Komótos szezonnyitót kapott a Trónok Harca 5. évada. Komótosan, de cseppet sem unalmasan csordogáló képsorok voltak hivatottak az évad expozícióját képezni, és be kell vallanom, nekem nagyon tetszett ez a ráérős felvezetés, ahogy az előzményeket épp csak sejtetve, de mégis egyértelműen elénk tárva veszi fel az epizód az előző évad végén elhagyott történetszálakat. Akciót nem, de újabb élményszámba menő konspiráló beszélgetéseket és verbális hatalmi harcot bőven kaptunk, néha ezek egészen előremutatóak voltak (mint Tyrion és Varys, vagy épp Jon és Stannis között), néha pedig teljesen értelmetlenek, inkább csak a szereplők megmutatásának céljából készültek (azért örülünk, hogy láttuk Kisujj pofoznivaló ravasz mosolyát).
És ha a cselekmény előrelendítése nem is, jópár szereplő fejlődésében végbemenő szintlépés bemutatása remekül sikerült. Kezdésként rögtön itt van Cersei, kinek múltjából sötét titokra derül fény a nyitójelenetben, mely egyből megmagyarázza a Régenskirálynő személyében megismert neurotikus, hataloméhes asszony motivációit és a Margaery Tyrell-lel szembeni aggályait. Ahogy apjuk holtteste fölött virrasztva kiosztja a teljesen megsemmisült Jaime-t, az szintén bekerülhet a sorozat amúgy is bőséges számú arany pillanatai közé.
Kedvenc részeges törpénk részegesebb és elnyűttebb, mint valaha, ami nem csoda, tekintve hogy egy ládába zárva javarészt piálással töltötte a Westeros és Essos közti hajóutat. Azonban ideje előkapnia a borotvát és az Algopyrin-t, ugyanis az őt kiszabadító Varys-szal várhatóan útra kelnek, hogy beálljanak a Mereen-ben strázsáló Daenerys mögé.
Akinek továbbra is meggyűlik a baja a meghódított város lakóival, akik nem mind nézik jó szemmel a Sárkánykirálynő tevékenységét, elsősorban rabszolga-felszabadító akcióját. Szóval igen, várhatóan folytatódik a Targaryen-lány egy helyben toporgása, melyben csak az unalom és a nép, illetve a sárkányok fölötti uralom bizonytalansága garantált.
Hasonló méla eseménytelenség várható a tessék-lássék módon megmutatott Brienne és Pod vonalán, ahogy valószínűleg Sansa és Kisujj párosa sem fogja adrenalin-löketek sokaságával szórakoztatni a nagyérdeműt, annál figyelemre méltóbb lesz az idősebb Stark-lány személyiségében beálló változás, ahogy az első három évadban megismert szende naivából a dolgok menetét lassan megértő konspiráló lesz (mondjuk ilyen mentor mellett nem nehéz...).
Havas Jon tökei is egyre keményebbek, amire szüksége is lesz, hogy talpon maradjon szorongató helyzetében, melyben az egyik oldalról Stannis és a Vörös Asszony, másikról az Éjjeli Őrség beszűkült agyú veteránjai helyezik nyomás alá. Ilyen körülmények között igyekszik elérni, hogy a Mások jelentette egyre közelgő veszély se Északot, se a számára kedves vad népet ne törölje el a föld színéről, ami nem lesz egyszerű, tekintve, hogy az epizód végén a nézeteiben szinte egyedül osztozkodó, mégis másik oldalon álló Mance Rayder Melisandre kedvenc hobbijának áldozata lett.
Folytatás a jövő héten, tűkön ülve várjuk Arya, Theon Bűzös, a Homokkígyók és a többiek felbukkanását.
