Fura, de nem csak a tökéletes filmek válnak klasszikussá az idők során, és ezt a Toxikus Bosszúálló című, mesterien kivitelezett alkotás támasztja alá a legjobban. Egy olyan exploitation filmről beszélünk, amiben a brutalitás egész egyszerűen átszakította a jó ízlés határait, és egészen a kultstátuszig repítette Michael Herz és Lloyd Kaufman produkcióját. Azt a filmet, mely egy figyelmeztetéssel indul; A film egyes jeleneteiben extrém brutalitás látható! …és tényleg.

Tromaville városában tengeti napjait a helyi fitnessz-klubban takarítóként Melvin. Szegény Melvin az emberi faj legvéznább egyede, a klubba járók gonosz tréfáinak állandó célpontja, ám egy végzetes napon mérgező vegyszerbe zuhan, ami igazi szörnyeteggé változtatja. A szörnyeteg azonban nem felejt, a bosszúja hőssé teszi…

Sose voltam a B-kategóriás szutykok ellen, mert sok esetben olyan pozitív élménnyel tudtak gazdagítani, amit még egy jól megírt, és szinte hibátlanul kivitelezett filmtől se kaptam meg. Ráadásul az ilyen filmekben az a legjobb, ha a rendezők és a színészek is úgy állnak hozzá, hogy egy percig nem veszik komolyan az egészet, - épp ezért tapasztalható itt is a túljátszás a színészek körében- egy Toxikus Bosszúállónál meg pláne. Így vált a film egyszerre nézhetetlenné és szórakoztatóvá. Egyszerre értelmetlen idétlen hülyeséggé és tartalmas, iróniával és szatírával átitatott művészeti alkotássá. A TROMA stúdió megalkotta a névjegyükké váló tökéletes B-mozit, a bűnös élvezetek egyik alapkövét.

Egy olyan hős született a városban, aki a torz képét, és a brutális testi adottságit kihasználva felvette a kesztyűt a bűnözés ellen. Egész egyszerűen ki nem állhatta a rossz embereket, és késztetést érzett, hogy embertelen csonkításokat és gyomorforgató gyilkosságokat kövessen el a rosszakon. A fertőben fürdő város ártatlan lakói persze mindezt „állva tapsolták” és beálltak a torz Melvin mögé, aki a kalandjai során még egy bájos barátnőre is szert tett. Ennél a pontnál jött a képbe egy kifordított, méreggel meglocsolt Szépség és a Szörnyeteg feeling is, ami tovább színesített az amúgy is meglepően sok színben és stílusban pompázó alkotást.

A Toxikus Bosszúálló tehát egy olyan film, amit csak akkor fogsz élvezni, ha vevő vagy a low-budget b-mozikra, amikben nincsenek akadályok, csak és kizárólag a rendező beteges fantáziája, ami nem áll meg holmi elfogadott normáknál, hanem olyan szintre emelkedik, ahol már minden fordítottan sül el. A film sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy további három folytatást is megélt, illetve hamarosan a remake verzió is kikerül a nagyközönség elé, méghozzá Arnold Schwarzenegger főszereplésével. Legalábbis a hírek szerint…. 7,5/10