A pofátlanság legteteje, amikor remakelnek egy sikeres filmet 1-2 év után, csak azért, hogy elmondhassa magáról – általában Amerika – hogy nekik is van egy ilyen-olyan filmjük. Ez történt a [R.E.C.] című spanyol horrorral is, hiszen Jaume Balagueró és Paco Plaza found-footage filmje a 2007-es esztendőben nagyot durrant, és ezt nem nézték jó szemmel a tengerentúlon, így egy évvel később, 2008-ban elkészült a Karantén.
Angela Vidal, (b’meg, még új nevet sem tudtak kitalálni neki…) Scottal az operatőrrel riportot készít a tűzoltók életéről. Végigkövetik az egyik egység munkanapját, valamint interjúkat készítenek. Már épp azon gondolkodnak, hogy semmi érdekes nem történik, amikor jön a jelzés, hogy kirendelték az egységet egy épülethez. Angela, valamint a tűzoltók másodpercek alatt bepattantak a kocsiba, és kimentek a házhoz, ahol olyan események várták őket, amire még rémálmukban sem számítottak volna…
Ha van felesleges remake, akkor a Karantén valahol a legelső hely környékén tanyázik. A forgatókönyvírók munkája valahogy úgy nézhetett ki, hogy megkapták a spanyol forgatókönyvet, majd bepötyögték a google fordítóba, majd nyomtak egy billentyűkombinációt, amivel kimásolták az angolra fordított szöveget, és ezek után büszkén nyomtatták ki egy A/4-es lapra. Semmi újítás, semmi újragondolás, egyszerűen csak lemásolták azt, amit egy évvel korábban a spanyolok megcsináltak.
Mondanám, hogy ezzel nincs baj, ha a két film között 20-30 év telt volna el, de itt csupán egy évről beszélünk, szinte még friss és ropogós volt a [R.E.C.], de hát a nagy Hollywood… Igazság szerint nem rossz a Karantén, mert egy az egyben lemásolta az eredetit, és aki csak az újrázást lesi meg, annak tetszeni fog, aki viszont előbb a spanyollal tesz próbát, majd megnézi a Karantént, az húzni fogja a száját, valamint felteszi a kérdést, hogy mégis mire volt ez jó? Emellett, ha mélyebbre ásunk, és megnézzük a színészeket, akkor egyértelműen a spanyol verzió lesz a nyertes, mert Manuela Velasco sokkal hitelesebben, és jobban játszott, mint Jennifer Carpenter, aki a film végére már az idegesítő kategóriába lépett.
A Karantén tehát egy jó újrázás (mert vannak rémisztő részei, a zombikat jól csinálták meg), de annyira felesleges, hogy arra nincsenek is szavak. És akárhogy is nézem, nem fogom azt mondani, hogy ezzel tegyenek próbát azok, akik horrort keresnek, mert igenis a spanyolt vegyék elő, és azt lessék meg, mert az érdemli meg, hogy elinduljon a képernyőn, nem pedig az amerikai másolat. 6,5/10