Mivel elérkezett az év egyik legszentebb ünnepe a Karácsony, mivel is idézhetnénk jobban elő a karácsonyi hangulatunkat, ha nem az ünnepi témájú sorozatok kedvenc történetével: a Karácsonyi énekkel.
Charles Dickens 1843-ban írta ezt a karácsonyi kísértettörténetet, mellyel megteremtette a fösvény és kapzsi Ebenezer Scrooge figuráját, aki utálja a Karácsonyt, és ezzel együtt az egész emberiséget is. Szegény beosztottját Bob Chratchit-et mindennap piszkálja, például nem engedi befűteni a munkahelyét, és még Karácsony napján is megköveteli, hogy bemenjen dolgozni. De a családja egyetlen megmaradt tagját, unokaöccsét Fredet is tiszta szívből gyűlöli. Karácsony estéjén aztán régi üzlettársa, a pont Karácsony napján 7 éve elhunyt Jacob Marley szelleme megkísérti és elmondja neki, hogy még három kísértet látogatja meg az éjszaka folyamán (Múlt, Jelen, Jövő Karácsony szelleme), aminek hatására fel kell hagynia régi természetével, és jobb emberré kell válnia.
A történet hamar népszerűvé vált az Angliában, és ahogy ez lenni szokott az ilyen klasszikusokat hamar meg találja a film is. Az első adaptáció már 1901-ben elkészült, kereken öt perc. A történetből kihagyták a Karácsony három szellemét, Scrooge-ot itt csak Jacob Marley (akit stílusosan egy lepedővel leborított férfi alakít) kalauzolja végig élete menetén.
Ezután még hét (!) némafilm verzió is született, egyet maga Edison csinált, szóval a feldolgozásokból már itt sem szűkölködött a novella, hiszen nagyjából négy-ötévente egy újabb verziót játszottak a mozik.
Az első hangos adaptációt, Angliában forgatták 1935-ben, ezen a filmen kívül ebben az írásban még 9 feldolgozást fogok a kritika tárgyává tenni. Igyekeztem nagyjából évtizedenként egy, maximum kettő verziót bemutatni. Eredetileg úgy terveztem, hogy egy top 10-es listát készítek, ám hamar rá kellett jönnöm a Karácsonyi éneket szinte minden évtizedben az eredeti Dickens műből igyekeztek hajszálpontosan megalkotni, így az 1935-ös és az 1999-es Patrick Stewart-féle verzió között szinte csak az a különbség, hogy az egyik színes a másik meg nem. Persze ez az állítás némileg túlzó, de mégis van benne igazságtartalom, mivel az adaptációk csak nagyon ritkán tértek el jelentősebben a forrásműtől. Ami inkább jellemzőbb (a ’60-as évektől főleg) hogy a történetet már egy meglévő brandbe illesztik bele. Két ilyen alkotásról fogok írni, a Disney féle Miki egeres, és a Muppet-es verzióról, de létezik még Dodó kacsás, és Frédi és Bénis, vagy Hupikék törpikés is.
Persze, ez a lista teljes mértékben szubjektív, mivel megszámolni is nehéz mennyi adaptáció születetett az idők folyamán, és lehetetlen lenne felsorolni mindegyiket.
Scrooge (1935)
Ez volt az első hangos Karácsonyi ének feldolgozás, melyet a britek készítették el. Bár az 1938-as amerikai verziót az interneten jobbra szokták értékelni, szerintem az első verzió se rosszabb vagy jobb a nagy átlagnál. A rajzfilmeket leszámítva ez a legrövidebb alkotás, a maga 78 percével, de így is minden lényeges dolog belekerült. A kísértetek megjelenítése elég érdekes, hiszen itt tértek el leginkább a későbbi adaptációktól. A Múlt Karácsony szelleme egy alaktalan fehér paca, a Jövőé pedig egy köpenyes árnyék, melybe Scrooge fejét belevetítették.
