10 Marvel-képregény, hogy szuperhősökkel bekkeljük ki az MCU-szüneteltését

2020. július 05. - Fincherista

A járványhelyzet a globális mozizási szokásokat is alaposan felülírta, hiszen míg az elmúlt években sokaknál már szinte tradícióvá nőtte ki magát egy-egy filmes franchise éppen aktuális felvonásának megtekintése, addig az idei év ezen filmek esetében leginkább csak a premierek halasztásáról szólt. Az érintett filmsorozatok legnépszerűbbike, a Marvel-moziverzum (MCU) sem úszta ezt meg: a hazánkban is forgatott Fekete Özvegy és az Örökkévalók premierje is nagyjából fél évvel lett eltolva, s amennyiben újabb hullám üt be, akkor valószínűsíthető lehet a további csúszás. Ugyanakkor a Marvel-filmek szerethetősége mögött sok évtizednyi képregényes alapanyag áll, tehát a várakozást simán kibekkelhetik a rajongók, mi több, akár még olyan műre is akadhatnak, ami jobban elnyeri tetszésüket, mint a gyöngyvászon blockbusterei. Ezen ötleten felbuzdulva gyűjtöttem össze 10 olyan Marvel-képregényt, amihez egyáltalán nem szükséges a karakterek háttérismerete, ellenben kiegészítheti vagy akár új kontextusba is helyezheti az MCU eddigi, valamint későbbi felvonásait. A nyelvi korlátok kiküszöbölése végett igyekeztem a hazai felhozatalból válogatni, bár két angol nyelvű mű így is becsúszott a kiválasztottak közé. 

spiderman.jpg

Marvel: A csodák világa - Stan Lee leghíresebb történetei

stan.jpgA kakukktojással kezdeném, hiszen míg a lista többi címe önálló történet, addig jelen kötet az alcíméhez mérten egy gyűjtemény, méghozzá nem is akármilyen, az olvasó ugyanis Lee legemlékezetesebb címeiből csemegézhet, ráadásul a Marvel legendás rajzolói, Steve Ditko, Jack Kirby és John Buscema által illusztráltakból. Ez a névsor már csak John Romitával lehetne teljesebb, de ne legyünk telhetetlenek, elvégre a Csodálatos Pókember mind a mai napig elemzett története, a Fantasztikus Négyes ütközete Galactus-szal, valamint kedvenc hálószövőnk pofonváltása az Ezüst Utazóval egyaránt kiváló szórakozás és időtálló remekmű. Tekintettel arra, hogy a Disney nem is olyan régen a Fox-akvizícióval megszerezte a Fantasztikus Négyes filmes jogait, így ezen történetek akár felkészülés gyanánt is szolgálhatnak az olvasóknak. Zárásképpen pedig akad egy olyan Pókember-történet is a műben, amelynek ugyan nem Stan Lee volt az írója, de a megható sztori tökéletesen ragadja meg azt a csodát, amit neki (is) köszönhetünk. A Kingpin kiadó puhafedeles kötete a Marvel Legendák antológia-sor hetedik része, s eleddig annak legjobbja. Excelsior!   

X-Men Klasszikusok - Új nemzedék

xuk.jpgA Marvel címei között az X-Men azon kevés szuperhős-sorozatok közé tartozik, amelynél egy átlagos képregényolvasónak nem Stan Lee neve ugrik be először, hanem Chris Claremonté. Nem is csoda, lévén Claremont nem kevesebb, mint 16 évig volt a széria írója, az 1975-ös reboottól egészen 1991-ig. Az X-Men filmek ezen éra számos történetéből merítettek, hol jobban (Az eljövendő múlt napjai), hol pedig kevésbé (Sötét Főnix). Stílusa néhány szám elolvasása után könnyedén felismerhető, mai szemmel ugyan már szájbarágós is néhol - ami mögött az akkori szerkesztő, Jim Shooter filozófiája is állhat -, de kétségkívül szórakoztató és talán a képregények világában otthonosan nem mozgó olvasók is láthatják rajta, hogy bizonyos témakörökben kifejezetten úttörőnek számított. Konkrét ajánlásként a Képkocka Kiadó legelső kötetét, a Claremont-éra kezdetét jelöltem meg, ahol még Len Wein is jegyzett füzeteket, de éppenséggel a sorozat bármelyik folytatását mondhattam volna, lévén a kor képregénykiadói eszmeisége végett akkoriban úgy írtak, hogy az is felvehesse a vonalat, akinek az éppen aktuális szám volt a legelső képregénye. A mutánsok egyelőre még nem az MCU tagjai, de ez alighanem csak idő kérdés, lévén a megfilmesítési jogokkal már a Disney rendelkezik. 

