[Supernatural Movies]

Assassin's Creed - Syndicate

2017. február 12. - Creativ3Form

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

Ha valamit egyértelműen ki lehet jelenteni az Assassin’s Creed sorozatról akkor az az, hogy a világ talán legmegosztóbb játéksorozatává nőtte ki magát. Egyedül talán a Call of Duty széria tudja lepipálni ilyen téren. Hatalmas a rajongótábora, de éppen ugyanennyien, ha nem többen dobálják meg minden egyes részt az „ugyan az, mint tavaly…a drága Ubifos ezt is elkúrta… gratulálok, hogy 120. alkalommal is le akarjátok nyomni a torkunkon ugyanazt a szemetet” jelzőkkel. Kétségtelen, hogy van igazság abban, amit a felháborodások magukban rejtenek, ugyanis a játékmenetet befolyásoló vagy kicsit megújító fejlődés, vagy változás a 2. rész óta egyikben sincs. Annak idején a második rész hatalmas ugrás és fejlődés volt az elsőhöz képest. Minden téren tanultak a hibáikból, beleértve a grafikát, a játékmenetet, a játszhatóságot, a történetet, a szavatosságot, a karaktereket, szóval az Ubisoft egy olyan szintre emelte a szériát a 2. résszel, amit azóta se sikerült lepipálni. Megközelíteni igen, ugyanis a Brotherhood és a Black Flag kétségtelenül remek fejezetek voltak a szériában, de olyan mértékű átütő erőt és szintlépést még ezek az epizódok se tudtak elérni, mint anno a második az elsőhöz képest. Persze nagy valószínűséggel ahhoz, hogy ez újra bekövetkezzen, az egész koncepciót kéne majdhogynem teljesen újra gondolni, de valljuk be… erre nagyon kevés az esély. A francia forradalom idejében játszódó Unity ugyanaz „elérkezett a nextgen játékok korszaka” slágerszöveg árnyékában megbújva egy amolyan rebootként lett eladva, de ez nem éppen úgy sült el, ahogy az Ubisoft azt remélte. Tény, hogy a széria legszebb részével volt dolgunk, de a receptet elfűszerezték, és a jellegtelen főhős, a hamar unalomba fulladó küldetések, a lassú folyású és érdektelen sztori, valamint a bevezetett újítások többsége (lopakodás, irányításbeli anomáliák) nem váltak be. A botrányos PC-s portról nem is beszélve, de sajnos a gamer világban ez már-már általános problémává duzzadt. A lényeg, hogy a széria elsüllyedőben volt, és a bár továbbra is megvan a rajongó tábora, sajnos a negatív hangok egyre csak erősödnek. Nem egy ember szerint egy hosszabb szünetre kellett volna küldeni a sorozatot, hogy a készítők jobban átgondolják, hogy hogyan is tovább, de az Ubisoftos srácok ezt nem így gondolták, és még le se csengett az Unity okozta káosz, ők már be is jelentették a következő részt, a Londonban játszódó, Syndicate névre keresztelt fejezetet.

acsyndicate_group01.jpg

A testvérem a mindenem

Az 1868-as években, az ipari forradalom végét tapossuk. Az utcákat még a korábbiaknál is nagyobb korrupció és káosz övezi, ami mögött a már jól megszokott Templomos rend bújik meg. Minden az ő irányításuk alatt áll. A munkásokat kizsákmányolják, rabszolgamunkásként használják őket a termelésre, legyen az nyersanyagok, vagy a különféle gőzhajókhoz és gőzmozdonyokhoz szükséges alkatrészek előállítása. Ha egyszerű, hétköznapi polgárként akarsz éli, semmi esélyed. Akarhatod te a tisztességes és becsületes életet, de nem sokáig húzod ezzel a felfogással. Ennek köszönhetően az utcán huligánokból álló csoportok verbuválódnak, akik romba döntik az amúgy is romokban heverő várost. Káosz, gyilkosságok, rendbontások, illegális boxmeccsek, minden lezajlik ami egy civilizálatlan élet mindennapjaihoz szükséges. Ennek a káosznak a körforgásába csöppen bele történetünk testvérpárja, Jacob és Evie Frye. Míg Jacob forrófejű, amolyan „beszéljen helyettem az öklöm” felfogású fiatalember, addig Evie sokkal inkább higgadtabb, a tetteit és cselekedeteit jobban átgondoló hölgy, aki ennek köszönhetően sokkal kevesebb összeütközésbe kerül, mint testvére. Történetünk elején éppen egy templomos küldetés fázisának a végéhez érkeztek. Mindketten elérik a kinézett célpontot, de hiába győzedelmeskednek, a válasz mindkét esetben ugyanaz…a templomosok terve már elterjedt mint a rák és olyan hatalmas, hogy senki és semmi nem állhat az útjába. Ezt a tervet pedig egy bizonyos Crawford Starrick templomos tartja kordában London városában, így a testvérpár elhatározza, hogy elutaznak a ráktól megfertőzött városba, és felszámolnak a templomosokkal. Ebben nagy segítségükre lesz egy Henry Green nevezetű assaszin, aki a helyi assaszinok amolyan vezére, de már évekkel ezelőtt feladta a reményt, viszont a testvérpár érkeztével hajlandó újragondolni az esélyeket.

