A Wes Anderson - kisokos fogadtatásán felbuzdulva gondoltam, érdemes lehet egy hasonló összeállítást készíteni a japán filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakjáról, Mijazaki Hajaoról. Talán nem is kell különösebben bemutatni az animációs filmekkel foglalkozó Studio Ghibli társalapítóját, hiszen A vadon hercegnője és az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban c. alkotásai révén nem csak hazájában, hanem világszerte elismerések és bevételi rekordok sorát tudhatja magáénak. A szakma szintén imádja, elég csak meghallgatni Lasseter beszédét, de a kritikák szempontjából sincs szégyellni valója. Ezúttal is 10 pontban, méghozzá utolsó 10 filmjének segítségével próbálom összefoglalni a rendező legfőbb stílusjegyeit.
Erős női karakterek
Mijazaki vallja, hogy a női karakterek által vezényelt harcok sokkal hatásosabbak, mivel nekik “életidegenebb” helyzetben kell helytállniuk. Ugyanakkor a nők empatikusabbak is, ezáltal filmjeiben az ellenfeleik módszeres elpusztítása helyett igyekeznek megérteni azok motivációit. Harmadrészt pedig azért is alkalmazott műveiben erős női karaktereket, mert elítéli az animékban túl gyakran alkalmazott sztereotipizálást, ahol egyfajta “rorikon gokko” (Lolita komplexusra építő, a szexualitásukat túlzottan is kihangsúlyozó lányok) módjára inkább a külsőségekre adnak a készítők a tartalom rovására.
A rossz sem annyira rossz
Talán éppen az empatikusabb főhősök okán Mijazaki filmjeiben többnyire nincs egyértelműen jó és rossz hős. Alapvetően a protagonistái mindkét (esetenként még több) oldal álláspontjával szembesülnek, így teljesebb képet kapnak potenciális ellenfeleik/társaik motivációjáról, világnézetéről. A karakterek jellemfejlődésének részét is képezte a szemben álló oldalak megismerése, de egyik fél javára sem mondatott ki egyértelmű értékítéletet hőseivel, hanem az emberi és természeti értékek védelmét követelte meg tőlük.
Gyerekmesék, szeretnivaló társakkal
A japán direktor interjúkban egyértelműsítette, hogy célközönségét a fiatalabb generációk teszik ki. Ennek megfelelően általában könnyedebb történeteket mesél el, aranyos és barátságos lények armadájával, de botorság lenne filmjeit gyermekdednek nevezni. A legalapvetőbb morális érték fontosságát hangsúlyozva építette karaktereit, valamint külön figyelmet szentelt a japán hagyományok, tradíciók betartására. Ennek megfelelőenMei és Sasuke is a lehető legtermészetesebb módon tett eleget az etikettnek a Totoroban.
Kézzel festett képek
A tradíciók iránti tiszteletének is betudható, de mindenesetre kijelenthető, hogy a filmjei a klasszikus módon, rajzolva készültek. Egész pontosan legfeljebb a képek tizedét rajzolták meg a digitális eszközök segítségével. Ennek egyszerű oka, hogy Mijazaki nem akart kibújni a rajzok pusztakezű elkészítésének terhétől, ezáltal szkeccsek ezrei készültek el, mire eljutottak a végleges képekhez. A számítógépes technikát elsősorban utómunkához (kép feljavítás, újraszínezés) alkalmazták A vadon hercegnője c. alkotás óta. Noha a gyönyörű képek már önmagukban is elismerésre méltók, a látványt Hisaishi szimfóniái koronázták meg igazán.
Egy kis szimbolizmus
Bár elsősorban a gyerekeket célozta meg filmjeivel, nem szabad szó nélkül hagyni az alkotásainak többségét átható erőteljes szimbolizmust. Részint a már említett női nem tisztelete mellett nem elhanyagolhatók a Japánhoz köthető utalásai a történelemről, kulturális ellentétekről, társadalmi átalakulásokról, modernizációról. Ezáltal a történeteit mélyebb mondanivalóval ruházta fel, így a javasolt korosztály jócskán túlmutat a fiatalokon.
