Theodor Seuss Geisel. Dr. Seuss néven több mint 60 gyerekkönyvet írt rímes, verses formában, illetve rajzolt, fura, egyedi, kicsit rémisztő stílusban. Könyveinek érdekessége, hogy nagyon kis szókinccsel dolgozik, ettől nagyon könnyen érthetőek a történetek. Ez ugyebár azért van, mert az olvasni tanuló kicsiknek írja a történeteit.
Műveinek filmadaptációi közül 4-et ismerhetünk; A Grincs, A macska – Le a kalappal, Horton, és a Lorax. Ez utóbbi kétes érzéseket váltott ki belőlem. Mégpedig azzal, hogy a két fontos üzenetét nagyon mélyen éreztette velem.
A történet egy fiúról szól, aki Amkel falva lakója, és célja, hogy pompamacs fát szerezzen szerelmének, Audreynak. Amkel falva teljes mértékben mesterséges, és még a levegő sincs ingyen. Se bogár, se kosz, nem található ott náluk, de bánatukra még a növények sem fedezhetőek fel. Ted a cél érdekében kutakodni kezd, hogy mégis hol tudna fát szerezni. Nagymamája mesél neki egy történetet egy bizonyos Valahászról, aki tudja a fák történetét. A fiatal fiú nem is vár sokat, és kiszökik a városból a kihalt, koszos vidékre, ahol remélhetőleg megkapja a válaszát…
A Lorax a CGI szempontjából szinte tökéletesen kivitelezett alkotás, mely a Dr. Seuss által megalkotott világot zseniálisan adja át nekünk. Ugyanakkor ez a színes képi világ inkább a fiatalabbaknak fog tetszeni, mintsem a felnőtteknek. A Lorax nem akart világmegváltó film lenni, és nem is lett az. Afelett viszont nem lehet elsiklani, hogy a film kettő rendkívül fontos üzenetet hordoz magában. Az egyik nem más, mint a kapzsiság, és az önzőség. Mind a kettő gondot okozhat az ember életében, mert ezekkel a tulajdonságokkal könnyen elvághatja magát a többiek szemében, mivel senki nem szereti a kapzsi és önző embereket, mert miért is tennék, hiszen ők magukért élnek, és senkit nem vesznek figyelembe. O’Hare és a Valahász is ebbe a hibába esik, és a végeredményt egy tökéletes tálalásban kapjuk. (Számomra már kicsit túlzásba is estek a karakterek, és egyfajta ellenszenvet váltottak ki belőlem.)
A másik fontos téma, amit boncolgat a film, nem más, mint a környezetvédelem. Szájbarágós módon, de megkapjuk a választ, hogy ha nem figyelünk oda a környezetünkre, akkor hová fogunk eljutni. A látottak semmi jót nem ígérnek, és ezért is fontos, hogy vigyázzunk az értékeinkre, mert utólag már hiába okos az ember.
No, de a Lorax nem csak ebből a két üzenetből áll, hanem rengeteg humorból is, ami egy gyerekfilmnek elengedhetetlen kelléke. Emellett szerethető karakterek (a kettő "gonoszon" kívül) és hangulatos zenék is várják a filmezőket.
A filmet tehát bátran meglehet tekinteni, és a kicsik számára biztos, hogy fantasztikus szórakozást fog nyújtani. A nagyobbaknak viszont nem feltétlenül, és mivel én is az utóbbi réteget erősítem, így csak 6/10-et tudok rá adni.