Nehéz spoilermentesen többet mondani a történetről, de megtalálható benne minden, ami szem szájnak ingere. Ugyan kicsit nehézkesebben indul be a kelleténél, de miután megismertük a város alap mechanikáját, kapunk nyomozós, amolyan Sherlock Holmes féle küldetéseket, lopakodást, gyári munkások felszabadítását, börtönből kiszabadítást, bizonyíték megtalálást, lázadás szítást, autós üldözést (bizony-bizony) szóval minden adott ahhoz, hogy elfoglaltak legyünk a stáblista felbukkanásáig.

assassins_creed_syndicate_brother_sister_assassins_105850_2560x1440.jpg

Szép dolog a változatosság

A testvérpár feladata tehát, hogy átvegyék a hatalmat London utcái felett, és ezt természetesen mindketten máshogy képzelik el. Jacob a fizikai erőt részesíti előnyben, így ő saját huligán bandákat akar toborozni, hogy azok segítségével pofozza ki a városból a templomosokat. Evie ezzel ellentétben szeret a sötétben maradni, és lesből, amolyan Hitmani stílusban vadászni, valamint az édeni műtárgyak összeszedésével képzeli el a város felszabadítását. A két különböző felfogás, nem csak állandó konfliktust okoznak majd a testvérpár között, de bizony kétféle játékmenetet és stílust is takarnak magukban. Természetesen mindkettőjükkel lehet követni a másik elképzelését, csak nem mindig ajánlott. Lopakodhatsz Jacobbal, csak éppenséggel észre fognak venni, míg keménykedhetsz Evieval, de ha túlzásba viszed, akkor bizony lenyom a túlerő és kép pofon után a földre kerülsz. Természetesen egetrengető játékmeneti eltérésekre nem kell gondolni, de a karakterekhez tartozó képzettségfát azért érdemes szem előtt tartani, amikor játékstílust választunk. A képességpontjainknak ugyan lesznek közös részei, de karakterhez igazított, egyéni kiosztásai is. Pl. Jacobnak tudjuk növelni a fizikai erejét, hogy ne csak a támadásai, de a tűrőképességei is jobbak legyenek, ellenben nem tudunk rágyúrni a lopakodó képességeire. Evienál viszont fordítva van…vele nem érdemes ökölharcba kezdeni, mivel a fizikai tűrőképességét nem tudjuk az alapnál feljebb tornázni, ellenben a lopakodása odáig fejlődhet, hogy az árnyékban rejtőzve, a szó szoros értelemben láthatatlanná válhatunk az ellenfeleinkkel szemben. Mivel rengeteg képesség és képzettség közül választhatunk, ezek mindegyike elég sok XP-be kerül, így ajánlott a fősztori mellett a  mellékküldetéseket is csinálni, úgy mint a korábban már említett felszabadítós vagy nyomozós missziók, az illegális boxmeccsek, vagy a szériában már megszokott gyűjtögetni valók. Minél több mellékelfoglaltságot csinálunk, annál gyorsabban nő a testvérpár szintje, ez pedig azért is nagyon fontos, mivel a város elfoglalásának nehézsége is szintekre van bontva. Minél magasabb ez a szint, annál nehezebb az ottani ellenség legyőzése. Pl. hiába vagyunk kemények és fizikálisan viszonylag erősek Jacobbal, de ha csak 4-es szinten van, akkor nem sok esélye lesz egy 8-as szinttel rendelkező városrész felszabadítására. Persze nem lehetetlen, aki Dark Souls módban akarja nyomni, az nyugodtan belevághat, de ajánlott mindig a szintednek megfelelő, vagy maximum csak egy szinttel nagyobb területeket elfoglalni. Ám a terület elfoglalás nem csak azért hasznos, mert a karakterünk egyre erősebb és fejlettebb lesz tőle, hanem mert szövetségesekkel is jár, akik nélkülözhetetlenek lesznek London felszabadításához. Ilyen módon tudunk toborozni a bandába, akik egy idő után vezérként tekintenek ránk, és minél többen vannak, annál több helyzetben és szituációban tudnak nekünk segíteni. Nem egyszer megtámadhatnak minket konkurens, templomos bandák, és minél több területet szabadítottunk fel, minél több szövetségest szedtünk össze, annál nagyobb segítséget tudunk hívni egy-egy ilyen utcai összeszólalkozás alkalmával. Az ilyen terület elfoglalások még rendelkeznek egy amolyan boss harc félével is. Ha megvan egy-egy városrész felszabadítása, akkor megjelenik a boss, a korábbi főnök, aki kihív minket egy párbajra, ami egy tömeges utcai bunyóba torkollik. Ha pedig legyőzzük, akkor miénk az adott városrész, amit már senki nem vehet el tőlünk. Ezek a mellékelfoglaltságok és területfoglalások mindkét karakterrel elvégezhetőek, nincs megkötve a kezünk. Ám a két testvárpár eltérő játékstílusa miatt, a fősztori bizony két irányba ágazik, és lesznek küldetések, amiket kötelezően csak az egyikükkel illetve a másikukkal lehet megcsinálni, hogy aztán a végére összeálljanak egy, az adott küldetés sorozatokat lezáró, végső misszióra. Ennek köszönhetően pedig maga a játékmenet elég változatos, ugyan is míg Jacobbal a látványosabb, adrenalinnal átitatott küldetéseket kapjuk, addig Evieval a lassabb, megfontoltabb, de ettől még ugyan olyan izgalmas és feszült küldetésekben lesz részünk.