A címszereplőt Sir Seymour Hick alakítja, ő egy a zsörtölődő, szánalmas rágcsálószerű figurát alakít. Még egy érdekes jelent is belekerült a filmbe, ami a későbbiekben nem tűnik fel, a szegény utca kölykök és a főnemesek Karácsonyi ünnepségének párhuzamba állítása.
Scrooge (1951)
Ez az adaptáció bír a legjobb értékeléssel az interneten, bár szerintem annyira azért nem kiemelkedő. Ez a film is kitűnő példánya annak a ’50-es ’60–as években működő tendenciának, amely a klasszikus irodalmat próbálta a vászonra festeni, így elérve azt, hogy a fiatalok inkább ezt néznék meg, minthogy a könyvet olvasnák el. Talán így lett Amerikában akkora nagy klasszikus ez a film, annyira hogy később más alkotásokban is rendre feltűnik a film pár kockája (pl Szellemes karácsonyban).
Bár adná magát a lehetőség, (hiszen mégiscsak kísértet históriáról van itt szó) a fény árnyékhatásokkal annyira nem játszadoznak, annak ellenére, hogy akkoriban még létezett a film noir stílus, és a film is még fekete-fehérben forgott. De azért Jacob Marley megjelenésénél még így is megpróbáltak kitenni magukért, de azért valami hiányérzet így is marad a jelenet után.
Ebben a filmben fektetik a legnagyobb hangsúly Sroooge múltjára, vagyis a Múlt Karácsony szelleme (aki egy fehér ruhás férfi) majdnem 40 percig kísérgeti a főszereplőt. Olyan jelentekkel gazdagodunk így, mint például Scrooge húgának, vagy Jacob Marley utolsó szavai a halálos ágyon. A Jelen és a Jövő Karácsony szelleme elég keveset szerepel a vásznon, és olyan nagyon nem is térnek el a könyvben leírtaktól.
Scrooge-ot Alastair Sim alakítja, aki a film első 10 percét elegánsan végighadarja, így eredetiben akarják végignézni, készüljön erre, mivel felirat nem nagyon van a filmhez. Nála a gonosz Scrooge nagyjából annyiban merül ki, hogy mindenkire vicsorog, és a film végén, mivel megjavult, felhagy ezzel. A szerep egyébként annyira összeolvadt vele, hogy még a ’71-es rajzfilmben is ő adta a hangját a figurának.
Scrooge (1970)
Érdekes módon az előző Karácsonyi ének annyira nagy hatású volt, hogy a következő adaptáció csak 19 év múlva látott napvilágot. A fekete-fehér borongós hangulatot felváltotta a színes szélesvásznú musical életérzés. A történetet, bár ez nem annyira feltűnő, de áthelyezték az 1860-as évekbe, ellentétbe a többi változattal, amik a regény kiadása (1843) környékén játszódnak. A film kapott egy szép egy csomó szép dalbetétet, amit maga Scrooge vagy alkalmazottja Bob Crachit és sánta gyereke Pici Tim énekel el (bár a legtöbb adaptációban is énekel Tim egy szép nótát). Ezek a dalok inkább a film előnyére válnak, mintsem hátráltatnák a történet folyását.
A Múlt Karácsony szellemét valamilyen oknál fogva egy piros ruhás öreg dámára cserélték, a megszokott fehér ruhás férfi helyett, de ez jellemző a filmre, hiszen ahogy haladunk a történetben egyre több helyen térnek el a forrásműtől. A Jelen Karácsony Szelleme például Scrooge unokaöccse karácsonyi ebédjén, Scrooge-dzsal megitat egy nagy kupa bor, amitől eszméletlenül jó kedve lesz. Leginkább a Jövő Karácsony szellemének része változott meg, Scrooge koporsóját az irodájából hozzák ki, és az egész város dalolva ünnepli a halálát, eleinte Scrooge is azt hiszi, hogy még életében ünneplik, és elég groteszk módon ő is elkezd énekelni a többiekkel. A Dickens regénytől eltérő módon Scrooge végül a pokolban találja magát, ahol Jacob Marley (akit mindenki Obi- Wan Kenobija Alec Guinness játszik) kalauzolásával egy fagyos irodába kerül („A pokol egyetlen hideg pontja” ) ahol több tonnás súlyú láncokat kap büntetésül.
