Jay Oliva továbbra sem tud hibázni, ugyanis az idei évben is elhozta nekünk azt a DC Comics rajzfilmet, amire bátran csettinthetünk elismerően. Oliva ráadásul a Batman - Assault on Arkham névre keresztelt rajzfilm keretein belül két legyet is ütött egy csapásra, hiszen amellett, hogy egy ütőképes Batman történetet tárt elénk, még kedveskedett az Arkham-játékok rajongóinak is.
Joker egy bombát rejtett el valahol a városban. Batman azon ügyködik, hogy minél hamarább megtalálja a pusztító fegyvert, ugyanis a fél város élete veszélyben forog. A küldetését azonban nem csak Joker, hanem a Suicide Squad is megnehezíti…
Ha egy percet is játszottál az Arkham Asylum nevezetű Batman-játékkal, akkor ez bizony a te rajzfilmed lesz, ugyanis ha igazak a hírek, akkor ez az alkotás, a játékban történt események előtt játszódik két évvel. Ez valószínűleg nem is csak szóbeszéd, hiszen a megalkotott univerzum egyezése, valamint Kétarc is tesz arról, hogy a hír igaz legyen. Szóval a nagysikerű Batman-játékvilág bővült egy 75 perces animációs filmmel, ami a színvonalat tekintve magabiztosan állhat oda a játékok mellé.
Csakúgy, mint a játékokban, itt is találkozhatunk egy rakás bűnözővel, akik azon fáradoznak, hogy Batman és Gotham népe elpusztuljon. A sötét oldalon most azonban nem, a mindig zseniális Joker hozza el a show-t, (Persze azért így sem kellett félteni az öreg bohócot) hanem „hű” csatlósa és szeretője, Harley Quinn, aki végre egy mozgóképes alkotásban is kapott akkora teret, amiben könnyedén kiteljesedhetett. Meg is fogalmazódott bennem a kérdés, hogy vajon ki kelthetné életre egy élőszereplős alkotásban Harleyt. Talán Emma Watson? Annyi biztos, hogy nagyot lehetne húzni vele egy Batman filmben. (Remélem Snyderék olvassák ezt!). Mindenesetre ez a jövő zenéje, úgyhogy egy hivatalos bejelentésig nem tudunk mást tenni, mint élvezni az Assault on Arkham remek hangulatát, amiben zseniálisan megrajzolt figurákat láthatunk viszont a képernyőn. A Warnernél újra tudták, hogy mitől döglik a légy, mert az utóbbi rajzfilmek talán legjobb rajzolásának lehettünk szemtanúi.
Amiben viszont mellé nyúltak, nem is kicsit, az nem más, mint a zene. Nem is értettem, hogy ezt hogyan gondolták komolyan? Ennyire idegen, semmilyen zenékkel telepakolni egy remek rajzfilmet, háááát… érdekes volt, és úgy gondolom, hogy emiatt a hiba miatt mindig érni fogja valamilyen negatív kritika ezt az alkotást, történjék bármi.
Az Assault on Arkham nem diktál nagy tempót, ezáltal nem is kell kapkodnunk a fejünket a játékidő alatt. A kapkodós, trehány munka helyett egy olyan rajzfilmet kaptunk, amiben nagy figyelmet fordítottak a karakterekre és a közöttük lezajló párbeszédekre. Oliváék ráadásul mertek durvább jeleneteket is beletenni a játékidőbe, amik tovább tudták fokozni az élményeket. Soha rosszabb DC Comics rajzfilmet! 8/10