Úgy gondoltam, hogy az évet egy klasszikus pótlásával kéne indítani, és így esett a választás a Trainspottingra, ami Danny Boyle első olyan filmje volt, amivel elkápráztatta a világot. A Brit rendező Irvine Welsh regényét vitte a filmvászonra, amiben egy csapat skót heroinfüggő életét követhetjük a 80-as években.

A forgatókönyvíró, John Hodge remek munkát végzett, hiszen a rendkívül komoly történetű regényt, szinte hiba nélkül írta át, és amiért a későbbiekben egy Oscar jelöléssel is megjutalmazták. A történet Mark Rentonról szól és az ő barátairól, akik lázongó narkósok és tolvajok voltak. Sehogy sem tudtak beilleszkedni a társadalomba, bár nem is nagyon akartak. Egyetlen dologban láttak menedéket, mégpedig a drogban. A kábítószer utóhatását viszont nem vették észre, csak sodródtak és pusztították a saját egészségüket. Azonban Mark kapott az élettől egy utolsó esélyt, mellyel véget vethet az önpusztításnak, és ráléphet a helyes útra. De, vajon akarja-e a változást? Akarja-e a normális életet?

Boyle a Sekély sírhanttal már megmutatta, hogy érti a dolgát, bár személy szerint azt a filmjét nem szerettem, de mégis volt egy jó atmoszférája, amit a Trainspottingban a tökélyre fejlesztett. Nagyon nehéz egy drogos filmet hatásosra készíteni, mivel a rendezőnek el kell érnie, hogy egy mezei néző is átélje a tudatmódosító szerek által generált hatást. E filmen kívül egyedül az Aronofsky által készített Rekviem egy álomért című filmben éreztem ennyire erősnek az élményt.

A cél érdekében fontos volt, hogy a színészi játék is felérjen a rendezés minősége mellé. A filmben meg is kaptuk, mert Ewan McGregor kiemelkedően teljesített, és ennek a produkciónak volt köszönhető, hogy a világ felfigyelt rá, majd lett a későbbiek során Obi-Wan Kenobi. 25 évesen elképesztően hitelesen játszott a kamerák előtt, mintha tényleg egy igazi drogost láthattunk volna. Mark Renton tökéletes megtestesítője volt.
Mellette a mellékszereplők is dicséretet érdemelnek, mivel a játékukkal színesebbé tették a filmet, főként a Begbiet alakító, Robert Carlyle.

Így, tehát összegezve az alkotást, azt mondom, hogy Danny Boyle remek munkát végzett, és egy igazi klasszikust hozott létre. Mindenképpen érdemes megtekinteni. 8/10

Ui: Válaszd az életet!