Ezután a film nem elégszik meg a szokásos megjavulással (megemeli Crachit fizetését, és pulykát vesz neki), sokkal tovább megy. Scrooge Mikulásnak öltözve a környék összes gyerekével karöltve, felvásárolja a játékbolt összes ajándékát, és Crachit gyerekeinek adja.
Albert Finney 36 évesen játszotta el Scrooge-ot, így ez azon filmek egyike, amelyben a fiatal és az öreg Scrooge-ot is ugyanaz a színész játssza (ilyen még a 2009-es verzió is).
Karácsonyi ének (1971)
Nem ez az első rajzfilm, ami a Karácsonyi éneket vette alapul, hiszen már 1962-ben elkészült a Mr Magoo (akit Magyarországon leginkább a Leslie Nielsen-es filmből ismerünk) karácsonyi éneke is. Ezt az alig 28 perces rajzfilmet inkább azért emeltem ki, mivel ez az egyetlen Oscar díjas alkotás a témában, mondjuk ez is csak a legjobb animációs rövidfilm kategóriában tudott győzni.
A filmnek nagyon nyomasztó hangulata van, a Múlt karácsony szelleme, aki végre tényleg úgy néz ki, mint egy gyerek (bár két egymásba olvadó feje van, 3 szemmel), visszafojtott rekedtes hangját nehezen fogom elfelejteni, az biztos.
A rajzstílus egy régi képeskönyvet idéz, és a filmben rengeteg a zoomolás, és a szereplők nagyon sokszor „hajolnak bele” a kamerába.
Scrooge lelki fejlődése az idő rövidsége miatt nem a legjobban kidolgozott, hangját ismét Alastair Sim adja.
Miki egér karácsonyi éneke (1983)
A Disney stúdió először, de nem utoljára, elkészítette a saját verziójukat a Karácsonyi énekből. Megtévesztő a cím, mert igazából nem Mickey egérről szól, ő itt csak Bob Cratchit szereplét tölti be.
Scrooge szerepére Dagobert McCsip telitalálat, mondjuk ez betudható annak, hogy Scrooge nagymértékben inspirálta a figura alkotóját, olyannyira, hogy angol eredetiben nem Dagobert, hanem Scrooge a rendes neve.
Marley szellemét Goofy alakítja, összevissza botladozik, ahogy a figura szokott a régi rajzfilmekben. A Múlt K. kíséretét a Pinokkió tücske, míg a Jelenét Babszem Jankó óriása játssza el. A Jövő Karácsony szelleme Pete, Mickey egér ősellensége alakítja.
Alapvetően nem rossz feldolgozása a jól ismert mesének, bár a szinkronhangoknál Dagobertet sajnos nem a Kacsamesékből jól ismert Kenderesi Tibor szólaltatja meg.
Szellemes karácsony (1989)
Ez a lista egyetlen napjainkban játszódó verziója, melyben Bill Murray adja a megjavulásra szoruló Tv csatorna igazgatóját, aki csak azért szereti a Karácsonyt, mert az emberek ilyenkor nézik legtöbbet, a televíziót. A szent napra pedig egy élőben előadott Karácsonyi éneket terveztek be a Tv csatornánál, és a műsor előadása közben (vagyis nappal) látogatja meg őt a három karácsonyi szellem.
