Danny Boyle néhányszor már megmutatta, hogy ért a filmkészítéshez, hiszen olyan filmeket köszönhetünk neki, mint a Trainspotting vagy a Gettómilliomos, ám a mostani alkotása egy puzzle játékhoz hasonlít, amit az ég felé hajít, hogy aztán a földön darabokra hulljon, majd a játékidő alatt velünk, nézőkkel kirakat.

Franck és néhány haverja egy nagyszabású rablást terveznek, melynek a célpontja egy Goya festmény. A rablásban kulcsszerepet játszik egy bizonyos Simon is, aki megsérül a történések közepette, mert egy puskával fejbevágják. A sérülés azonban kihatással volt az emlékezetére, így nem tudja, hogy hová rejtette a drága festményt. Az átlagos módszerek nem segítenek visszanyerni az emléket, így Franck egy hipnotizőrhöz küldi a férfit, hogy megtudja, hogy hová lett rejtve a kép…

A filmet egy puzzle játékhoz hasonlítottam, de nem is akármilyenhez, hiszen ezt nagyon nehéz kirakni, ha nem figyelünk oda a darabokra (történésekre). A rendkívül sok helyszín, időbeli ugrálások, transzállapot nagyon könnyen összezavarhat minket, és eközben Boyle a háttérben röhög a markában. Ügyesen játszik velünk, és hiteti el a dolgokat, de azért vannak hibái.

…amik ott kezdődnek, hogy nem képes olyan szintű (vagy legalább ahhoz hasonló) hatást elérni, mint anno a Trainspottingnál. Nincs akkora ereje a filmnek, hogy tátva maradjon a szánk, holott a figyelmünk oda van szegezve a monitorra az elsőtől az utolsó percig.

A potenciál megvolt a filmben, hála a storynak és a színészeknek. Az elmúlt években elég szépen felkapott James McAvoy ügyesen mozog a vásznon, és ezzel erősíti továbbra is azt, hogy tehetséges színész. Mellette a jelenlegi legjobb francia színész Vincent Cassel is hozza azt, amit elvárhatunk tőle, és ezt szerencsére olyan könnyedén teszi, mintha csak a kisujját mozdítná meg. Ám kettejük játéka nem lenne teljes, ha nem szerepelt volna mellettük egy bizonyos Rosario Dawson is, aki összekapcsolja a karaktereket, és együttes erővel vernek át bennünket.

A Transz összezavar, átver, csavarodik és a feje tetejére áll, de a játékidő végére a darabkák helyreállnak és a kirakós megmutatja magát.

Danny Boyle készített már jobbat is, és valószínűleg készíteni is fog, de a Transz így is megállja a helyét a filmek között, és nem bánja meg az, aki elindítja. 7/10