I wanna play a game

Ne köntörfalazzunk. A Fűrész szériát túltolták. Én személy szerint az első két részt imádom, és bármikor újra tudom nézni. A harmadik még elmegy kategória, de a többi inkább max az „ok, ezt is láttam” szintet képviseli. Kivéve a legújabb, Jigsaw névre keresztelt rettenet, ami nálam a nézhetetlenségig süllyedt. Négy részletben bírtam csak lenyomni a torkomon. Nagyon remélem, hogy végleg elengedték az öreget, és végre hagyják békében nyugodni. Viszont az mindenképpen a széria számlájára írható, hogy világszerte hatalmas sikereket ért el. Konkrétan kötelezően el kellett menni egy Fűrész filmre két évente a moziba, kész, pont, vitának helye nincs. Akkor is ott voltunk, ha már az előző rész se tetszett. Viszont ennek is vége szakadt és kellett valami új. Valami, ami pár évente szintén kikapcsolja a brutalitásra váró emberek agyát. Így jött be a képbe a mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabaduló szoba receptje. Viszont ami egy-egy ilyen szobában elég, az a vásznon nem fogja megállni a helyét, így fel kell dobni valamivel. És ezt a valamit, ha nem is teljes mértékben, de megkaptuk a Végtelen Útvesztőtől.

Find the clues or die

Gondolom jó páran voltatok már ilyen szabaduló szobában, így ismeritek a menetét. Rengeteg témában és stílusban találhatóak országszerte és a cél, hogy egy előre meghatározott időintervallum alatt kijussunk, miközben rejtvényeket oldunk meg, nyomokat keresünk és ami a lényeg…mindig minden összefügg egymással. Ez a játék adta az alapötletet eme filmhez is, ahol hat fiatal, egy egyetemista zseni, egy volt háborús hős, egy beképzelt üzletember, egy kamionsofőr, egy supermarket raktári dolgozója valamint egy szabaduló szoba veterán összegyűlnek egy meghívó hatására. Ki kell jutniuk és szép summa üti a markukat. Miközben épp azt próbálják kitalálni, hogy mi is lesz majd a feladat, egyszer csak a semmiből, kezdetét veszi a játék. Ám a kíváncsisággal vegyített izgalom hamar pánikba csap át, a játékosok ugyan is rádöbbennek, ez nem egy szokványos szabaduló szoba. Itt bizony bele is hallhatnak a feladatok megoldásába. Így az egymás számára totál idegen fiatalok csak egymásra számíthatnak és ha nem dolgoznak össze, bizony nagyon hamar véget érhet a móka.

Két dolog van, amire nagyon oda kellett figyelnie a készítőknek. Az egyik a jól kitalált a szobák, a másik pedig, hogy ne legyenek idegesítőek a karakterek. Hála az égnek, mindkét téren állták a sarat. A szobákon látszik, hogy a producerek nem sajnálták a pénzt a filmre, bizony megépített forgatási helyszíneket kapunk, a CGI talán csak egy esetben kerül elő komolyabban. De emellett arra is jutott idejük, hogy ötletes megoldásokkal operáljanak, és nem csak a feladatok milyensége végett. Bizony a karakterek hátterének adagolása is remekül sikerült. Először csak apró utalásokat kapunk és abból kezdhetjük el sejteni, hogy kinek mi történt a múltjában, majd ahogy szépen haladunk előre, és a szereplők rájönnek arra, hogy itt sokkal nagyobb a tét mint hitték, már apró bevágásokból, visszaemlékezésekből is megtudhatjuk, ki kicsoda is valójában. Tetszett, hogy a minimalista stílust választották ilyen téren a szájbarágós, lelkizős beszédek helyett, ahol az ember a harmadik után már akarva akaratlanul is elunná magát. A film pörgős tempójához tökéletesen passzol ez a megoldás, így pacsi jár érte a készítőknek. A másik pacsi a szobákat illeti. Viszonylag nagy terekben mozgunk, de egy pillanatra se veszünk el benne és a megtalált nyomok mindegyike hiteles. Egyszer sem éreztem, hogy valamit a semmiből, túl forgatókönyv szerűen talált vagy fejtett volna meg valamelyik karakter. Ahogy fentebb is írtam, mindig minden összefügg egymással. Ráadásul a rendezés és az operatőri munka is jól sikerült, kapunk jó pár ügyes megoldást és beállítást. Plusz a zenei főtéma is egész kellemes. 

Viszont mindezek ellenére úgy érzem, a készítők vehették volna a picit fűrészesebre a figurát. Miután egyértelművé válik a szereplők számára, hogy az életük a tét, lehetett volna fokozni a történéseket és a feszültséget azzal, hogy áldozatot hoznak a túlélés érdekében. Pl. egy ujj levágásával…hopp egy fülcimpa…esetleg egy fogacska…kerekecske dombocska…szóval jót tett volna a filmnek az R-Rated besorolás. Nem mondom, hogy hatásvadász módon belek meg végtagok kellettek volna, hogy repkedjenek minden tizedik percben, de picit lehettek volna sérülékenyebbek, sebezhetőbbek a karakterek annál, mint amilyenek valójában lettek. És ha már fűrész…mind tudjuk, hogy a brutalitás mellett mi a másik jellegzetessége ennek a szériának. A csattanó. Viszont vannak dolgok, amikre jobb, ha soha nem tudjuk meg a választ. Azonban a készítők sajnos ezt nem így gondolták. A film utolsó nagyjából 15-20 percében megválaszolják a miértet, sőt. Nemcsak, hogy megválaszolják, de túl is bonyolítják a képletet, emiatt pedig szinte teljesen szétesik az egész, és az odáig tök jól működő recept egy csapásra átcsap nevetségessé, aminek lezárása természetesen folytatásért kiállt. Ami jönni is fog pár éven belül, ez garantálható. Csak nem biztos, hogy ez így, ebben a formában még érdekelni fog bárkit is, annyira hihetetlen lett az egész, pedig ebben a receptben simán benne van, hogy a fűrész utódja legyen.

Live or die...make your choice

Nem fogok hazudni...piszkosul élveztem ezt a filmet. Abszolute semmit nem vártam, és emiatt pozitívan csalódtam a látottakon. Nem csak ötletes, igényes szobákat és rejtvényeket kaptam, de a karakterek se lettek idegesítőek, sőt. Némelyiket még meg is kedveltem. Azonban sajnos a készítők nem elégedtek meg ennyivel és túlgondolták a dolgokat, aminek köszönhetően nem tudtam némi keserű szájíz nélkül elhagyni a mozitermet. Ennek ellenére  azonban bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki fogékony az ilyen alkotásokra. Dőljetek hátra és élvezzétek, mert ez bizony egy bűnös élvezet mozi lett. Csak az utolsó nagyjából 20 percet felejtsétek el azonnal, ahogy láttátok. 7/10

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!