Ötletesen dolgozták át a jól ismert történetet, itt Bill Murray-t a Tv igazgató elődje aszott hullaként látogatja meg, az alkalmazott Bob Cratchit és Pici Tim helyett, egy néger nő és néma kisfia van. A Múlt Karácsony szelleme egy őrült szivarozó taxisofőr, a Jelené pedig egy pofozkodó tündérnek öltözött nő (bár ez rohadt idegesítő). A Jövő Karácsony szelleme pedig maradt a szokásos csuklyás alak, ám itt van arca, egy képernyő melyben Bill Murray saját magát látja.
Helyenként azért kicsit megbicsaklik a történet folyása, bár Bill Murray sincs a legjobb formájában, de azért nem olyan rossz a végeredmény. És a szinkronja is elég jó.
Muppeték karácsonyi éneke (1992)
Ez a feldolgozás sikerült az egész listából majdnem a legjobbra. Szerintem ezeknek a régi, majdnem viktoriánus korszakban játszódó történeteknek remekekül áll, ha az egészet stúdióban veszik fel, és ez ennél a filmnél hatványozottan igaz, hiszen a bábokat csak díszletek közt tudják mozgatni.
A többi adaptációtól eltérően, itt a történet kap Gonzo előadásában egy narrátort (Charles Dickens-t), aki kommentálja a történtet, illetve patkány segédjével, a vicces mellékalakok szerepkörét is betöltik.
Michael Caine, mint Scrooge remek választás, az ő alakításában nem annyira bunkó és szőrös szívű Scrooge, már a történet kezdetén látszik, hogy megváltozhat. Erre jó példa az, amikor a többi verziótól eltérően Bob Cratchitet, vagyis Brekit a békát Karácsony napjára szabadságra engedi. És ebben a filmben Scrooge már a Jelen Karácsony szellemével töltött időszak alatt megjavul.
Karácsonyi ének (1999)
Bár 1984-es Tv filmnek sokkal jobb az értékelése az interneten én mégis a Patrick Stewart féle verziót ajánlom, mivel szerintem ez sokkal jobb, mint a másik alkotás.
Bár történet szintjén ugyanazt kapjuk, mint a legtöbb változatban, kisebb eltérésekkel, mint például a film Jacob Marley temetésével kezdődik, vagy a Jelen Karácsony szelleme egy forgószél segítségével mutatja meg Scroogenak hogyan is ünnepel a világ. A szellemek kinézetükben leginkább a ’51-es verziót idézik meg, mondjuk, a Jövő Karácsony szelleménél nagyon látszik a hatalmas műfej használata.
Leginkább, ami megemeli ezt az alkotást az a címszereplő helyes castingolása volt, hiszen Patrick Stewart-nál jobb Scrooge-ot keresve sem lehetett volna találni. Az ő megformálásában kevésbé sajnálatra méltó, sokkal energikusabb és félelmetesebb, mint a többi adaptációban. Ennél a filmnél még Scrooge-tól még azt is kinéztem volna, hogy valóban megveri az éneklő kisfiúkat, akik idegesítik. Ám mégsem menthetetlen a jelleme, hiszen láthatjuk a szellemekkel való utazás során, hogy még él benne az életvidám ember. Szinkronhangja Reviczky Gábor, aki a lista következő tételében is a címszereplőnek adja a hangját.
Karácsonyi ének: The Musical (2004)
Igazság szerint nem nagyon tudom mi szükség volt erre, hiszen már a ’70-es és a Muppet verzióban is sokat dalolgattak. Ám rá kellett jönnöm, hogy ez csak egy teljes ötlettelenségből született bőrlenyúzás volt. Úgyis mondhatnám, hogy a legrosszabb Karácsonyi ének adaptáció, amit láttam.
Nem tudom, hogy velem van-e a baj, de én már egy kicsit túlzásnak éreztem, hogy minden második percben dalra fakadnak a szereplők, és a történetet semmilyen szinten nem viszik előre a dalok, sőt még nem is olyan jók.
