Ez a film az MGM-s Tarzan sorozat negyedik felvonása, ahol az eredeti Burroughs regényfolyamból előkerül Kölyök, Tarzan és Jane közösen nevelt gyermeke. Igazából ez a tény első blikkre nem nagyon csigázta fel az érdeklődésemet a film iránt, sőt már-már Csita majomkodásai jutottak eszembe, csak mindezt Tarzan fia csinálná a film során. Szerencsére ez irányú aggodalmaim nem teljesültek be, ám attól, hogy a Kölyökből nem lett egy második vicces mellékszereplő, a film nem nagyon dobódik fel, sőt több helyen inkább a harmatgyenge harmadik részre hasonlít.
A történet végre nem egy Múcsia fennsíkra tartó expedícióval nyit, mivel ez később jön, előtte egy repülőgép balesetet szemlélhetünk meg, ahol a szerencsétlen Greystoke házaspár leli halálát (és a még szerencsétlenebb pilótáról nem is szólva). Csak egy túlélője van a balesetnek, akire Csita figyel fel, aki nem más, mint a Greystoke vagyon egyetlen örököse, egy csecsemő (Johnny Sheffield). Csita hívására Tarzanék is odasereglenek, és Jane anyai ösztönére hallgatva magához veszi a gyereket. Tarzan nagy bölcsen elnevezi a kiscsöppséget Kölyöknek, majd azon nyomban el is telik 5 év, amikor már a gyermek egyedül hintázik a liánokon, pont úgy, mint apja, és ugyanúgy dobálja kővel a dzsungel lakóit, mint Csita (ám a majomnál sokkal szimpatikusabb). Ám, a boldog idill nem tart sokáig, mivel a Greystoke vagyon örökösei (a gonosz házaspár, és a jó fej nagybácsi) megjelenik a dzsungelben.
A további izgalmasnak nem nevezhető periódusban, Jane elsőnek megpróbálja eltitkolni a fiú kilétét a nem várt rokonok elől, és Tarzannal próbálja őket elhajtani, ám ők sem estek a fejükre, a nagybácsi egy igen hosszú, és unalmas úszkálós jelenet után (mármint Tarzan és Kölyök úszik, nem a nagybácsi) levágja, hogy:
- Tarzan bátor és erős, tehát jó apa.
- A Kölyök igazából a rokona.
- Sokkal jobb helye van itt a dzsungelben, mint a gonosz rokonoknál, akik csak a pénzre hajtanak.
Persze, a harmadik pontot a kapzsi házaspár nem veszi figyelembe, csapdába csalják Tarzant, és likvidálják a jó fej öreget, majd Jane-nel megindulnak civilizációba. Ám nem számolnak a Tarzan-filmek végén mindig felbukkanó kannibál bennszülöttekkel, akik most egy igazán ötletes módszert eszeltek ki az emberek megölésére (kötélen visszahúznak egy faágat, melyre egy nagy követ helyeznek, majd a kötél elengedésével a nagy kő találkozik szerencsétlen áldozat koponyájával). DE nyugalom, mert a Kölyöknek sikerül Tarzant értesíteni, aki már megszokottan az elefántokkal megment mindenkit.
Hát igazság szerint, sokszor igen nagyon lehet érezni az izzadság szagot a filmen, mivel nagyjából a történet a Tarzan szökésének sztorijának újrahasznosítása. Ám szerencsére a Kölyköt alakító gyerekszínész kellően aranyos, hogy kicsit feldobja a filmet, és Csita is csak mértékben van a vásznon, a többi színész pedig hozza a kötelezőt, kivéve Jane aki egy kicsit idegesítőbb az átlagnál.
A 30-as évek végére MGM már nem nagyon akarta folytatni a szériát, ezért is vártak a szokásos kettő év helyett hármat ezzel a filmmel. Mivel ’38-ban Sol Lesser producer is megpróbálkozott az MGM engedélyével egy saját Tarzan filmmel (Tarzan revenge), ám az olyan gáz lett, hogy a stúdió fejesei rájöttek, hogy a sikert csak a változatlan gárdával érhetik el újra, és inkább folytatták a szériát.
További problémát jelentett, hogy Janet alakító Maureen O'Sullivan már rohadtul unta a dzsungelnaiva szerepét, és csak úgy egyezett bele a filmbe, ha a végén meghal. Egy kis vezetői értekezlet után rájöttek a nagykutyák a tuti ötletre, Janet Tarzan fiával fogják kiváltani, így az eredetileg tervezett, 1916-os Tarzan fogságban történet helyett, ezt a filmet kezdték el készíteni. Ám a korabeli erkölcscsőszök nem bírtak nyugodni, hiszen hogyan lehetne Tarzannak és Jane-nek gyereke, ha nem is házasok?
No, az ilyen dolgok miatt laposodott be az összes Tarzan film az MGM-nél, mivel a jobb jeleneteket egyszerűen kivágták, vagy le se forgatták. Mondjuk ezt a dolgot ügyesen oldották meg, hiszen a regényben Tarzan eredeti neve Greystoke, amit ebben a filmben a Kölyöknek adtak, és a filmet angolul Tarzan finds a Son!-ra keresztelték (Tarzan megtalálja a fiát!), ami ugye nem ad félreértésekre okot (illetve, dehogynem, Jane akkor most meddő, mert a dzsungelben nem hiszen, hogy túl sok védekezésre lenne lehetőség :D).
A következő baj az volt a filmmel, hogy a tesztvetítéseknél senkinek sem tetszett, az hogy Jane csak úgy meghal a film végén, ezért az utolsó perceket újra kellett forgatni, és Maureen O'Sullivan-nel leülni az esetleges folytatásokról tárgyalni. Nem árulok el nagy titkot, hogy még kettőre leszerződött, ami inkább már egyre család-barátibb irányba helyezkedett el, a többi Tarzan filmhez képest.
Összességében egy átlagos Tarzan film lett, amivel a későbbiekben állandó szereplőként foglalkoztatott Kölyköt vezették fel. 6/10