assassins-creed-syndicate-pc-geforce-com-exclusive-screenshot-003.jpg

Minden ami volt, és minden ami nem

Ez az egymástól eltérő két játékstílus bizony játékmeneti újításokat is hozott magával. A harc valami elképesztően jól megkomponált lett. Szinte tökélyre csiszolták a védekezésből indított ellentámadást, ami látványos és helyenként brutális dolgokat produkál. Ha jól elkapjuk a ritmust és mindig a megfelelő pillanatban nyomjuk le a védekezésből indított ellentámadást, akkor nem lesz ellenfelünk, és csontokat kitörve, nyakakat átszúrva alázhatunk be mindenkit, aki csak az utunkba kerül. Természetesen ezekhez fegyverek is dukálnak, így nem csak az öklünket, hanem a különféle kardokat, kis fejszéket, sétapálcába rejtett pengéket, pisztolyokat, hagyományos illetve kukri késeket használhatunk. Természetesen ahhoz, hogy a legjobban sebző és legpontosabb fegyvereket kapjuk meg, pénzre van szükségünk, de a rengeteg melléküldi és egyéb apró tevékenység miatt, ebből sosem lesz hiány. Ám a pénzünket nem csak a fegyvereke, hanem a korábbi részekben már megszokott páncélzatunk fejlesztésére is költhetjük. Ám nem álltak meg ennyinél az Ubisoftnál, és bizony még két újítást is behoztak a repertoárba. Mindkettő a gyorsabb közlekedést segíti elő. Az egyik a lovaskocsi. A korábbi részekben is lehetett ugyan lovagolni (a Black Flagban meg ugye hajókkal közlekedtünk), de kimondott lovas kocsi, amit hajthattunk a városban is, még nem volt. London városát ellepik az ilyenek, így ez remek lehetőségeket rejt a küldetések tekintetében, és az Ubisoftos srácok nem is hagyták ki a ziccert. Jó pár üldözésben illetve menekülésben lesz részünk a lovas kocsik felhasználásával, amit megspékeltek egy kis, „ugráljunk egyik kocsiról a másikra” látványossággal, amik hihetetlen izgalmas és látványos küldetéseket eredményeznek. A másik, az előre haladásunkat meggyorsító újítás, a szigonyvető, aminek használatát a Batman játékokból már jól ismerhetünk. Nem csak az épületekre való gyorsabb feljutást biztosítja, de bizony két torony közt is használhatjuk, ezzel kiküszöbölvén a hosszabb tetőn futkározást. Mindkettő remek és hasznos újítás, amik nem eget rengető, még sehol máshol nem látott újítások ugyan, de szérián belül szükség volt rájuk és igen hasznosnak is bizonyultak.

Érdemes még említést tenni a mozgó bázisunkról is. Ugyan a Black Flag epizódban már ezzel is találkoztunk, de a hagyományos, szárazföldön játszó részekben mindig kastélyunk vagy birtokunk volt, itt viszont az egész Londont bejáró vonat lesz a bázisunk. A hagyományos módon is feltudunk szállni rá, de a teleportálós módszer is tökéletesen alkalmazható. Kár, hogy nem csináltak olyan küldetést, amiben akciózni lehet vele. Persze a játék elején ez nem lesz simán a miénk, el kell foglalni, de jó lett volna valami vonattal lerohanós akció.  

tlm1-noscale.jpg

A jelen szál itt is jelen van (mekkora poén), de olyan szinten háttérbe került, hogy a korábbi részekkel ellentétben, csak mint néző veszünk majd részt benne. Én személy szerint mindig is annak a pártján voltam, hogy a jelen szál totál felesleges, és nem kellene akkora szerepet szánni rá, mint tették korábban, de az itt jelen lévő „mozizzuk végig az egészet” megoldás nem volt rossz, és izgalmas történéseket mutatott be. Ha ezt tartják a későbbi részekben, akkor megtudok barátkozni vele, de a régebbi, a történetet rendre megszakító, elnyújtott és unalmas jelen szálat soha többé nem akarom látni.