Vasember: Extremis

covers_403504.jpgA listáról talán ez az a cím, amelyikből a legtöbbet merített az MCU közvetlenül, hiszen Warren Ellis 2005-ben induló sorozatának első 6 füzete dúskál olyan jelenetekben, amelyek akár a Vasember-filmek storyboardját is képezhették volna. Olyannyira, hogy az első film ikonikus szabadulása szinte panel-pontos leképezése volt Adi Granov illusztrációinak. Az alcímben megnevezett Extremis pedig a harmadik film egyik fő történetszálát adta, ugyanakkor a képregényben már sokkal földhözragadtabb és sötétebb eseményeket takar. Azt viszont mindenképpen meg kell jegyezni, hogy noha manapság már a Robert Downey Jr. = Tony Stark egyenlet szinte megdönthetetlennek tűnik sokaknál, a képregényes Vasember személyisége azért mégiscsak másabb. Igaz ez természetesen a többi karakterre is, mégha érezhető is, hogy a filmek népszerűsége után a rajzok és az illusztrációk terén is igyekeztek változtatni a képregényeken annak érdekében, hogy azok minél jobban illeszkedjenek az MCU-val szembeni elvárásokhoz. Az Extremis kétszer is megjelent magyarul, 2016-ban a Kingpin által három füzet formájában, tavaly pedig keménytáblás verzióban a Hachette Marvel-sorában.

A hihetetlen Hulk: Hulk világa

covers_506991.jpgHa valakinek a képregények ismeretének hiányában is rémlik a Planet Hulk szóösszetétel, akkor az alighanem azért lehet, mert a Marvel rajongói hosszú-hosszú éveken keresztül kampányoltak ezen sztori megfilmesítéséért. Mivel önálló Hulk-filmet jogi okokból kifolyólag nem készíthetett a Disney, így Greg Pak története aligha köszön vissza a nagyvásznon, az ahhoz legközelebbi adaptáció minden bizonnyal a Thor: Ragnarök marad majd. Azonban amíg Waititi filmje könnyed hangvételű, humorral bőségesen átitatott szkriptből dolgozott, addig az eredeti sztori - amellett, hogy Thorról egyáltalán nem szól - egy igazi science-fantasy ponyva, teletűzdelve űrlényes gladiátor-harcokkal. Továbbá míg a Bosszúállók második részében Hulk önkéntes száműzetésbe vonul, addig a képregényben a Bosszú Angyalai küldik el őt a Földről, célállomásként egy békés bolygót választanak neki, hogy végtelen haragjával megbirkózhasson. A terv viszont balul sül el és Hulk egy egészen más bolygóra keveredik, ami a legkisebb mértékben sem segít neki, mi több, olaj volt a tűzre. A történet egésze két felvonásban jelent meg magyarul a Hachette által vitt Nagy Marvel Képregénygyűjtemény részeként.

Thor: A mennydörgés istene

covers_558151.jpgEsad Ribic gyönyörű festményei külföldön is élményszámba mennek, a manapság már főként borítókért felelős illusztrátor művei garantáltan az adott képregényre szegezik a képregényboltokba betévedők figyelmét. A Marvel-szereplők akvarelljei gyakorlatilag a névjegyévé váltak, s ebben a stílusban készített képregényei közül a Loki volt az első, amely megjelent hazánkban. A shakespeari drámákat idéző mű olyannyira elkülönült a Marvel fősodrától, hogy amennyiben Thorék jelmezei nem a marveles vonalon mozogtak volna, akkor egy alternatív Edda-énekként is lehetett volna aposztrofálni. A mennydörgés istene esetében sincs ez nagyon másként, noha Rob Rodi helyett ezúttal a kiváló Jason Aaron jegyezte a szkriptet. Thor generációkon átívelő galaktikus küzdelme igazán lírai szépséggel lett megáldva. A történet roppant epikus magaslatokban mozog, az asgardinak egy magát Istenölőnek nevező ellenféllel kell szembeszállnia. Az eredetileg 11 füzetből álló sztori magyarul egy keménytáblás kötetben jelent meg és a gyüjtők számára különleges, limitált változatban is elérhető a Fumaxnak köszönhetően.

