1958. február 6. a legszomorúbb nap a Manchester United történelmében, ugyanis egy repülőgép-szerencsétlenség során szinte az egész csapat odaveszett, és már majdnem odáig fajultak a dolgok, hogy a klubnak be kell zárnia. Erről az eseményről készített filmet James Strong, aki egy teljesen korrekt módon tisztelgett a csapat egyik legtehetségesebb generációja előtt. Csupán olyan tehetségekről beszélhetünk itt, akik között ott volt egy Bobby Charlton is, illetve még ki tudja hány olyan játékos, akik az évek során a világfutball meghatározó alakjai lehettek volna.

A film viszont tényleg nem több mint egy tisztelgés az elhunyt focisták, és a klub előtt, mert önmagában kevés. Drámának túl giccses, történelmi filmnek pedig nem bontották ki eléggé, ezáltal rövid is lett. Ezzel viszont nincs gond, mert kellenek az efféle bemutató jellegű filmek is, mert sokszor jobb látni az adott dolgot, mint olvasni róla. Nem mellesleg a képi világa teljesen rendben van, illetve a színészek is jók voltak, főleg David Tennant, akinek különösen örültem. A United egy olyan film, amit a MU drukkereknek mindenképpen látniuk kell, de azok is bátran vessenek rá pillantást, akik amúgy nem szimpatizálnak a csapattal. Megrázó…

(Az utolsó csapatkép: Duncan Edwards, Eddie Colman, Mark Jones, Ken Morgans, Bobby Charlton, Dennis Viollet, Tommy Taylor, Bill Foulkes, Harry Gregg, Albert Scanlon, Roger Byrne)