A természet tisztelete
Az 1941-ben született japán rendező közelről tapasztalhatta meg a II. világháború pusztítását, majd az ország ezt követő hosszas, de eredményes újjáépülését. Noha a nagymértékű iparosítással járó összefogás lenyűgözte, az ezzel párhuzamosan zajló tömeges erdőirtást már kevésbé nézte jó szemmel. Filmjeiben ezen kettős érzelem mindkét eleme erőteljesen jelenik meg, s többnyire egyértelműen foglal állást a természeti kincsek óvása mellett.
Tiszta szellem, fél egészség
Alapvetően elítéli a vallások szükségességét, mégis látványos szerepet kapnak a keleti hiedelmek, a spiritualitás. Ezeken belül kiemelendő a kami (ami leegyszerűsítve szimbolizálhat természeti erőt, szellemvilágot, istenségeket) és a tisztaság. A testi és lelki megtisztulás elérésének fontossága a japán eredetű sintó valláshoz köthető, s mindez filmjei közül a Chihiro Szellemországban címűben jelenik meg a legegyértelműbben. A mítoszok által megihletett történet szerint ugyanis a szellemek/istenek egy fürdőházba járnak el, hogy hosszú életük során bemocskolódott énjük megtisztulhasson.
Csendélet, avagy a “ma” művészete
Roger Ebert filmkritikus kifejtette, hogy mennyire imádja Mijazaki műveinek kiszámíthatatlanságát. Azt, ahogyan a történettől lényegében véve független jelenetekkel lassítja filmjeit, hagyja, hogy nézői számára ülepedjen a mondanivaló. A japán rajzfilmes egy interjúban válaszolt a kritikára, miszerint ezek a jelenetek tudatosan vannak ott. Tapssal magyarázta el a “ma” jelentését: a tenyerek összeérése közti idő az. Kicsit általánosabban az, ahogyan lélekben felkészülünk az elkövetkező eseményekre.
Szeress, ne háborúzz
Mijazaki elítéli a háborúzást, s bár paradox módon általában háborús időkbe kalauzolja el nézőit, ezáltal rengeteg akció jelenik meg filmjeiben, ezeket alapvetően az emberibb, helyenként komikus módon próbálja átadni. A durvább összecsapásokat minimalizálja, sőt, esetenként teljesen ki is hagyja. A történetvezetésében szintén megjelenik ez a motívum, hiszen főhőseit nem a hatalom, gazdagság iránti vágy motiválja, hanem a barátok/család védelme.
A repülés szeretete
Szintén gyermekkorához köthető a repülés iránti szeretete, ugyanis kis korában sokáig arról álmodozott, hogy a felhők között szállhat. Mondhatnám úgyis, hogy nem esett messze az alma a fájától, hiszen édesapjához fűzhető a Miyazaki Airplane nevezetű vállalat, amely hadirepülőgépeket gyártott. Hajaot bevallása szerint lenyűgözték a precíz mérnöki munkák által remekbe szabott monstrumok, ennek köszönhetően számos művében gyönyörű képekkel tiszteleg előttük, s utolsó filmjében, a Szél támad-ban már szinte teljes egészében erre az érzésre fektette a hangsúlyt.
+1: A japán Walt Disney
Mijazaki nem kedveli ezt a titulust, de meg kell hagyni, nagyon találó. Egyrészt az amerikai filmeshez hasonlóan ő is saját stúdiójával érte el legnagyobb sikereit, valamint ő is letisztult világot teremtett alkotásaiban, ahol a követendő morális értékek betartását hirdette. Más részről az sem elhanyagolandó, hogy a Studio Ghibli szintén büszkélkedhet turisztikai látványossággal.