A különítmény

covers_84111.jpgA ‘80-as évek második felére az olyan, mára már legendás alkotások, mint A sötét lovag visszatér és a Watchmen sokak figyelmét terelte vissza a képregények irányába, majd miután az Action Comics legelső számát - Superman 1938-as debütálást - sikerült egymillió dollár fölött értékesíteni, megkezdődött a tömeges spekulációs vásárlások kora. Az eladási rekordok erre az időszakra vezethetők vissza, s igazi kánaán volt ez a kiadóknak, amíg a buborék ki nem durrant. A visszaesés súlyos pénzügyi károkat okozott még a legnagyobb kiadóknak is, a Marvel a ‘90-es évek második felére csódközeli helyzetbe is került. Ekkor jött az ötlet, hogy ideje lenne tiszta lapról indulni és mindent újrakezdeni. Ennek volt a legsikeresebb mellékága az Ultimate Marvel, az a képregényes univerzum, ami a legközelebb áll a jelenlegi filmek hangvételéhez. A különítmény pedig ennek a Bosszú Angyalait (az Avengers képregényes fordítása) bemutató és felvezető sora. Mark Millar története az első Bosszúállók-film szellemiségéhez hasonlítható és szintén a csapaton belüli konfliktusok uralják, noha a szuperhősei sokkal nyersebb, durvább személyiségjegyekkel lettek felruházva, mint filmes változataik. Magyarul puhafedeles változatban jelent meg a Fumax gondozásában, majd a Nagy Marvel Képregénygyűjtemény részeként már keménytáblás változatban is elérhető, mi több, utóbbi esetében a Honvédelem alcímre hallgató folytatás is.

Fenegyerek: Sárga

covers_532858.jpgJeph Loeb író és Tim Sale rajzoló szín-tetralógiája igazán különleges része a Marvel-univerzumnak, lévén valamennyi darabja egy-egy kultikus szuperhős legmarkánsabb ismertetőjegyeit hivatott bemutatni az alcímben jelölt szín tematikáján keresztül. Fenegyerek esetében a sárga adta magát, ugyanis a manapság már ikonikus vörös jelmezének eredeti árnyalatáról van szó. Ha viszont a színhez általánosan társított érzelmeket nézzük, akkor a sárga ugyan a vidámság jele, de csak megfelelő mértékben, túlzott használata már inkább a letargia jele. Jelen kötet pedig éppen erre játszik rá: a nappal ügyvédként, éjjelente pedig önjelölt igazságosztóként tevékenykedő Matt Murdock saját tragédiájára emlékszik vissza jelen kötetben, azokra a pillanatokra, amelyek a jelmez felvételére ösztönözték és azokra, amelyek miatt átkozza döntését. Szuperhősi karrierútjának első lépéseit címezte olvasójának, stílszerűen levél formájában. A teljes történet keménykötésben jelent meg a Fumax gondos kezei által, de tőlük már beszerezhető a tetralógia egy másik része is, a szintén kiváló Hulk: Szürke. Én mindenképpen ajánlom a Pókember: Kék c. kötetet is, amely a Loeb-Sale duó talán legjobbja, de az már nem a Fumax, hanem a Hachette kiadása. 

Doktor Strange: Az eskü

covers_584034.jpgA kortárs képregényírók egyik legjobbja, Brian K. Vaughan (aki nem mellesleg a magyarul futó sorozatok közül a Saga és az Y, az utolsó férfi szerzője) rövid, de tartalmas módon ragadta meg a 2000-es évek derekán a Marvel közkedvelt mágusának eredetét. Karrierjének vissza-visszatérő elemét, a humánum megőrzését helyezve a középpontba mesélt a mágia erejéről, miközben komoly morális kérdések elé állította címszereplőjét. Egyúttal a karakter eredeti, Lee-Ditko sorát jellemző pszichedelikus hangnem is fel-fel üti a fejét, de érezhetően nem az a képregény meghatározó eleme. Az eskű 5 füzetes limitált szériaként jelent meg, amely formátumnak eleget téve kellőképpen kitér a világának szabályrendszerére is, noha azért érződik egyes húzásain, hogy egy nagyobb univerzum aprócska szegletét hivatott bemutatni. Sajnos Vaughan részéről ez nem több, mint kísértés, ő ugyanis más Doktor Strange-képregényt nem jegyzett, ugyanakkor ez a sztori jó beugró lehet akár a már említett Lee-Ditko éra füzeteihez, vagy a frissebb sorok közül az Aaron-Bachalo duó műveihez. Magyarul ezeket még nem, Az esküt viszont a Hachette jóvoltából már keménytáblás verzióban be lehet szerezni.

