[kritika] Tarzan, a majomember (1932)

2015. február 27. - lutánnia

Tarzan egyértelműen megunhatatlan, 1912-es kitalálása óta nem múlik el évtized, hogy ne kapjunk legalább egy olyan filmet amely vele foglalkozik. Az első regény megjelenése után 6 évvel már kapott egy egész estés film feldolgozást, ám a kultikus státuszt mégis az egy akkori országunk határain belül született úszó révén nyerte el. Igen, Johnny Weissmüller Tarzanjáról fogok írni, és a blog hasábjain hamarosan végig nyálazzuk az ő 16 évig tartó 12 filmet felölelő dzsungel uralmát.

tarzan1.jpg

 

Jane Parker Afrikába utazik ahol apja és egy Holt nevű vadász társaságában az elefántok ősi temetkezési helyét próbálják meg felkutatni az elátkozott Múcsia fennsíkon. A vérengző oroszlánok, vízilovak és törpenövésű kannibál törzsektől csak a dzsungel királya és a majmok ura, Tarzan tudja megmenteni őket, aki első látásra beleszeretett Janebe.

Edgar Rice Burroughs élete 1912-ig teljes csőd volt, 35 éves koráig legalább egy tucat munkát elfogyasztott, és talán feleségének köszönhető, hogy írásba kezdett, aki nyilvánvalóan elunta férje állandó zsörtölődését a sok béna ponyvaregény miatt, és azt tanácsolta neki, hogy írjon ő is egy regényt, ha ennyire jobban tudja. Burroughs erre besértődött és belefogott a John Carter megírásába, a többi meg már történelem. Persze nem biztos, hogy ez pont így történt, de annyi bizonyos, hogy Burroughs rettentően értett ponyvák írásához (legalább annyira, mint másik nagy kedvencem Conan, a barbár kiagyalója Robert E. Howard) élete során 28 könyvet írt kedvenc majomembere kalandjaiból, és a filmek elterjedésével, pedig a stúdiók szinte egymást ölték a jogokért. 

tarzan4.jpg

 

Amikor a '30-as évek elején a MGM stúdió megszerezte a jogokat, rögtön nekiálltak a főszereplő keresésének. Elsőnek Clark Gable-t gondolták a címszerepre, de aztán inkább egy ismeretlenebb (és alkatilag is alkalmasabb) embert választottak a szerepre, az akkor öt olimpiai aranyéremmel rendelkező Johnny Weissmüllert (ezért úszik Tarzan ezekben a filmekben annyit). A 190 centi magas olimpikon, bár soha nem vallotta magát színésznek, ezzel a szereppel örökre beírta magát a filmlexikonokba, és mellesleg jól meg is gazdagodott.

A történetet az MGM teljesen átírta (a regénybeli Tarzanhoz szinte semmi köze sincs), talán azért, hogy leplezzék Weissmüller gyenge színészi képességeit, Tarzannak csak egysoros szövegei vannak, és persze a híres üvöltése. Ezzel szemben Jane-nek, főleg a Tarzannal való kommunikációja hosszú monológokba torkollik, amit sajnos a 2000-res évek elején készült szinkron csak elront. Amúgy Jane itt nem az a nagyon szimpatikus lányka, mint a későbbi Disney rajzfilmben, hanem a '30-as éveben divatos független, határozott nő, aki akár egyedül is elmegy Afrikába, a sok éve nem látott apja után. Ezért is néz ki kicsit hülyén a hirtelen pálfordulása, amint megjelenik Tarzan, szinte mindenki elfelejt maga körül, pedig apja és Holt (aki reménytelenül szerelmes belé) kétségbe esetten keresik, és azt hiszik a majmok megölték Jane-t, pedig csak egy tóparton romantikázik Tarzannal.

tarzan3.jpg 

Ami elsőnek szembe ötlik a Tarzan nézése közben az embernek, az az, hogy mennyire öreg ez a film. Az első húsz percben szinte egymást érik a háttérvetítéses jelenetek,amit akkori afrikai dokumentumfilmekből vágtak ki, illetve egy '31-es film megmaradt felvételeit hasznosították újra (azért akkoriban mégiscsak válság volt). A majmok Csita kivételével, mind jelmezes emberek, az elefántok pedig, mind betanított indiai ormányosok, hatalmas ragasztott fülekkel. Persze még 80 évvel ezelőtt, ez sokkal egzotikusabbnak nézett ki, hiszen akkoriban vagy állatkertben vagy cirkuszban a háromlábú ember mellett láthattál oroszlánt, nem úgy mint manapság amikor HD felvételeket nézhetünk bármelyik állatról a tévében.

A második dolog ami nagyon gyorsan kiszúrja az ember szemét, az a szegény afrikai feketék csicskáztatása, az egész filmben halomban hullanak el a szegény négerek, vagy a majmok ölik meg őket, vagy lezuhannak egy sziklaszirtről.

Persze ez azért sokat dob a film kaland faktorán, ami az első 40 percben az ósdi trükkök ellenére is szinte lefolyik a képernyőről, hiszen vadregényes tájakon, az ember a hatalmas természet ellen kiszolgáltatva, mindig izgalmas téma. És Tarzan megjelenése, ahogy elsőnek csak az üvöltését halljuk, amire az állatok mind meghunyászkodnak, igazán félelmekeltő. Ám sajnos ez a kaland lendület a film 3/4-énél elapad, mivel Jane és Tarzan egy félórán át romantikázik (lábmasszázzsal), ám a végső részére ismét visszatért, a TÖRPE NÉGER KANNIBÁLOK (nem értem miért nem tűnnek fel másik filmben) pedig egyszerre viccesek, és groteszkek, a gyilkos gorillavermükkel. 

tarzan2_1.jpg

 

Szóval az első Tarzan film korántsem tökéletes, ám a nagybetűs KALAND érzés remekül áthatja, ami napjaink mozifilmjeiből szinte teljesen kiveszett. Ám mindenkit vigasztaljon, hogy Tarzan vissza tér, egy sokkal jobb filmben a Tarzan és asszonyában! 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr617200175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2015.02.28. 13:05:41

Örülök ennek a sorozatnak, nem nagyon írnak erről sehol, annakidején én is végignéztem az összeset, jó lesz egy kicsit nosztalgiázni, várom a folytatásokat.

Fandor 2015.02.28. 19:44:20

Hullanak a negerek.... Igen, ez egy visszatero jelenetsor volt. Csinaltam is errol egy klipet par eve:
Tarzan - kedvenc klasszikus jelenetek: youtu.be/U6PkjKXtDfs

RTB 2015.08.05. 08:56:18

szinte az összes TArzan könyvet olvastam, ami a 90-es évek első felében sorozatban megjelent, és természetesen láttam a filmeket is. Nekem nagyon tetszettek, izgultam is rajtuk, de azért az csalódás volt, hogy nem követték hűen a történetet. És igen, Tarzan szerepe igencsak ki lett herélve.

EGy kérdés a filmekkel kapcsolatban: ,melyik volt az a rész, amelyikben volt egy olyan jelenetsor, amiben egy bennszülött törzsfőnök két fia vetélkedett, az egyik mintha gonosz lett volna, a másik nem annyira, és a végén az egyik leesett egy szikláról