A régi intelem, hogy ne ítéljük meg a könyvet a borítójáról, úgy tűnik a sorozatplakátok esetében is áll. A klikk lentebb látható poszteréről ugyanis könnyűszerrel azt gondolnánk, hogy egy csajos, ármánykodós sorozatról van szó. Ha pedig ránézünk a címére, az első gondolat az lehet, hogy létezik egy elit, már-már megközelíthetetlen társaság, melybe a főhős be szeretne jutni. A prekoncepciók azonban csak részben bizonyulnak igaznak.
Ahogy a Skinsre nem hat derogálóan a tinisorozat jelző –hiszen egy minőségi dráma, melynek éppenséggel tinédzserkorúak a főszereplői–, úgy A klikkre is ugyanezen okból illeszthetjük rá a „csajos” címkét. Azt, hogy nem kell mindig a sztereotípiáknak megfelelni, tudja jól a készítő, Jess Brittain, hiszen az említett Skins írójaként már bizonyított. Az európai íz már a kezdettől fogva érezhető a sorozaton. Tetten érhető volt ez a szereplők természetességén is. Olyan apróságokra gondolok, mint amikor a szórakozóhely előtt cigiző főszereplő lánytól megkérdezi egy fiú, hogy nem fázik-e. Eleve szereplőket dohányozni szinte csak európai mozgóképekben látunk, hiszen az amerikaiak csak indokolt esetben használják, de ahogy a jelenet meg volt rendezve és fel volt építve ez a mozzanat, mintha csak egy hétvégi buli egyik jelenetét látnánk. Ez a természetesség végigkíséri a sorozatot és ad egyfajta bájt neki, még az olykor gyengébb fordulatok és a sablonosra sikerült karakterek ellenére is, mint a szomszéd koliszobában lakó stréber.
Már az első epizód jelzi, hogy nem tipikus tinilány sorozatról van szó, még annak ellenére sem, hogy az alapkoncepciója nem különbözik attól, amit a poszter sugall. A tinédzser jelző sem teljesen illik rá, hiszen a főszereplői elsőéves egyetemisták (és a célcsoport is leginkább ez a korosztály), akik felsősökkel kerülnek egy körbe. A címbeli klikk elit lányok körét jelenti, akik egy cégnél gyakornokoskodnak az egyik tanár felügyelete alatt. A frissen egyetemre került Georgia feltűnően érdeklődni kezd a társaság iránt és ez próbára teszi évtizedes barátságát Hollyval. Előbbi viselkedése ugyanis a kör hatására rendkívül megváltozik. De nem ő, hanem Holly lesz a sorozat főszereplője és vele együtt derítheti ki a néző is, hogy milyen titkokat takar ez a pezsgővel és kokainnal átitatott elitpartykra járó társaság. A klikk egyik tagjának öngyilkossága után a lány számára végképp világossá válik, hogy Georgia rossz társaságban múlatja az időt és magánakcióba kezd. A háttérben húzódó szálak felfejtése közben a sorozat is kezdi felvenni az összeesküvéses thrillerek elemeit, miközben az ifjúságira jellemzőeket ugyanúgy megtartja. Az egyetem és a kollégium állandó terei lesznek a sorozatnak, míg az ellenpólust az elit összejövetelek, valamint a céget körüllengő titok adja. Ráadásul utóbbi miatt félelmetesen aktuális témák kerülnek felszínre. A jelenetek, melyekben Holly próbálja összefésülni a szerzett információkat, valamint mikor olyan személyekre lel, akik szintén a cég ellenségei és néhány ezzel kapcsolatos fordulat már-már a 24 című sorozatot is megidézi. Nézőként persze foghatjuk a fejünket, mikor a szerzett információkat többeknek kifecsegi, de ez csak a karaktert teszi esendővé, elvégre nem Jack Bauerről van szó, hanem egy 19 éves lányról, aki a barátnőjéért is aggódik. Hogy miért nem hagyja annyiban a dolgot és engedi el Georgia kezét, mondván felnőtt és azt csinál, amit akar, arra is választ ad a sorozat, miközben Holly múltjáról is kiderül egy s más.
A klikk tehát nem egy sablonos tinidráma. Előnyére válik, hogy nem átall sötétebb témákhoz is hozzányúlni, a lilás képi világa pedig igen szuggesztíven hat és a kissé borzongató hangulata is inkább kellemesen kúszik az ember bőre alá. Minden hibája ellenére remek néznivaló, hiszen bár Hollywood-i klisékkel is operál, európaisága el tudja vinni a hátán. Az új évad pedig már el is kezdődött, pótolni még nem késő, mert egy igazi csemege a sorozatok között. 7/10
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!