Black Widow - The Finely Woven Thread

covers_302433.jpgSólyomszemhez hasonlóan a Fekete Özvegy is kapott egy igazán markáns, egyedi hangvételű sorozatot a 2010-es években. Ráadásul Natasha sorozata is epizodikus stílusban igyekszik közelebb hozni a címszereplőt az olvasóhoz, ezáltal valamennyi felvonása kifejezetten gyors lefolyású küldetés krónikája, amelynek közös metszetét többnyire csak a Fekete Özvegy személye adja. Nathan Edmondson írása azért ennyiben nem merül ki, hiszen kellő hangsúlyt ad annak is, hogy a szuperhősének KGB-s múltja még a mind a mai napig kísérti, akkori tetteivel továbbra is meg kell vívnia a harcát. A képregény igazi ütőkártyája viszont Phil Noto illusztrációja. Dinamikus, kreatív és a tematikus elemekkel pazarul játszó panelekkel meséli el Natasha történetét. Klasszikus értelemben nem is feltétletlenül sorolnám a szuperhős-képregények közé, hangulata sokkal jobban hasonlít az akciókban bővelkedő kém-thrillerekére, így talán a listáról ezt ajánlanám azoknak is, akiket taszítanak az önjelölt igazságosztók. Hazai kiadást sajnos még nem ért meg.

Ms. Marvel - No Normal

51e1eszqrul.jpgKamala Khan neve bizonyosan fennmarad az utókor számára, hiszen ő a Marvel első muszlim szuperhőse. Tudom jól, hogy az olvasóban milyen gondolatok kezdtek el fogalmazódni, de gyorsan elhessegetném ezeket, mert az általam ajánlott cím egyáltalán nem akar valami morális iránytűként funkcionálni. Kamala egy teljesen átlagos tinédzser lány, akinek kedvenc szuperhőse Marvel kapitány - saját neve innen is ered -, vallási hovatartozása szimplán körítés, jól felépített ellenpólusa lázadó ifjúságának. Derűs személyisége, jópofa humora már önmagában szerethetővé teszi történetét, de számomra leginkább az adta el az ötletet, ahogyan G. Willow Wilson megközelítette az egész szuperhősösdit. Tinédzserként az ember nagy változásokon megy át, s ennek mintegy allegóriájaként vetül ki Khan szupererejének megszerzése, csakúgy, mint annak idején Pókember esetében. A No Normal alcímre hallgató gyűjtemény Ms. Marvel első 5 számát tartalmazza, tehát gyorsan végig lehet pörgetni, mindazonáltal bőven elegendő ahhoz, hogy a készülő Disney+ sorozatra hangolódjon az olvasója. Egyelőre nincs magyar változata, illetőleg a hazai kiadók részéről nem is merült fel (hivatalosan) a neve, de ez talán változni fog a közeljövőben.

Természetesen a lista szubjektív, valamint a lehetőségeket némileg behatárolta az is, hogy az MCU-kompatibilitás mellett igyekeztem elsősorban a magyar nyelvű kiadások közül válogatni. Márpedig az önálló szuperhős-történetek viszonylatában hazai fronton nagyon durván kileng a mérleg nyelve Pókember irányába, még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen javult a felhozatal változatossága. Reményeim szerint azért így is sikerült felhívnom a figyelmet néhány érdekes címre. Mindenkinek jó olvasást!

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr8715905166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.07.08. 08:18:27

Jó részének köze sincs az MCu-hoz ám. ;)

x-men még nem része, fenegyerek, ms marvel se. Hulk világa nem lesz, már mondták, a stan lee-s kakukktojás ahogy a szerző is írja.

ez a fele így hírtelen. :D:D

Fincherista 2020.07.08. 11:19:40

@doggfather: Mindegyik része, vagy része lesz. A Netflix-sorozatok az MCU részét képezik, mégha Feige nem is szívleli annyira, a Hulk világát elmagyaráztam, Ms. Marvel lesz a Disney+-on, az egész listáról egyedül az FF4 és az X-Men nincs még hivatalosan megerősítve.

Ha a történetek milyenségére gondoltál, akkor valóban másabb képregényeket hoztam, mint amiket elméletben megfilmesítettek, de fontosnak tartottam, hogy olyanokat ajánljak, amiket azok is simán élvezhetnek, akik még nem olvastak Marveltől semmit. Egy Végtelen hatalom pl. jobban passzolt volna elméletben, csak gyakorlatban kicsit élvezhetetlen, ha egyszer valaki nincs tisztában azzal a néhány tucat karakterrel, akiket mozgat.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.07.09. 13:40:32

@Fincherista: a cikket értettem, meg a célját is, de az ajánló, amivel az indexen fut, hogy "akinek hiányzik az MCU" az becsapós. Mert amiket ajánlasz azok nem MCU related comicsok.
erre próbáltam utalni csak.