Egyszerűen nem tudok leállni a dicséretekkel, amik Matthew McConaughey-t illetik. A Lincoln Lawyer óta egyszerűen szárnyal, és hála az égnek, elhagyta a bugyuta, romantikus, giccsekkel teli vígjátékait, mert azok csak arra voltak jók, hogy a tehetséges, de elkallódó színészek közé soroljuk. Most azonban színészkedik és díjakat gyűjt. A Mielőtt meghaltam című filmjével elnyerte a legjobb férfi főszerepért járó Golden Globe díjat, és nem is érdemtelenül.
Ron Woodroof a texasi emberek sztereotípiája, hiszen a kockás ing, farmer kombináció teszi ki a ruhatárát, illetve közel áll hozzá a bika rodeó, a cigi, és a sör is. Egyszer azonban rosszul lesz, és a kórházban találja magát, ahol kivizsgálják, majd közlik vele, hogy 30 napja van hátra, mivel HIV fertőzött. Ron a hír hallatán kiborul, de hamar észhez tér, és minden idejét annak szenteli, hogy alternatív gyógymódot találjon, ami segít neki életben maradni. A kutatása sikerrel jár, ám nem csak magán akar segíteni, hanem a sorstársain is, így kereskedővé válik…
Nehéz jó életrajzi filmet készíteni, mert a helyes út nagyon keskeny, és könnyű letérni róla. Vagy giccses lesz, vagy pedig olyan száraz, hogy porzik a képernyő is tőle. Jean-Marc Vallée filmjének sem sikerült eltalálnia a középutat, de többnyire érintette azt, így az összkép egyáltalán nem vészes, bár sajnos így is voltak üresjáratai, és unalmasabb pillanatai a filmnek, de a pozitívumoknak sikerült feledtetniük a hibákat. Olyannyira sikerült feledtetniük, hogy a Dallas Buyers Club-ra nem lehet azt mondani, hogy rossz film, sőt… egy nagyon is jól összerakott életrajzi film volt, aminek sikerült feledtetnie azokat a sablonos elemeket, amikkel tele szokták pakolni az efféle filmeket. Gondolok itt arra, hogy a főszereplő HIV fertőzése miatt, meg vannak számlálva a napjai, így célszerű lenne a nézőben szánalomérzetet, és a sajnálatot kiváltani. Marc Vallée erre azt mondta, hogy; nem. Így nem is fókuszál a filmje erre, és pont emiatt lett jó a végeredmény.
A Mielőtt meghaltam, Ron kalandos útjait, és a vállalkozásának működését veszi alapul, illetve, hogy mennyire megváltozik egy bizonyos dologban, amit addig elítélt. Itt jön a képben Jared Leto, aki szintén Golden Globe-ot nyert az alakításával, és szintén nem érdemtelenül. Ketten együtt simán, lazán elvitték a hátukon a filmet, és egy rendkívül erős duót formáltak meg, akik hajlandóak voltak óriási áldozatot hozni a saját szerepük miatt, hiszen rengeteget fogytak. Utóbbinak (Leto) akár az Oscar-díj is kinézhet, mivel ott talán kisebb a konkurencia, mint a főszereplőknél, de azért nem lesz könnyű dolga. (Hozzáteszem, McConaughey is simán megérdemelné)
A Dallas Buyers Club (Mielőtt meghaltam) tehát egy nagyon jó film, amiben okosan és ügyesen tálalták a storyt, valamint remek színészi alakításokkal fűszerezték meg azt. Zeneileg talán lehetett volna erősebb, és talán egy kicsivel rövidebbre is vághatták volna, de összességében rendben volt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem egy olyan film, amit a nagyközönségnek szántak, hanem egy jóval szűkebb körnek, így nem vagyok benne biztos, hogy a nagy többség felhőtlenül tudna rajta szórakozni, ám aki szereti a lassú folyású drámákat, azoknak ajánlott. 8/10