre, hogy ellepjék a fontosabb városokat. A céljuk, hogy elpusztítsák az emberiséget. Az első támadás után az emberek reménytelen helyzetbe kerülnek, és még az USA elnöke se tudja, hogy mit kéne tenni…

Vajon lehet rossz forgatókönyvből, jó filmet csinálni? Természetesen, bár ehhez nem árt, ha Roland Emmerichnek hívnak, és a kezeid alatt egy meglehetősen impozáns szereplőgárda dolgozik. Emmerich filmjének az igazi ereje a túlzásokban rejlik. Soha nem látott pusztítás, több mérföld átmérőjű űrhajók, világméretű bakik és hülyeségek, valamint rendkívül buta karakterek. A függetlenség napja egy igazi trashfilm (csak jó sok pénzből), de mégis imádnivaló, egy 145 perces tömény szórakozás.

Imádnivaló, mert mennyire király már, hogy Will Smith kiüt egy ufót, vagy hogy az USA elnöke rakétákat lő ki egy vadászgépből az űrhajókra. De említhetném a piás pilótát is, akit elvileg 10 évvel korábban már elraboltak a földönkívüliek, hogy kísérleteket végezhessenek rajta. Emellett az sem elhanyagolható, hogy az emberi faj annyira fejlett, hogy képes egy sima mezei vírussal megfertőzni az idegen lények eszközeit, akik aztán semmit nem tudnak kezdeni a fertőzéssel. Hol a NOD32 vagy az Avast? Fejletlen barbárok, azt hiszik, hogy elbánhatnak az USA-val július 4-én?

Emmerich alkotása gyermekien naív, és rendkívül felületes, ám szórakoztatóbb, mint sok zsánertársa. De miért, hiszen ez a film rossz! Azért, mert Bill Pullman a valaha volt legjobb USA elnök, Will Smith lazább, mint valaha, Jeff Goldblum szerényebb, mint bármelyik zseni, valamint Randy Quaid a legcoolabb pilóta, akit az ember valaha láthatott a filmvásznon. Ezek a színészek szállították a sikert még úgy is, hogy a szövegeiket egy 5 éves óvodás írta. Az ID4 ezenfelül hangulatos és látványos (bár mai szemmel már nem annyira, de ez legyen a legkisebb bajunk), valamint jó zenékkel van tarkítva. Ja igen, ha már zene… ennél amerikaibb már nem is lehetne, de hát ez az egész filmre igaz. Az USA a király, az USA a legnagyobb, az USA a legjobb. Lehetne utálni ezért ezt a filmet, mert megy benne keményen az önimádás, de Emmerichnek a fő célja a szórakoztatás volt, nem pedig a politika.

Sikerült is neki, mert több mint 800 millió dolláros bevételre tett szert világszerte a film, és Emmerich neve örökre belevésődött a történelemkönyvekbe. Megalkotta a világ legbutább baromságát, amit az emberek egyszerűen imádtak. Jól van mozibajárók, üljetek le, 1-es! 8/10

Ui: Vajon mi lett azokkal a kurva nagy űrhajókkal? Hova hordták szét az emberek?