Többek közt Alfred Tennysonnak a Brit birodalom legnépszerűbb költőjének köszönhető, hogy az 1854–es Krími háború egyik leghírhedtebb epizódja, az angol könnyűlovasság támadása az orosz tüzérség ellen, mint valami hihetetlen férfias és király dologként maradt meg. Mivel Tennyson már a szerencsétlen kimenetelű roham után rögtön írt egy dicsőítő himnuszt, a vakmerő, és értelmetlen rohamban elesettek számára. Így történhetett, hogy a történet első megfilmesítésénél hollywoodi producerek is hasonlóképpen álltak az esethez, és a főszerepet, a frissen sztárrá vált szépfiúra Errol Flynnre bízták, és az egész alapanyagot, egy romantikus kalandfilmmé gyúrták át, aminek nagyobb része nem is a Krímben játszódik.

Geoffrey Vickers (Errol Flynn) és kis csapata egy diplomáciai küldetés során megejtett vadászat során megmenti a helyi térség genyájának Surat Kánnak életét. Ezek után imádott menyasszonyához, Elsához (Olivia de Havilland, aki másodjára dolgozik együtt Flynnel és még hétszer fog) siet haza Kalkuttába, ám kedvese az eltelt idő alatt Geoffrey öccséhez is vonzódni kezd, és sajnos nem tud köztük dönteni, a dilemmától pedig a két testvér összeveszik. Elsa apja természetesen Errol Flynn karakterét részesíti előnyben, öccsével szemben. Így katonai pozícióját kihasználva (mert tábornok ám az öreg) az Észak-indiai Chukoti védelmére vezényli Geoffreyt, és a lányát, velük együtt pedig az egész 27. Könnyűlovas századot. Kell is a védelem, hiszen Surat Kán az oroszok bátorítására megtámadja a kis települést, miután a helyőrség nagy részét hadgyakorlatra vezénylik. Vajon Geoffrey és pár embere meg tudja óvni, a várost és szerelmét? És mi köze van a történetnek, a már emlegettet krími lovassági rohamhoz?

 Hát nagyobb részt szinte semmi, annak ellenére, hogy a film során többször kapunk szöveges idézeteket Tennyson eredeti verséből. A valóban megtörtént eseményeket teljesen megváltoztatták, erre a film elején még egy külön felirtat is figyelmeztet. Szóval itt nem szerepel Lord Cardigan a roham valódi vezetője, Szevasztopol a csata után nem esett el, és igazából 27. Könnyűlovas század nem is létezett abban az időben. (Akit az igazi történet érdekel annak tudom ajánlani a '68-as hasonló című filmet.)

Hogy a forgatókönyvírók mennyire nem voltak képben az adott kort illetően, első körben a történet az 1857-es Szipojlázadás idején játszódott volna, míg rá nem jöttek, hogy a lázadás Krími háború után történt 1 évvel, feldolgozandó roham pedig 3 évvel a szipojok felkelése előtt volt! Ám mire ez feltűnt már megkezdődtek a munkálatok, és egyszerűbbnek tűnt a valódi helyszínneveket lecserélni. Így játszódik a történet javarészt a nem létező Indiai Suristánban. Ám még így is tele van a film földrajzi hülyeségekkel, mint mikor Errol Flynn parancsot kap, hogy Arábiából hozzon lovakat Kalkuttába. Bár az Indiana Jones széria utazás-montázsa egyértelműen ebből eredeztethető, azért kíváncsi vagyok, hogy mennyi időbe került volna valóban megkerülni az egész Perzsa-öblöt, majd visszamenni több száz lóval ugyanott.

A film végi, a valóságban értelmetlen lovassági rohamot pedig sikerült teljesen megindokoltnak beállítani, hiszen a gonosz Surat Kán az orosz táborban lebzsel, és ezt Geoffrey és a 27-sek nem nézhetik tétlenül! A forgatás során 125 lovas rohamát láthatjuk, ám szomorú eseményként könyvelhetjük el, hogy a lovak közül huszonöt a forgatáson hunyt el. A nagy állatbarát Errol Flynn mindezt bepanaszolta Kertész Mihály rendezőnél, akit teljesen hidegen hagyott a lovak helyzete, és teljesen közönyösen viselkedett, emiatt Errol majdnem megverte a forgatáson. Érdekes módon Kertész, aki Flynn előző filmjét is dirigálta, 1 év múlva ismét együtt dogozott a rendezővel, majd a későbbiek során szinte az összes sikeres filmjét ő rendezte. Bár egy érthetően távolságtartó munkatársi viszony alakult ki náluk.

Errol Flynn nagyjából ugyanazt alakítja, mint a legtöbb filmjében. A velejéig jó, becsületes és minden tekintetben álompasi szerep, amit karrierje során mindaddig játszott, míg teljesen ki nem öregedett a szerepkörből. Ezért is érdekes, hogy a filmben egy Casablancát idéző szerelmi háromszög van (ami szintén Kertész Mihály munkája), hasonló kimenetellel.

A többi szereplő is nagyjából ugyanolyan kétdimenziós, mint Errol Flynn, bár szerintem a '30-as években ez a legtöbb filmben így volt, és a ennél a mozinál sem annyira zavaró. Olivia de Havlliand bár jó színésznő, és később Oscar-díjat is kapott, itt még nem nagyon mutatja meg mit is tud igazán. Ártatlan kis szende lánykát alakít, aki nem tud a két tesó közt dönteni. A kisebbik testvért alakító Patrick Knowles pedig nincs annyit a vásznon, hogy megfelelően ellenpontozza a bátyját alakító Errol Flynnt. Az antagonista Surat Kán, pedig velejéig gonosz, pedig nagyjából semmi nem indokolja azt, hogy háborút indítson az angolok ellen, hiszen semmi haszna ebből nem származik, sőt még el is kergetik a földjéről.

Főbb mellékszerepekben Davin Niven, akinek ez volt az első nagyobb szerepe - Egyébként Kertész Mihály durva magyar akcentusán többször is elröhögte magát Flynnel egyetemben (Kertész nagyon megharagudott rá, később sokszor mondta Nivenre a következő mondatot: "You think you know fuck everything and I know fuck nothing. Well, let me tell you, I know fuck all!!!" :D) -  És Nigel Bruce szerepel, ő nagyjából a későbbi Sherlock Holmes sorozat Watsonjának előképeként itt is a vicces mellékalakot alakítja (sokszor a feleségével való civakodása tartja életben a filmet).  

 Mindezek ellenére, talán a jó rendezésnek köszönhetően, a film nem fullad unalomba, sőt egy igazán élvezetes oldschool kalandfilm, látványos befejezéssel. 7/10