Hihetetlen mennyire átírták a történetet, Scrooge irodájában egy jelent nem játszódik (mondjuk ez értelemszerű, mivel ott Cratchit-en kívül nincs senki), hanem a londoni tőzsdén dalolnak a statiszták, Scrooge gonoszságáról, aki még egy temetés és a Karácsony miatt sem változtatja meg a befizetési határidőt. Majd este megjelenik neki Jacob Marley kísértete, aki szintén elénekel egy 6 perces dalt, de én itt már a falat kapartam.
A szellemek itt is tök máshogy néznek ki, a Múlt K. szelleme egy szőke lány, aki egy könyvben mutatja Scrooge-nak az életét, míg A Jelen Karácsony szelleme, szinte egyedüliként a filmtörténelemben egy néger srác, a Jövőé pedig egy néma öregasszony. Ezek a változtatások nem is lennének bajok, de ezt az egész szellemes dolgot egy Óz, a csodák csodájához hasonlóan mutatja be. Vagyis Scrooge amikor a házához sétált haza, mindegyikkel találkozik menet közben, miközben ők az utcán segítséget kértek Scrooge-tól, de ő megtagadta azt. Így a Múlt K. szelleme egy lámpagyújtó lány, a Jelen szelleme egy hírlapárus, míg a Jövőé egy koldusként is szerepel, de, hogy erre miért volt szükség, azt nem tudom.
Scrooge az apja miatt lett ennyire zsugori, akit adócsaláson kaptak, és utolsó szavai a fiához az volt, hogy mindig spóroljon, utána egy dologházban dolgozott a fiatal Scrooge (ezt Dickens életrajzából vették át), és onnan került át Fezziwighez a bankárhoz segédnek.
Összességében azt kell megállapítanom ennél a filmnél, hogy borzalmas, nem nézze meg senki.
Karácsonyi ének (2009)
A gumiarcú Jim Carrey most Scrooge-dzsá változik!
Valami hasonló volt annak idején a marketing szövege a filmnek, de mivel az egész film egy nagy animáció, mint Robert Zemeckis előző két filmje (Polar Expressz és a Beowulf), nem volt ez olyan nagy kunszt a színész részéről.
A történet nem nagyon tud újat mutatni, mint a többi verzió, sőt több tekintetben még alul is marad. Moziba az első 3D bum idején került a film, és az alkotók erre rettentően rámásznak. Szinte mindegyik jelenetben van legalább egy kiugró tárgy, vagy mutogató kéz, amely a monitor előtt ülve eszünkbe juttatja azt, hogy csak két dimenzióban láthatjuk az alkotást (tisztelet a kivételnek).
Jim Carrey Scrooge-on kívül az összes szellemet is eljátssza (érdekes, hogy a Jövő Karácsony szelleme ismét egy árnyék csak, mint 1935-ben). Gary Oldman pedig Cratchit mellett Jacob Marley és Pici Tim is egyszerre.
Bár érezhetően ennél a változatnál a tartalmat a látvány jobban felemésztette, mint bármelyik elődjénél (itt olyan jelenetekre gondolok, mint amikor Scrooge összemegy és úgy menekül a Jövő Karácsony szelleme elől), de még így is jobb, mint a 2000-res évek bármely hasonló feldolgozása.
Hát ez volt a tíz Karácsonyi ének, amelyet be akartam mutatni, mindenkinek gratulálok, aki eddig eljutott az írásban. Bár sajnálom, hogy a legtöbb alkotás ugyanabban a műfajban mozog, mivel én kíváncsi lennék, mondjuk egy horror Karácsonyi énekre, melyben mondjuk a Jövő Karácsony szelleme Scrooge-ot meg akarja ölni vagy valami ilyesmi. Jövőre pedig egy Diótörő 10-es listát készítek, szóval mindenki készüljön.
Addig is Pici Tim szavaival élve: ISTEN ÁLDJON MINDENKIT!
