Ahogy a rendezők elszakadtak a Drakula-kultusztól, a 70-es és 80-as években a vámpírfilmek új erőre kaptak Hollywoodban. Az erdélyi gróf távolinak tűnő misztikus helyszínét (a baljóslatú erdőket és a zordon kastélyt) elhagyva nemcsak a műfaji bezártságból szabadították ki a vámpírokat (gyakorlatilag megszűntek gótikus horrorok lenni), de ezzel együtt azt az érzést keltették a nézőkben, hogy a vérszívók akár a szomszédban is megbújhatnak (lásd Frászkarika 1985). Joel Schumacher vámpírjai sem Európában, hanem a nyugati parti Santa Carla neonfényes éjszakáiban élnek.

Noha új környezetbe kerültek, a velük kapcsolatos főbb hiedelmek általában megmaradnak, de rendezője válogatja, hogy melyikből mit és hogyan használ fel. Az elveszett fiúk direktora megtartja a fokhagymát, a szenteltvizet és a fából készült karót, mint ellenszert és a házba való behívást, mint jellegzetes ismertetőjegyet. A kihagyhatatlannak tűnőek közül egyedül a koporsó az, ami hiányzik, melyet a barlang faláról fejjel lefelé lógás helyettesít. A különbségeket azonban zongorázni lehet. Már csak az egzotikus környezet miatt is, melynek bemutatásán a rendező el is időzik. Felfedeznivaló viszont akad bőven! Az egészből árad a 80-as évek jellegzetes hangulata, a harsány színű ruháktól és a mullet frizurától kezdve a videokölcsönzők felejthetetlen légköréig. David és vámpírbarátai gyakorlatilag csak annyira lógnak ki ebből a környezetből, mint a korszak társadalmának peremén élő suhancai. Ruháikban a régmúlt idők eleganciája ötvöződik az Alice Cooper-féle shock rock öltözékével. E kettősség barlangjuk berendezésében is megtalálható: jól megférnek egymás mellett a gyertyák az égő kukákkal, csakúgy, mint a Jim Morrison poszter és a különböző szeánszokhoz használatos eszközök.

Ebbe a környezetbe érkezik meg édesanyjukkal Michael és Sam. A nő új társat keres a városban, Michael beilleszkedni szeretne, Sam viszont egy testvérpárral (a beszédes nevű Edgar és Allen Froggal) igyekszik felvenni a harcot a vámpírokkal. A történet meglehetősen egyszerű, sokszor elég lapos. A továbbiakban a spoilerek miatt jobban nem is fogok belemenni. A filmet azonban az ábrázolt miliő viszi el a hátán. A háttérben meghúzódó generációs különbségek és a morális dolgok színrevitele pedig óriási pluszt jelent. Arról nem is beszélve, hogy mennyire izgalmas műfajkoktélt láthat a néző. Egy horror elemekkel tarkított akció-kalandfilmet, mely vígjátéknak sem utolsó, tudniillik egy pillanatig sem veszi komolyan magát. Egészen elképesztő módon kezelik a halál kérdését is a filmben, és ahogy a végén elszabadul a pokol, na az teszi fel az egészre a koronát! Aki ódzkodik a túl komolyan vett vámpírfilmektől és egy véresen komolytalan szórakozásra vágyik, az mindenképpen tegyen vele egy próbát. 7/10