A grafika remekül teljesít, a motor remekül visszaadja London macskaköves utcáit és a korra jellemző, egyedi hangulatot és atmoszférát. A karakterek is szépek, szóval ilyen téren nem lehet okunk a panaszra.

Ám nem illik úgy AC kritikát írni, hogy ne legyenek negatívumok, így én se hagyom ki őket. Sajnálatos módon a széria továbbra se tudja kinőni a gyerekbetegségeit. Az ugráló, falon mászkálós részeknél bizony egy-két kameraállás még mindig nem az igazi, és ennek köszönhetően nem mindig oda ugrik vagy mászik a karakter, ahová szeretnénk. Sajnos az ugrás, illetve a felmászás között se mindig tud különbséget tenni, így egy-két sprintelős résznél bizony előjön a „nem szimplán átugrom a kerítést, hanem inkább felmászok rá, majd leugrok róla” baki, ami megtudja rekeszteni az adott üldözést vagy menekülést. A másik, hogy bár kétségtelen, hogy jópofa a terület elfoglalós, gyárakat felszabadítós mellékküldetések tömkelege, de nagyjából a harmadik-negyedik után már önismétlővé és unalmassá válik tekintve, hogy szinte lépésről lépésre ugyan azt kell csinálni az összesnél. Hiába őrzik többen a magasabb szintű területeket, nem lesz nehezebb, max hosszabb ideig tart elfoglalni. És mivel a játék a karakterünk és a város fejlődése érdekében majdhogynem rád kényszeríti, hogy minél többet csinálj belőle, így könnyen rá is lehet unni egy idő után. De ezek mellett a szokásos textúrába való beakadások, az átkötő videók alatt a karakterek arcának eltorzulásai is feltűnnek, igaz nem olyan sűrűségben, mint az Unity kezdeti időszakában. És az utolsó apró kis negatívum, az eléggé semmilyen fő gonosz. Sokkal de sokkal többnek van beállítva a történet elején, mit amire kifut a végére, és az utolsó, mindent lezáró nagy fő boss harc is olyan jellegtelen és könnyű lett, hogy nehezen bírtam elhinni, hogy ezt komolyan gondolták. Bosszantó hibák ezek, mert sajnos képesek lerontani, az amúgy remek összképet.

acs1020151280jpg-b6aa31_1280w.jpg

Hogyan tovább?

Azt ugyan nem jelenthetjük ki, hogy a Syndicate meghozta a forradalmi újítást és változást, amire azt lehet mondani, hogy új korszak veszi kezdetét a széria életében…de az mindenképpen elmondható, hogy egy remek atmoszférával bíró, izgalmas főküldetéseket felvonultató, jól megírt sztorival rendelkező, szerethető karaktereket mozgató fejezete lett az Assassin’s Creed széria életének, ami méltán állhat be a „jó” jelzővel ellátott epizódok sorába. És, hogy mi lesz a következő? Senki nem tudja. Ha minden igaz, most tényleg lesz egy hosszabb szünet következik a szériában, mert az Ubisoft is belátta, hogy ez nem mehet így tovább. Egyelőre még pletyka is alig van a következő epizódról és arról, hogy hol is játszódna, így kíváncsian várom, hogy hogyan is tovább. 8/10

 

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr8112250356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2017.02.12. 14:48:49

Pont ma toltam ki teljesen. A fő szállal már végeztem néhány hete, de maradt még néhány mellék feladat.

Nem rossz, na!

Lassan indult, a boss tényleg semmilyen, vannak önismétlő dolgok, de összességében remek szórakozás volt. Látványos és akciódús. Jacobbal bedaráltam mindenkit az utcákon.

Ami tényleg hatalmas hiba (talán a Black Flagnél volt a legjobban megoldva), az a sprintelős rész. Mindig a lehető legrosszabb opciót választja a játék. Rengetegszer megakaszt, feleslegesen ugrik, feleslegesen mászik. Épületekről alig lehet lemászni, ha sietni akarsz. Sokszor fel tudott idegesíteni.

László 88 2017.02.14. 14:30:07

Emlékszem, amikor játszottam, pont aznap jártam a London St. Pancreasban, ami a játékban is le van modellezve.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2017.02.14. 15:43:02

@László 88: Hehh, jó is az ilyen :D Velem hasonló volt az AC2-nél a Velencei résznél.
süti beállítások módosítása