Jeffrey Epstein élete és halála eklatáns példája annak, mennyire gyökeresen rohadt és korrupt a szabadság hazájának kikiáltott Amerikai Egyesült Államok igazságügye. Az a nárcisztikus szociopata, akinek már régóta börtönben lett volna a helye, évtizedeken át szabadon hódolhatott deviáns vágyainak, a társadalom elitjének nemhogy megtűrt, hanem ünnepelt tagjaként. Kapcsolati tőkéjét és vagyonát felhasználva elkerülte az igazságszolgáltatás vasöklét, amely más esetben igazán nem szégyell akár szó szerint nyakára térdelni a vélt bűnelkövetőknek. A dollármilliomos érinthetetlenként tette tönkre kiskorú lányok tucatjainak életét, miközben bejárása volt a legfelső tudományos, politikai és gazdasági körökbe. Ez az ember áll a Netflix legújabb dokumentumsorozatának célkeresztjében.
A #metoo kampány tombolásának ideje alatt úgy tűnhetett, hogy Jeffrey Epstein csak egy a sok közül, de az a fajta szisztematikus, rendszerszerűen működő, a felsőbb szintekről ”jóváhagyott” nemi erőszak és szexuális zaklatás, ami a nevéhez köthető legalább annyi figyelmet érdemel, amennyit ez a sorozat remélhetőleg generálni fog ennek a problémának.
A sorozat részletesen, az áldozatok beszámolóin keresztül mutatja be, hogyan is működött ez a sajnálatosan nem éppen tiszavirág életű luxus pedofil kör, ahol a tinédzsereket úgy cserélgették, mint mások az általános iskolában a fociskártyákat. Gyakorlatilag az első néhány perc után a néző keze ökölbe szorul, a gyomra görcsbe rándul, és ez nem múlik el sorozat végével, nincsen feloldozás, nincsen mindent elsöprő győzelem, sem happy end, hiszen hasonló ”klubok” továbbra is működnek a világ számtalan pontján. A Filthy Rich úgy ráz fel, mint egy bőrkesztyűs, olcsó parfüm szagú stricimaflás. Ez a valóság, vagy még ilyenebb. A kijózanító sorozat fókuszában valójában nem is Epstein, hanem az áldozatai vannak, akiket egy életre megnyomorított. Az elmúlt évek egyik szédületes innovációja, hogy skarlát betű helyett egyre gyakrabban együttérzés, szélsőséges esetekben pedig egyenesen tisztelet az osztályrésze a szexuális bűncselekmények nyilvánosság elé kiálló áldozatainak. Az lenne a legkevesebb, hogy ezeket az embereket, akik felett a közmegvetés damoklészi kardja lóg minden alkalommal, mikor kamerák elé állnak, hogy szembesítsék az igazsággal a társadalmat, komolyan vesszük és meghallgatjuk. Ebből a szempontból a sorozat jelesre vizsgázik, megadja a lehetőséget azoknak a nőknek, akiknek Jeffrey Epstein és baráti köre után még az elhiteltelenítéssel és az áldozathibáztatással is szembe kellett nézniük, hogy hallasák a hangjukat.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a sorozat mennyiben az igazság nevében folytatott kérlelhetetlen oknyomozás, és mennyiben a nézőszám maximalizálása érdekében elkövetett szenzációhajhász kizsákmányolása a témának és az áldozatoknak, a Netflix ugyanis kifejezetten ódzkodik attól, hogy nagyhatalmú emberek kislábujjára lépjen. Szórakoztatóipari tartalomszolgáltatóként ez persze nem igazán róható fel neki, ezenkívül pedig remélhetőleg a Jeffrey Epstein: Filthy Rich az egyik első szög a szövetségi kormány által megtűrt befolyásos pedofilok koporsójában.
Természetesen halála után a neves közszereplők villámgyorsan határolódtak el tőle, többen már a nézőben szekunder szégyenérzetet keltő magyarázkodásra kényszerültek, de a java még előreláthatóan hátravan, hiszen Epstein didn’t kill himself.
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!
