Megfájdul a szívem, amikor azt látom, hogy haldoklik, vagy már egyenesen kihal az a széria, amit bármikor szívesen előveszek, mert tudom, hogy sosem csalódok benne. A Penge ítélet napja akkor érkezett el, amikor David S. Goyer megkapta a rendezői széket. De úristen! Ez az ember egy katasztrófa! Ilyen botrányos rendezést és végeredményt ritkán lát az ember, pláne, ha a „sorozat” első két része magasra tette a lécet. Érthetetlen számomra, hogyan tudott ekkorát esni a színvonal két év alatt.
A vámpírok félnek, hiszen Penge már majdhogynem kiirtotta az egész fajukat. Így a vérszívók kénytelenek felébreszteni a legelső vámpírt, akinek a hatalma szinte végtelen. Szörnyű tettekre képes, és még talán Penge sem fogja tudni legyőzni. Vajon befellegzett az emberiségnek? Meglátjuk…
Bekövetkezett az, amit a legjobban féltem. Teret kaptak az emberek! Jöttek a zsaruk, az orvosok és mindenki más, akik csak röhögtek, amikor meghallották azt a szót, hogy „Vámpír”. Nyilván a nagyokosok beleütötték az orrukat abba, amibe nem kéne. Így Pengének már nem csak a vérszopókra kellett figyelnie, hanem mindenkire, aki mozgott. Felesleges és idegesítő újítás volt ez, legalábbis szerintem. Mondjuk a két legnagyobb problémája a filmnek mégsem ez volt, hanem az, hogy kiírták Whistler-t, (értitek, az egyik legkirályabb karaktert kiírták a filmből…) illetve az a lépés, ami által a vámpírokat bohóccá tették. Nem lehetett Őket komolyan venni, sőt már-már sajnáltam Őket, hogy mennyire balfékek lettek. A Parker Posey vezérletével felálló vámpír csapat teljesen kifigurázta mindazt, amit az első két részben láthattunk. És erre sajnos még egy lapáttal rátett az, amikor Dominic Purcell is felfedte magát. Annak a mítosznak, ami Őt körülvette nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Sőt lángja nem is volt. Drake végig csak arról pofázott, hogy mekkora király, közben pedig semmit nem csinált. Mondjuk mit is várhattunk volna, amikor egy gyenge rendező dirigált egy olyan embernek, akit nem szabadna kamerák közelébe engedni. Purcell nem B, hanem már ZS-kategória. A Szökésen kívül nem is volt épkézláb szerepe, amit mondjuk meg is tudok érteni.
Kiveszett a stílus és a hangulat a filmből. Kaptunk egy Penge néven futó ökörködést, amit két órán keresztül kellett nézni. Az újonnan feltűnt pozitív karakterek pedig nem sokat tettek hozzá a filmhez. Ryan Reynolds tulajdonképpen az óvodás viselkedésével inkább csak elvett, míg Jessica Biel pedig maximum csak a kinézetével tudott valamiféle pluszt hozzátenni ehhez a remekműhöz. Totális csődöt mondott Goyer, ami azt eredményezte, hogy még a Penge rajongók is csak fogták a fejüket a filmet látva, mert ekkora minőségbeli zuhanásra még a legpesszimistábbak sem számítottak. 3,5/10